Kisalföld logö

2018. 06. 24. vasárnap - Iván 12°C | 20°C Még több cikk.

Aranysakál

Európában csak a Balkán-félszigeten közönséges, de nyugati irányban terjeszkedő faj. Afrika partvonalai mellett gyakori, Kelet-Afrikában kiterjedt előfordulása, de az Egyenlítőt csak alig lépi át. Ázsiában északi elterjedési határa a Kaukázus, de feljutott az Aral-tóig is. Indiában és Hátsó-Indiában is előfordul.

Hazánkban a XX. századra kipusztult, s csak az 1990-es években kezdődött meg visszatelepedése – a Balkán irányából Dél-Magyarországra. Korábbi hazai elterjedése során (pl. a XIX. században) az Alföld nádas, mocsaras területein élt, ezért is hívta a köznyelv nádi farkasnak. Mivel éjszaka aktív állat, a nap jelentős részét takarásban tölti. Ezt nálunk az erdős, ligetes területek biztosítják, de előfordulhat nagyobb nádasokban ma is.

A nőstények 9 hónapos, a kanok csak 2 éves korban válnak ivaréretté. A sakáloknál a párválasztás az esetek többségében egy életre szól. A fiatal vagy párjukat vesztett példányok novembertől választanak párt maguknak. A koslatás időszaka január-február (március) hónapokra esik. A nőstény egy hétig képes a fogamzásra. A vemhességi idő 60–62 nap, a nőstény a kölyköket a kan által ásott vagy rókától, illetve borztól elfoglalt kotorékban – április végén, május elején – hozza világra. Az átlagos alomnagyság 4–5 kölyök. A kis sakálok szőrösen, de csukott szemmel jönnek világra. Szemük a 10. nap táján nyílik ki. Szőrzetük puha, színe a szürke és a sötétbarna között változik, de 1 hónap után színükben hasonlóakká válnak szüleikhez. A kicsinyeket a nőstény mintegy 2 hónapos korukig szoptatja, csak ezt követően hagyják el a kotorékot. Az utódok nevelésében/etetésében mindkét szülő részt vesz. A kölykök legalább a születésüket követő év tavaszáig a szüleikkel maradnak. A szülőkből, a fiatalokból és a kölykökből álló család falkát alkot.

Aranysakál - Canis aureus
Aranysakál - Canis aureus

Az aranysakál mindent elfogyaszt, de inkább húsevőnek, olykor dögevőnek tekintendő. Az alacsonyabb rendű állatoktól az emlősökig széles a zsákmánylistája, ez utóbbi esetben viszonylag kis hatékonysággal. Olykor megfigyelhető társas vadászata. Ínséges télen alakulhat ki dögevése. Növények zöld részeit, gyümölcsöt, gombát is fogyaszt.

A falkák territóriumokat tartanak fenn, amelyek nagysága a táplálékkínálattól és a sakálpopuláció sűrűségétől függ. A territórium határait a kan ürülékével jelöli ki. Kultúrterületen a kölykök nevelésének időszakában 3–8 négyzetkilométeres territóriumot mutattak ki. Territóriumukat 2–3 részre osztják fel, amelyek mindegyikét 1–2 naponta végigjárják, a jeleket pedig 4–5 naponta felújítják.

A sakál nem veszélyeztetett, növekvő állományú, terjeszkedő faj. Tőlünk északra és nyugatra irányuló további terjeszkedésének tényét szlovák, cseh, osztrák, olasz, német, lengyel, sőt, skandináv megfigyelések is bizonyítják. Hazai állománya a visszatelepülés 20 éve alatt meghaladta a 2000 példányt, éves terítéke a 300 példányt (június 1–február 28. között lőhető).

Prof. dr. Faragó Sándor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jazzterasz Pannonhalmán

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság közelmúltban újraindított pincészete a hagyományteremtő… Tovább olvasom