Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 11°C | 21°C Még több cikk.

Mélyebben akarom érteni, amit írok

A VI. Győri Könyvszalon Alkotói Díját Spiró György író vette át a pénteki ünnepi megnyitón.

A VI. Győri Könyvszalon Alkotói Díját Spiró György író vette át a tegnapi ünnepi megnyitón. A Fogság szerzője legszívesebben elbújna a média elől és az alkotással foglalkozna, a Sziesztának mégis szívesen válaszolt a kérdésekre könyvéről, életéről, meglátásairól.
 
– Írás közben érzi, hogy eleve sikerre vagy kudarcra ítélt a könyv? Mire számított a Fogság megírásakor?

– Nem tudhatom előre, hogy egy mű, amelyen sok éven át dolgozom, milyen társadalmi közegbe csöppen. Értek már kellemes és kellemetlen meglepetések. Az ember azért ír, mert élvezi, és mert szeretné, ha a szerettei örülnének neki. A Fogságot azért írtam, mert érdekelt a korszak, és szerettem volna megismerni. Annak is nagyon örültem volna, ha úgy ötezren elolvassák, az már olvasói siker. Eddig hatszor ennyi példányt adtak el belőle, erre nem számítottam.

A népszerűség divat kérdése

– Számos szakmai elismerésben részesült már. Többet jelent önnek, ha az olvasóközönség ismeri el a munkáját? Számít-e egyáltalán, hogy elismerik, vagy maga az alkotás teszi boldoggá?

– Minden díjnak örül az ember, természetesen, de nem azért lesz író, hogy elhalmozzák elismerésekkel. Azzal áltattam magam, és ma is azt remélem, hogy amit megírok, azt mélyebben fogom érteni. Ez néha sikerült, néha nem, ebből a szempontból nincs nálam kegyetlenebb kritikusom. Az alapvető misztériumokkal szemben olyan tanácstalan vagyok, mint eddig mindenki.

– Mit gondol, a mai olvasási és könyvvásárlási kultúrát tekintve meddig lesz ilyen népszerű?

– A népszerűség divat kérdése, hamar elmúlik, nem kell különösebb fontosságot tulajdonítani neki. A könyvek – mármint azok, amelyek az emberről mély tudással rendelkeznek, és ilyen kevés van – soha sem voltak nagyon erősek, általában eltűntek a ponyva áradatában. A gond azzal van, hogy ma ritkábban és kevesebben mondják meg az olvasni hajlamos embereknek, mely könyvekhez érdemes fordulniuk, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

– Hogy képzel el egy közkönyvtárat húsz év múlva? Látja a saját könyveit a polcokon?

– Ideális esetben a magyar könyvtárak úgy fognak fejlődni, mint Amerikában, együtt az internetes hozzáféréssel és akkora szervezettséggel, hogy – mint többször tapasztaltam odakint – akár kiadatlan egyetemi disszertációt is megkap az ember egy hét alatt a világ bármelyik gyűjteményéből. Kevésbé ideális esetben a könyvtári könyveket ellopják, és már három-négy évvel ezelőtt kiadott könyvek sem elérhetők. Ezt tapasztalom ma.

– A Fogság hatalmas sikert hozott önnek. Mit gondol, a készülő dokumentumfilm-sorozat is hasonló sikerű lesz?

– A film a rendező műve, nem az íróé. Ráadásul a dokumentumfilm egészen más műfaj, mint a szépirodalom. Én minden más műfajjal szemben mindig a szépirodalmi művekre szavaztam, mert azokban a ráció, az érzelmek és az indulatok együtt vannak jelen, emiatt mélyen hatnak.

A döglött macska is én vagyok

– Milyen következtetéseket szokott levonni magában egy-egy siker vagy kudarc után?

– Technikai jellegű tanulságokat vonok le. Itt túl bőbeszédű voltam, ott elfelejtettem ábrázolni valami lényegeset, amott nem férkőztem bele elég jól az alakba, netalán nem találtam meg a formát, a hangot. Van úgy, hogy művészileg emiatt sikertelennek látok olyan művet is, amely kritikai vagy közönségsikert aratott. Az írás nagyrészt szakmai kérdés. A szakmát illik tudni. Folyamatosan tanulom.

