Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

A nagy bor a nagy álom

Bock József Magyarország egyik legismertebb borásza. A korábbi 5 hektár helyett ma már 50 hektáron termelik a szőlőt.

Bock József, vagy ahogy a barátai hívják, „a Bokszi" 1981-ben vette át a családi pince irányítását, azóta csak a bornak él.

A borrajongók körében őt mint a nagy „Villányi Ötök" egyik alappillérét tartják számon. A Magyar Bor Akadémia 1997-ben az év bortermelőjévé választotta. A neves borász Villány utazó nagykövete is egyben. Ő a 2600 hektár területen termelő Villányi borvidék hegyközségének és tanácsának vezetője. Folyamatosan járja az országot, ismerteti borait, a település történetét, a magyar bor fontosságát. Hasonlóan a többi sikerborászhoz ő is vallja, hogy az utódoknak kell a megszerzett tapasztalatot és tudást továbbvinni, mert ez a záloga a kimagasló minőségű borok készítésének és az új magyar borimázs megteremtésének.

– Rengeteget utazom, ahova meghívnak, oda én elmegyek – kezdi a történetet. – Ez azt jelenti, hogy hetente van úgy, hogy három alkalommal tartok bemutatót valahol. Kilencven százalékáról még aznap éjjel haza is utazom. Ez megvisel, hiszen én is korosodom. De azt látni kell, hogy a magyar borért most sokat kell tennünk. Én nemcsak a saját boraimról beszélek, hanem el szoktam mondani Villány történetét, ismertetni szoktam Magyarország szőlészetét, borászatát.


– Ment-e ilyen értelemben előrébb a világ, ismerik-e az emberek az igényes, minőségi borokat? És főképp hajlandóak-e egyre többen egyre többet fizetni értük?

– Akiknek mi tartunk bemutatót, azok ismerik a borainkat. Egyre többen jól informáltak. Ők azok, akik megengedhetik maguknak, hogy elmenjenek egy étterembe borkóstolóra, és ki is tudják fizetni a magasabb árat. Az elmúlt 15–20 évben folyamatosan részt vettem a fejlődésben, a magyar borfogyasztó társadalom nagy része megtanult már bort kóstolni. A nagy probléma az, hogy egy jelentős réteg ezt nem tudja megfizetni. Az elmúlt két-három évben érezhető volt a lecsúszás, de vissza fognak majd jönni, most már el kell indulnia egy fejlődésnek, nem romolhat tovább a helyzet.

Bock József
Bock József


Több munkával kevesebbért


– Az idei szüretre éppen hogy más volt a jellemző: a pincékben még ott a tavalyi bor egy része, amit nem tudtak eladni, így a szőlő felvásárlását is erősen meggondolták a borászatok. Villányon segített a hírnév?

– Sajnos nem. Ez a gond idén Villányba is begyűrűzött. Ráadásul az elmúlt három év nagyon jó volt minőségben, és a mennyiség is normálisan alakult. A korábbi átlaghoz viszonyítva lényegesen, 600–1000 hektoliterrel kevesebb bor termett. Az önkorlátozással el lehet ugyan érni egy magas minőséget és rendes árat, de a meg nem termelt mennyiség, sőt, annak többszöröse bejött külföldről. A magyar export pedig nem emelkedett, amióta az Európai Unióban vagyunk. A magyar borfogyasztás rendszere a csatlakozás óta teljesen felborult. Ezt még mi, akik ismertebbek vagyunk, is érezzük, mit szólhat akkor az az ismeretlen borász, aki meg szeretne élni a munkájából? Nekik komoly értékesítési gondjaik vannak. És ez visszahat azokra a szőlőtermelőkre is, akik nem akarnak bort előállítani a termésükből. A szőlő ára Villányban a magyar átlagnál magasabb, de a korábbi 80–130 forintos ár helyett idén a legjobb fajta ára sem haladta meg a 100 forintot kilónként. Azt is tudjuk, hogy Villányban többen nehezebb körülmények között dolgoznak az agyagos, löszös talaj miatt, a mediterrán klíma pedig több „zöldmunkát" igényel. A permetezést nem ússzuk meg mi sem, a növényvédelem egyre drágább.

