Kisalföld logö

2018. 06. 25. hétfő - Vilmos 14°C | 22°C Még több cikk.

Mosolyog a világra

Monspart Sarolta: "Szörnyű kibotorkálni maratoni futásra úgy, hogy az utolsókkal sem tudom felvenni a versenyt."

Az egykori tájfutó-világbajnok, Monspart Sarolta az alternatív járgányok második győri találkozójára érkezett a megyeszékhelyre. Miután lelkesen megtekintette a fiatal mérnökök guruló találmányait, a Kisalföld egy beszélgetés erejéig a Duna-partra csalta el a tizennégyszeres bajnoknőt. Itt – többek közt – szóba került az is, hogyan tette magát túl Monspart Sarolta a sportkarrierjét derékba törő kullancscsípésen.

– Hogy tetszett az elektromos kocsi, mellyel megnyitotta az alternatív járművek második győri találkozóját?
– Nagyon jópofa volt, igazán nőies járgányt kaptam a rendezőktől. Bár a szóban forgó autó meglehetősen lassan mozgott, attól tartok, mégis drámai volna a forgalomban közlekedni vele – a fék ugyanis nullával volt egyenlő.

– Mint néhai tájfutó-világbajnok, s az egészséges életmód szószólója, gondolom, amennyire teheti, zöldéletet él. Adna néhány hasznos, gyakorlati környezetbarát tanácsot?
– Valóban próbálok zöldutakat találni, bár hozzáteszem, hogy a fővárosban nem pusztán a szép elvekért járok mindenhová tömegközlekedéssel, hanem mert a budapesti dugó hétköznap szó szerint kibírhatatlan. Így tulajdonképpen a kellemest kötöm össze a hasznossal, hisz metróval járni nekem sokkal kényelmesebb, mint autóval nyűglődni nyúlfarknyi szakaszokon. S közben azon sem kell morfondíroznom, hogy hol parkoljam le az autót. Azzal cseppet sem értek egyet, hogy rengeteg gyerek sem busszal, sem a saját lábán még életében nem jutott el az iskoláig. Holott senkinek nem esik le a kalap a fejéről, ha tizenévesen önállóan közlekedik, s nem anyuka-apuka autójával gurul be az iskolába. A magyar környezetvédelemről egyébként dióhéjban annyi a véleményem, hogy eddig sem bal-, sem jobboldalról nem ültek még jó érdekérvényesítő döntéshozók a minisztériumban. Szerencsére azonban a civil zöldmozgalmakat tízből nyolc esetben nagyon ügyes emberek alkotják, akik hellyel-közzel egyensúlyozni tudják a magyar környezetpolitika tehetetlenségét.

MEGBÉKÉLTEM A SORSOMMAL

– Köztudott, hogy a futópályafutását egy kullancscsípés törte derékba. A betegsége alatt mi adott reményt a reménytelenségben? Ezt azért is kérdezem, mert a közelmúltban egy tehetséges győri tornászfiú szerencsétlenül érkezett földre egy ugrásnál, s azóta nem mozog a lába.
– Olvastam Virág Zsolt szomorú történetét, nagyon megérintett az eset. Ha megengedi, s beleírja a cikkbe, először is mielőbbi jobbulást kívánok Zsoltnak. Nem könnyű ilyenkor bármit is mondani; a kullancscsípést követően egy héten keresztül voltam élet és halál között, majd utána hat hétig teljesen béna maradt a jobb lábam. A legnehezebben azt emésztettem meg, hogy sikereim csúcsán kellett búcsút intenem a futásnak. Ráadásul egy olyan kullancs miatt, amilyenből több százat, de lehet, hogy ezret söpörtem le magamról az erdőkben. Bár a jobb lábamra a mai napig sántítok, ma már megbékéltem a sorsommal. Tíz évembe került ugyan, de most már őszintén tudok örülni annak, hogy itt lehetek a Széchenyi-egyetemen egy ilyen klassz rendezvényen, vagy hogy beszélgethetünk a Duna-parton. Közhelyes, de akit egyszer megérint a halál szele, utána megtanulja becsülni az élet legapróbb szépségeit is.

– Előbb azt mondta, hogy tíz évébe került, míg eljutott idáig.
– Így van. Eleinte szörnyű érzés volt úgy kibotorkálni egy maratoni futásra, hogy az utolsókkal sem tudom soha többet felvenni a versenyt. Világbajnoki ezüstérmesként. Szerencsémre a civil életben azonban megtaláltam azt a munkát, ahol hasznosnak s nem utolsósorban sikeresnek érzem magam. S még valami. Istennel is megkötöttem a békém. Jelenleg 1:1-re áll a mi meccsünk: akaratom révén szinte mindent megkaptam tőle, majd kis híján a szenvedélyem lett a végzetem. Most már csak annyit kérek tőle, hogy még ne akarjon legyőzni, s adjon még pár szép évet itt nekem.

JÓ HELYEN A "NEMZET SPORTOLÓJA" CÍM

– S jelenleg hogy van? Ha az interjú után meginvitálnám Győrben egy kis városnézésre, meddig tudna elsétálni?
– A belváros, a Püspökvár vagy a Duna-part, tehát Győr legszebb részei lassan, de biztosan mennének. Az ipari park már kevésbé, de hát remélem, nem is oda akar elcsalni.

– Mikor tavaly meghalt Puskás Ferenc, önt is jelölték a Nemzet Sportolója címre. Sőt, a két legnagyobb internetes portálon nemhogy Monspart Sarolta kapta a legtöbb szavazatot, de egy másik internetes lap olvasóitól több mint kétszer annyi szavazatot kapott, mint Grocsics Gyula, Földi Imre és Schmitt Pál összesen. Minek köszönheti, hogy még mindig ennyire szeretik és ismerik az emberek?
– Kár volna tagadni, hogy ezekben a voksokban bizony benne van a kullancscsípésem története is. Ettől függetlenül óriási dolognak tartom, hogy nem olimpiai sportágat képviselő futónőként szóba került a nevem, s Grosics Gyulával vagy Földi Imrével egy lapon emlegettek. Imréhez pedig jó helyre került a Nemzet Sportolója cím. Egyrészt tudom, mennyit küzdött, míg olimpiai bajnok lett, másrészt igen szerény körülmények között, egy tatabányai paneltömb harmadik emeletén tölti a nyugdíjas-
éveit.

Szeghalmi Balázs

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bl-döntőt rendezhetünk?

Kisteleki Istvánnal, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökével és Vlatko Markoviccsal, horvát partnerével már Cardiffban közölték – azóta e-mailben is megerősítették –, hogy az UEFA szakértői vélemények többségben a horvát–magyar EB-pályázatot és prezentációt értékelték a legmagasabbra. Tovább olvasom