– A könyvet elolvasó ismerőseim többsége Uri személyében látja a könyv erejét, aki, ha jól tudom, az ön számos személyes tulajdonságával bíró alak. Mennyi Uri lakik Spiró Györgyben, vagy mennyi Spiró György szállt Uriba?

– Erre azt szoktam mondani, hogy a Csirkefej című drámám elején felakasztva lógó, döglött macska is én vagyok. A legellenszenvesebb alakot is magamból kell előcsiholnom valamiképpen. Uriban némely biológiai adottságaimat valóban felhasználtam, főleg a hátrányosakat. De Uri lelkileg és szellemileg más, mint én vagyok. A döntő különbség az, hogy ő írott alak, én pedig éppen eleven személy vagyok. Élet és irodalom más szféra akkor is, ha az életet szeretnénk ábrázolni.

Hamvas komédia

– Ön szerint köze van a könyv sikerének ahhoz, hogy számtalan „pesszimistán optimista" él az országban?

– Tapasztalataim szerint vannak ilyen magyarok, olyan magyarok, amolyan magyarok, akárcsak a többi népben. Mindig óvakodtam, hogy elkövessem Thomas Mann vagy Dosztojevszkij hibáját, akik egy-egy művükben (Doktor Faustus, Ördögök) a németség, illetve az oroszság szimbolikus figuráját próbálták megalkotni. Nincs tipikus magyar. Magyarok vannak.

– Mit jelent önnek a vallás, a hit és az egyház?

– Azt tapasztaltam mind a jelenben, mind a történelmi forrásokban, hogy az emberrel a vallásos hitre való képesség, olykor pedig a vallás kimondott éhe velejár. Én ugyan nem vagyok vallásos, de pont olyan vagyok, mint a többi ember, nem különbözöm tőlük semmi lényeges jellemzőben. Azt szoktam hát mondani, hogy nem vagyok hívő, de azt már rég nem állítom, hogy ateista lennék. Az ateista harcosan szembeszáll a vallás bármilyen formájával, én pedig – nem tudom, sajnálkozva-e vagy rezignáltan – elismerem a létjogosultságát.

– Jézus általános ábrázolásával teljesen ellenkezik a Fogságban megjelenő öreg és kövér megváltó. Az öregséget még csak értem, hisz akkoriban öregembernek számított, aki krisztusi korba lépett. De mi a helyzet a testalkattal? A soványság egyben szenvedést, kínt is jelent, míg a kövérség ennek az ellentettje.

– Komoly irodalma van ennek a kérdésnek is, mint bárminek, ami Jézus kapcsán felmerülhet. Derék orvosok írtak erről az Újtestamentum azon állítása alapján, hogy Jézus csak három órát szenvedett a kereszten. Következtetésük, mármint hogy Jézus idős volt és elhízott, ezért nem tudta magát tovább tartani, meglepett és elborzasztott, és eltűnődvén úgy találtam, hogy igazuk lehet. Jézus és társai aligha étkeztek kielégítően és rendszeresen. A nem kielégítő táplálkozásnak nem kizárólag soványság az eredménye, az ellenkezője is tipikus.

– Mivel foglalkozik mostanság, milyen tervei vannak?

– Ha sikerül, ma fejezek be egy komédiát, Hamvas Béla „Szilveszter" című regényét írom színpadra. Szeretem a szerzőt, és bosszant, hogy egy szűk rétegen kívül nem ismerik. Adaptációim közül eddig ez a legnehezebb. A feladat voltaképpen megvalósíthatatlan, éppen ez izgatott benne.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Demcsák Ottó Meg a tánc

Nem lesz könnyű dolga Demcsák Ottónak, a Megatánc koreográfusának: néhány nap alatt kell eljuttatnia a színpadképes produkciókig a legkülönbözőbb felkészültségű versenyzőket. A Győri Balett alapító tagja szerint az indulók dolga itt nehezebb lesz, mint a Megasztárban. Ott egy ütős hangszerelés, egy jó kórus vagy vokál sok mindent elfedett, sok gyengeségről elvonta a figyelmet. A táncban ilyen nincs... Tovább olvasom