Az utóbbi pár évben már nem használunk műtrágyát, a szerves trágya kiszórása körülményesebb, többe kerül, de inkább azt visszük a szőlőbe.

A termés-önkorlátozás miatt nem kell olyan talajerő-utánpótlást végezni, mint tették 20–30 éve a gazdák. Lényegesen kisebb termés esetén kevesebb energiára van szüksége a szőlőnek, 3–5 fürtöt könnyen be tud érlelni. Szóval több munkával, olcsóbban kevesebbet adunk el. És még így is gond van. Azok a felvásárlók, akik eddig bejöttek Villányba felvásárolni a szőlőt, az utóbbi egy-két évben meghátráltak. Van néhány olyan nagy cég is Magyarországon, amelyik az elmúlt években keveset, idén pedig már semmi szőlőt nem vásárolt. Ezen változtatni kell. A terméskorlátozásra most már a kistermelőknek is oda kell figyelniük.


Csak a nagyon nagy minőségeket szabad megtartani


– A külföldi borok nagy része – vagy a közvetett támogatások mértéke miatt, vagy pedig azért, mert óriási mennyiségben tudják termelni és szállítani – olcsóbb. Hogyan lehet ezzel versenyezni?

– A legtöbb teendőnk most a magyar bor marketingjével lesz. Magyarországon és külföldön egyaránt tudatosítani kellene, hogy különleges minőséget képviselünk. Meg kell céloznunk egy-két célországot, mint például az oroszokat, Távol-Keletet, Kínát, Japánt, Európa országait. Ezeknél van fizetőképes kereslet, de nem tudnak rólunk. Meg kell tudniuk például, hogy sehol a világon nem terem annyi jó édes bor, mint Tokaj-Hegyalján, tudniuk kell, hogy ez a világnak egy fontos kincse. De nemcsak egy borvidékkel, hanem általában a magyar borral kellene megtámadni ezeket a fogyasztókat, hogy leemeljék a polcról a korábban ismeretlen termékünket. Hiszen nekik a mi földrajzi neveink nem sokat mondanak. Ami a magyar fogyasztókat illeti, tudatosítani kellene bennük, hogy mit jelent az országnak, ha nem a chilei, hanem a magyar bort veszik le a polcról. Mennyi munkahelyet, mennyi adót jelent ez a kis mozdulat. Főként a multiknál kellene erre figyelni, hiszen ott óriási a kínálat, nagy tételeket rendelnek. Ha látják, hogy kelendő a magyar portéka, akkor abból rendelnek többet. Ha mi ezt nem hirdetjük, akkor nem fognak hozzányúlni a vevők.


Átcímkézett borok


– Hallottam, hogy sok helyen megveszik a magyar bort, és olaszként palackozzák, árulják.

– Én a fordítottját hallottam: hoznak be külföldről borokat, és átcímkézik, magyarként megy a boltokba, ezzel kiszorítva a valódi magyar bort, és persze az árkülönbözet miatt jó hasznot hajtva a csalóknak. Na én az ilyen üzemeket örökre bezárnám, akkor talán nem lenne kedvük trükközni. De a büntetések annyira enyhék, vagy egyáltalán nem is figyel különösebben erre senki, hogy végül is vállalják a kockázatot.


– Jó marketinglehetőség a nemzetközi borversenyek sora. Ezeken rendszeresen nyernek a Bock-borok. Hogyan keletkezik ugyanazokról a dűlőkről szüretelt szőlőből egy új márka?

– Valóban nincs olyan verseny, hogy a boraink ne nyernének valamit. Brüsszel, Bordeaux, Ljubljana, Magyarországon a VinAgora nagyon is alkalmas rá, hogy megmérettessük magunkat. A 2003-as Bock Syrah-mra például a bordeaux-i borversenyen azt mondták, hogy a világ legjobb syrah-ja. Ez nagyon fellelkesített, azóta minden évben elküldöm valahová és egy arannyal vagy ezüsttel minden évben visszajön. A 2007-es syrah a VinAgorán Champion-díjas lett. Ami a neveket illeti, néha újítani kell, feldobni a közönséget, bedobni egy új bort.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cigányteleptől a Vatikánig

Sok dolog eltűnt Magyarországról 57 év alatt, de a rajkók maradtak: november 4-én a Vatikánban… Tovább olvasom