Kisalföld logö

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 25°C Még több cikk.

Királyi négyes az apátságban

Közismert történelmi tény, hogy Szent István egyetlen ránk maradt írásos emléke a Pannonhalmi alapítólevél. Azt viszont kevesen tudják, hogy első királyunk többször is járt Imre fiával az apátságban, s utána további három magyar uralkodó is tiszteletét tette Pannonhalmán 1301-ig. Ezeket a királyi látogatásokat idéztük meg Bánhegyi Miksa atya segítségével.
Közismert történelmi tény, hogy Szent István egyetlen ránk maradt írásos emléke a Pannonhalmi alapítólevél. Azt viszont kevesen tudják, hogy első királyunk többször is járt Imre fiával az apátságban, s utána további három magyar uralkodó is tiszteletét tette Pannonhalmán 1301-ig. Ezeket a királyi látogatásokat idéztük meg Bánhegyi Miksa atya segítségével.

István írnoka írhatta

„996-ban Géza fejedelem monostort alapított Szent Márton hegyén, ahol cseh földről származó bencés szerzeteseket telepített le. Munkáját fia, Szent István, az első magyar király fejezte be" – kezdte a történelmi utazást a Kisalföldnek Bánhegyi Miksa atya, a pannonhalmi főapátság könyvtárának igazgatója. Mint köztudott, Szent István élete végéig nagy figyelemmel kísérte az apja által megálmodott pannonhalmi rendházat, 1002-ben pedig kiadta a híres kiváltságlevelet. Ez Szent István egyetlen, máig megmaradt oklevele, s egyben a legkorábbi magyarországi latin nyelvű diploma. (Igaz, ennek is csupán a XII. századi másolata maradt ránk.) Az alapítólevélben Monte Cassino bencés monostorához hasonló kiváltságokat adományozott a monostornak, többek között kivette a megyés püspök fennhatósága alól, a szerzeteseknek megengedte, hogy maguk válasszanak apátot, és önállóságot biztosított számukra, azaz senki sem ítélkezhetett a monostornak alávetett birtokok és népek ügyeiben az apát engedélye nélkül. Tekintettel, hogy a középkorban az egész kontinensen nem tudtak sem írni, sem olvasni az uralkodók – ez alól Könyves Kálmán királyunk az egyik ritka kivétel –, így az eredeti Pannonhalmi alapítólevelet sem István királyunk, hanem valamelyik írnok szolgája vetette papírra.

Királyok a Varázshegyen

Az viszont kevésbé ismert történelmi tény, hogy Szent István és fia, Imre herceg többször időzött a monostorban, s későbbi évszázadok során több magyar király is ellátogatott a pannonhalmi Varázshegyre. „Szent István királyunk és Imre herceg látogatásainak számáról nem rendelkezünk pontos adatokkal, de azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy személyükkel többször is megtisztelték az apátságot. Tudni kell mindehhez, hogy abban az időben sem Magyarországon, sem külföldön nem voltak még királyi székhelyek, így az uralkodó udvartartásával gyakorlatilag megállás nélkül úton volt, s járta országát. A bazilikában a kilencvenes években felfedezett nyugati apszis szintén arról tanúskodik, hogy Szent István többször járhatott Pannonhalmán. Az itt álló erkély volt valószínűleg a király helye, s az sem elképzelhetetlen, hogy még törvénykezési napot is tartott a monostorban első királyunk" – idézte meg a régmúltat Bánhegyi Miksa atya. A bazilikára nyíló északi kapu szolgálta a magyar királyok érkezését, míg az egykori északi lakótorony a szállásukat. Az Árpád-korból Szent István után először Szent László járt az apátság falain belül, lovagkirályunk a források szerint még törvényeket is hozott itt. Őt követte 1137-ben II. (Vak) Béla, majd 1225-ben az Aranybulláról elhíresült II. András is elutazott feleségével Pannonhalmára.

„Arról szintén nagyon kevés bizonyosságot tudunk, hogy a magyar királyok miként tölthették a szerzetestestvérek mellett a mindennapjaikat. Valószínűleg már a középkorban is bizonyos biztonsági óvintézkedések előzhették meg egy-egy király érkezését, s ellátásuk is más-más lehetett. Ezt Szent Benedek regulája is támogatta, hisz a bencés rend alapítója úgy rendelkezett, hogy a monostorokba látogató vendégek nyugodtan fogyaszthatnak más ételeket, mint a szerzetesek" – folytatta Bánhegyi Miksa atya.

80 kötet az Árpád-korból

Az Árpád-korból ránk maradt másik ősi dokumentumot, az I. András adományozta Tihanyi alapítólevelet a XIX. század vége óta szintén Pannonhalmán őrzik. (Mind a pannonhalmi alapító okirat másolatát, mind a tihanyi oklevelet délután fél háromkor bemutatják az apátság könyvtárában az augusztus 20-i ünnepi műsorok során. A bővebb programról lásd keretes írásunkat.) Emellett egy Szent László korából származó (1090 körüli) oklevél arról tanúskodik, hogy a XI. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet – körülbelül 200 művet – tartottak nyilván. „Ez az oklevél a kelyhek számától kezdve egészen az állatállományig mindent lajstromba vett az apátságban. Ebből a korabeli statisztikából arra következtethetünk, hogy az Árpád-kor elején 12–15 szerzetes élhetett Pannonhalmán, akik egytől egyig az írásos dokumentumok, azaz a kultúra megörökítésén fáradoztak."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szüret előtti teendők a pincében

A megváltozott időjárás miatt idén hamarabb lesz a szüret és ezért az azt megelőző munkákkal is… Tovább olvasom