Kisalföld logö

2018. 02. 21. szerda - Eleonóra 0°C | 3°C Még több cikk.

Fontos a magántőke bevonása győr sportjába

Dr. Kun András, Győr alpolgármestere különböző szempontok alapján osztályozta a város sportját. Legutóbb Gyurcsány Ferencnél lobbizott a Dózsa-pálya ügyében.

Négy éve felügyeli Győr sportját dr. Kun András alpolgármester. Így nemsokára lejár a megbízatása. Az MSZP polgármesterjelöltje, ezért a következő négy évben akár a város első embere is lehet.

– Hosszú időn át tanított, így kezdjük egy stílszerű kérdéssel: hányast adna magának, illetve Győr sportjának az elmúlt négy évre?

– Maximalista pali vagyok, mindig nehezen adtam a két végét, vagyis nálam az elégtelen érdemjegyért is meg kellett dolgozni, nemcsak a kiválóért. Különböző szerepek alapján érdemes vizsgálni a helyzetet. Győr sportja a tradicionális sportágak, a kiemelt nagy területek – kézilabda, kajak-kenu –  szempontjából jeles. Meggyőződésem, az ETO futballcsapata rövid időn belül fellendül, a fejlődésében sokat jelent majd az új öltözőépület, a kollégium. A város létesítményfenntartása talán közepest érdemel. A saját munkámra gyenge közepest tudnék csak adni, és ebben benne van a sport iránti végtelen elkötelezettségem is.

– A létesítményekre csak közepest adott. Miért és hogyan kívánna ezen javítani?

– Komoly gondjaink vannak a GYÁÉV-uszodával, műszaki hiányosságai miatt nem tud megfelelő szolgáltatásokat nyújtani a lakosságnak. Hiányzik egy új, ötvenméteres fedett uszoda. Az iskolai tornatermek bővítésére nincs lehetőség, noha a Szent-Györgyi- és a Gárdonyi-iskola esetében minden évben napirenden van a téma. Ugyanakkor nagyon örülök a teniszcentrum, a műfüves pályakomplexum létrejöttének, az ETO-stadion rekonstrukciójának. Továbbra is szükségszerűnek és fontosnak tartom a magántőke bevonását a sportlétesítmények építésébe és fenntartásába. Megkezdődik  a Barátság park teljes felújítása, és amennyiben az adyvárosi sportcentrum, ismertebb nevén Grabo-sátor helyén bevásárlóközpont épül, a befektetőnek a város más részén kell a megszűnő helyett egy még jobb, még korszerűbb csarnokot felépítenie.

– Ha már szóba kerültek a pályák, az extrém sportok képviselőinek más városokba kell eljárni. Terveznek ebben változást?

– Az önkormányzat nem akar pályát építeni és működtetni az extrém sportok számára, mert az építéshez nincs pénze, az üzemeltetéshez szükséges feltételrendszert – állandó orvosi felügyelet, őrzés – pedig nem tudja biztosítani. Ha lenne olyan jelentkező, aki mindkét oldalt meg tudná valósítani, akkor viszont támogatnánk a pálya létrejöttét akár az építéshez szükséges területtel is.

– Gyakran éri a vád Győrt, hogy elsősorban a nagyrendezvényekre fekteti a hangsúlyt, miközben az élő sportra a kelleténél kevesebb pénz jut. Mi erről a véleménye?

– A nagyrendezvények olyan idegenforgalmi események, amelyek túlmutatnak a sporton, bevételt hoznak például a város szállodáinak, éttermeinek. Az önkormányzatnak vannak kötelező kötelezettségvállalásai, mint például az egészségmegőrzés, az iskolai sport. A profi sportok támogatása nem feladata. A városimázshoz azonban hozzátartozik, ezért marketingszempontok alapján kell megvizsgálni, mi az, amit célszerű, amit szükséges felvállalni. A kiemeltként kezelt kézilabda és kajak-kenu mellett jelentős összegeket kapnak az egészségkárosultak, a Dózsa- és az ovifociklub is. Rengeteg sportág kér tőlünk támogatást, de az önkormányzat nem lehet mindenki szponzora, minden egyes szakosztály működtetője.

– Nemrégiben ismert labdarúgónagyságok, mint Buzánszky Jenő, Grosics Gyula vagy Nyilasi Tibor előtt állítólag ön büszkén kijelentette: Győr városa eddig sem adott és ezután sem ad pénzt a futballra. Így történt?

– Lehet, hogy félreérthető voltam, ezért most megismétlem: a profi futballra továbbra sem adunk pénzt, az utánpótlásra viszont igen, mint ahogyan tettük eddig is. Az ETO, a DAC és a Gyirmót is kapott anyagi támogatást a fiatalok képzésére, versenyeztetésére. 

– Az önök számításai szerint Győr mennyit költ a sportra?

– A sportköltségvetés évi négyszázötven-ötszáz millió forint, ebben benne van a létesítményfenntartás és a klubok támogatása, működtetése is. Az iparűzési adó visszaforgatásból származó további évi húszmillió forint, de ez előre nem tervezhető. Persze az önkormányzat támogat oly módokon is, amelyek nem szerepeltethetők a költségvetési rovatokban.

– Mint például?

– Amikor az Audi letelepedett a városban, egy megállapodás született, ameddig a cég Győrnek nem fizet adót, addig egy bizonyos összeget évente az önkormányzat rendelkezésére bocsát szabad felhasználással. Ez alapján nyomatékosan kértük az Auditól a női kézilabdacsapat támogatását, így lett a lányok főszponzora. Nemsokára az OTP-vel köt szerződést az ETO KC, de a cég velem is egyeztetett.

Említhetem az ETO-stadion rekonstrukcióját. Az önkormányzat igazolta, hogy tartós utánpótlás-nevelési jelzáloggal rendelkezik a stadionra, ezzel segítette az építkezéshez szükséges hitel felvételét. Nyitottak vagyunk mindenre, Gyirmóton az Alcufer jelezte, szeretné megvásárolni a sporttelepet, segíteni fogjuk. Folyamatosan harcolunk, hogy mielőbb a Dózsához kerüljön a Bercsényi ligeti létesítmény tulajdonjoga. Legutóbb Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is váltottam erről szót.

– A labdajátékok képviselői még csak-csak tudnak szponzorokat szerezni, az egyéni sportok egy része azonban országosan és a városban is bajban van. Rajtuk hogyan lehetne segíteni?

– Nem egyszerű történet. Nem jó az egész sportfinanszírozási rendszer. A Magyar Olimpiai Bizottságnak vagy a nem olimpiai sportok bizottságának kellene felkarolni az ügyüket. Szerintem az lenne a megoldás, ha a sportba beáramló szponzori pénzek öt, netán tíz százaléka úgymond szabad finanszírozású lenne és a főként támogatott labdajátékok mellett ezekből jutna az egyéni sportágakra is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Balaton: 8208-an úszták át

Jól sikerült az idei Balaton-átúszás (az MTI képén): 8208-an teljesítették a Révfülöp és… Tovább olvasom