Kisalföld logö

2017. 11. 22. szerda - Cecília 4°C | 11°C Még több cikk.

Magyar költőket fedez fel a reklámszakma

A humor után a magyar költészetet is felfedezte és magáévá teszi a reklámszakma. A Heineken Radnóti Miklós versével hirdeti a Soproni sört, a Douwe Egberts Omnia kávét Szabó Lőrinc Ébredése népszerűsíti, főműsoridőben.

Vajon mit szólna a szerző, ha élne? A kérdés értelmetlen – a megkérdezett irodalmárok többnyire örülnek.

A cannes-i filmfesztiválon is díjazott svéd rendező, Jörgen Lööf irányította azt a stábot, amely 22 órás munkával reklámot forgatott az amerikai Sara Lee kávégyártó nagyvállalat magyar termékéről, a Douwe Egberts Omniáról.

Az arculatváltás költészete

A film igazi érdekessége az, hogy Szabó Lőrinc Ébredés című, kevéssé ismert versének első nyolc sora hangzik el benne: ˝Áttetsző arany ingében ragyogva / jött a nyári hajnal a réten át; / azt hitte, hogy még alszom, mert mikor / házam elé ért, elmosolyodott, / körülnézett s a nyitott ablakon / nesztelenül beugrott a szobámba, / aztán könnyű ingét ágyamra dobva / bebújt hozzám a takaró alá.˝ Azt, hogy a forgatás közben közel 60 kilogramm kávé fogyott el, készségesen közölte a hazai forróital-piacot vezető cég, de az, hogy miért és hogyan esett a választás pont erre a versre, nem derült ki. Mert az, amit Carolina Schulten ügyvezető igazgató mondott, hogy új kihívásnak tekintik a fiatal felnőtt korosztály hatékonyabb elérését és „ennek a célcsoportnak a tradíció és a vitathatatlan minőség mellett relevánsabb a könnyed és fiatalos hangvétel", nem magyarázza, miért vették meg a cég teljes arculatváltását célzó kommunikációs kampány számára a verset. A Soproni sört is forgalmazó Heineken Hungária közlékenyebb:

– Olyan verset kerestünk, amely egyértelműen ugyanazt jelenti mindenki számára, mindenféle felhangok nélkül, és sokan ismerik – írta kérdésemre Kiss Éva kommunikációs menedzser.

Régen hiába próbálkoztak

A Soproni reklámja Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének első öt és fél sorát megzenésítő, érzelmes klip. A cégtől nem ez az első, nemzeti érzésekre apelláló hirdetés. Nehezen magyarázható viszont az APEH választása, az adóhatóság ugyanis Karinthy Frigyes Előszó című versének kezdetével – „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" – figyelmeztetett nemrég a személyi jövedelemadó-bevallás leadásának határidejére.

Mindez azért is különös, mert amióta hirdetés létezik, költőink rendre próbálkoztak reklámversírással, nagyon mérsékelt sikerrel. József Attilának is volt ilyen próbálkozása. A legjellemzőbb jelenet mégis az Egy szerelem három éjszakája című zenés filmben látható. A kávéházban beszélgető fiatalok lelkesen pingpongozva a rímekkel a Planta nevű teáról írnak együtt reklámverset: ˝És telente és nyaranta nincs ital jobb, mint a Planta, / halld az új kor szent parancsát, ha teázol, idd a Plantát!˝ Az akkori ˝forróital-piaci˝ vállalkozás emberét mégsem hatja meg a versezet.

Valószínű, hogy mostanra nem a hirdető cégek vezetőinek, hanem a reklámjaikat készítő ügynökségek dolgozóinak változott meg az ízlésük. Ennek köszönhető, hogy a kozmetikázott szépségeszményt hirdető képek és a vicces ötletek mellett szép lassan megtelik költészettel a reklámblokk. Jó, de haszontalan kérdés, hogy vajon az érintett költők beleegyeztek volna-e abba, hogy ilyen értelmezésben jelenjen meg a művük.

Inkább örüljünk!

Erről ugyanis már nem ők, hanem örököseik döntenek. Az irodalmárok – talán ezért is – némi gyanakvással figyelik a jelenséget. Főleg Radnóti Miklós miatt, mert két éve szintén a Nem tudhatom című versbe ˝javított bele˝ Melocco Miklós szobrászművész, amikor egyik művére felírta néhány sorát: csecsszopók helyett azt véste, csecsemők, mondván, hogy ez a szó szebb... Szabó Lőrincet is érte már hasonló baleset, amikor a Terror Háza az egyik kiállítását ezzel az idézettel hirdette: ˝Hogy rettenetes, elhiszem, de így igaz...˝ Ezzel az volt a gond, hogy a Semmiért egészen, amelynek első sora ez, nem a terrorról szól, hanem a szerelemről. Ezen a két eseten akkor többen is fölháborodtak – a két reklámon nem. Talán mert a maga műfajában mindkettő igényes munka.

– Kedves kolléga úr, én csak középiskolás unokám reagálására tudok hivatkozni, aki boldogan idézi a hallott Szabó Lőrinc-verset. Örül, mert kevéssé ismert vers került ezzel az érdeklődés középpontjába, igen ízléses tálalásban. Ha ő örül, akkor én csak örömmel csatlakozhatok az ő öröméhez – felelte az Ébredés körítését firtató kérdésemre Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc életművének legismertebb kutatója.


Szerződés Fannival

˝A nagyon rosszul látó özv. Radnóti Miklósnéval az utóbbi hónapokban különös dolgok történnek. Radnóti Nem tudhatom című verséből például sörreklám lett, amiről az özvegy nem tudott˝ – írta a Népszava április 10-én. A riport arról szólt, hogy a 98. évében járó Fanni otthon elesett, és ˝szegénykórházba vitték˝. A cikk komoly indulatokat váltott ki, pedig Ferencz Győző, a hagyaték gondozója azt mondja, téves állítások vannak benne, és erről szóló levelét közölte is a lap. Az özvegy már otthon gyógyul, a házból nem tűnt el semmilyen kézirat, mert már két éve minden az MTA kézirattárában van. A Heineken Soproni Sörgyára pedig fizetett – pedig állítólag enélkül is idézhetett volna –, és szerződést kötött az özveggyel, aki Ferencz szerint pontosan tisztában van azzal, mit írt alá ügyvédje jelenlétében. Ugyanezt nyilatkozta a Heineken is. Az összeg üzleti titok. Egy mai költő új versének közlésekor az irodalmi folyóiratok 5–15 ezer forintot fizetnek, ez az első közlés joga.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Móka Miki magatartást tanít

Negyvenkét éve hűséges férj, odaadó barát, bölcsességre törekvő egyetemi oktató. Ha csak ezt a pár… Tovább olvasom