Kisalföld logö

2018. 07. 16. hétfő - Valter 17°C | 27°C Még több cikk.

Budapest-Bamako rali - A győrzámolyi csapat újra visszamenne - fotók

Budapest-Bamako rali - A győrzámolyi csapat újra visszamenne - fotók
A győrzámolyi Borbély Tamás és Nagy Zoltán teljesítette a Budapest-Bamako rali útvonalát. A két fiatalember hosszú tervezés és előkészület után jutott el az afrikai versenyre, s nem bánták meg az indulást. Egyfajta önismereti tréning is volt ez számukra.
Negyvenkét ország 456 résztvevője tizenhat nap alatt csaknem 9000 kilométert tett meg Budapestről hét országon át Gambia fővárosáig, Banjulig. Ez volt az idei Budapest–Bamako rali számokban. Az indulók között ott volt két győrzámolyi fiatalember, Borbély Tamás és Nagy Zoltán Volkswagen Golfjával.

Mint azt a csapat „szóvivője", Borbély Tamás elmondta: nem hirtelen ötlet volt az indulásuk.
Budapest-Bamako rali - A győrzámolyi csapat újra visszamenne
 

Összeálltak a szomszédok

„Zolival pár éve lettünk szomszédok Győrzámolyon, jóban lettünk, s mindegyikünk nagy érdeklődéssel figyelte évről évre ezeket a versenyeket. Meg is beszéltük, hogy egyszer mi magunk is nekivágunk, de igazán élessé akkor vált a dolog, amikor beadtuk a nevezésünket. Innentől kezdve lépésről lépésre kerültünk egyre közelebb ahhoz, hogy ott legyünk a budapesti rajtnál" – kezdte Borbély Tamás.

„A spirit kategória mellett döntöttünk, mert ez adta vissza igazán a Budapest–Bamako szellemiségét, azt, hogy bárki bármivel és bárhogy teljesítheti a távot. Kapóra jött, hogy Zolinak volt egy nem annyira új VW-je, melynek hamarosan lejárt volna a műszakija. Motorikusan jó volt, kicsit megerősítettük a versenyre, s azzal vágtunk neki a távnak. A végén egyébként az autót sikerült eladni, ott nagy értéke van minden olyan járműnek, ami még működőképes. Jól jellemzi a helyzetet, hogy volt olyan ország Afrikában, ahol a kocsit több márkából rakták össze, más volt az eleje, mint a hátsó fele, ütött-kopott volt, majdnem szétesett az úton, de használták" – mesélte élményeit Borbély Tamás, aki szerint elsősorban fejben kell feldolgozni azt, ami ott vár az emberre.

Kilépni a komfortzónából

„Mindenkiben van egy kialakult kép Afrikáról, illetve mindenkinek van egyfajta komfortzónája. Nos, ezek egyike sem működik »élesben«. Azok az ingerek, amelyek bennünket értek, elképzelhetetlenek itthonról, s bizony nagyon ki kell lépni a megszokott keretekből, hogy az ember kalandnak fogja fel az egészet. Azt például, hogy öt napig nincs meleg víz, vagy azt, hogy miközben a sátorban alszunk, kint röpködnek a szúnyogok, melyek csípésétől lehet, hogy éppen elkapjuk a maláriát. Persze védőoltásokkal készültünk, s bevallom, az orvosi protokollnak megfelelően még most, itthon is szedjük a malária elleni gyógyszert. Szerencsére nem is lett bajunk, pedig engem jó pár szúnyog csípett meg" – folytatta a mérnökként dolgozó Borbély Tamás, aki azt is elmesélte, mindkettejük családjának azért időbe telt, míg beletörődtek abba, hogy ilyen kalandba vágnak bele.

„Aggódtak, de ez természetes, s azért megélve az egészet, nem is alaptalan a félelem. Ugyanakkor, ha az ember tud alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, azért nem érheti baj. Mi is jártunk olyan helyen, ahol rengeteg fegyveres figyelte az utat, sok helyen nem volt szabad kiszállnunk sem a kocsiból, mert ha csak letekertük az ablakot, tíz-húsz kéz egyből benyúlt, s próbált valami értékhez jutni. S ott bizony egy-egy tollnak, füzetnek is nagy értéke van. Abból pedig sokat vittünk, egy gambiai iskolának adományoztuk a készletet. Az igazgató elmondta, ezeket a tanszereket nem adják haza a gyerekeknek, mert pillanatok alatt eltűnnének. Vittünk még magunkkal sok játékot, melyeket a győrzámolyi óvodások és a Győrzámolyi Tennis Club játékosai gyűjtöttek össze, így az út során egy-egy faluban megállva sok gyereknek tudtunk apró ajándékot adni. Nagyon hálásak voltak mindenütt, megmondom őszintén, számunkra is megható volt a fogadtatás és az a kedvesség, ami bennünket körülvett" – mondta Tamás, aki többek között ezt is kiemelte, miért is érte meg számukra ez a kaland.


Önismereti tréning


„Életre szóló élmény volt ez mindannyiunknak, még mindig a hatása alatt vagyunk. Jó önismereti tréning volt, hogy miként alkalmazkodjunk a másikhoz teljesen idegen, szokatlan környezetben. Szerintem ebben is jól vizsgáztunk. Ami még pozitívum volt, hogy teljesen új dolgokat ismertünk meg Afrikáról, olyanokat, melyeket itthon ülve nem tudnánk meg soha, különleges ételeket ettünk, s sokszor olyan szabadságot éreztünk, amit nem nagyon tapasztaltunk még életünkben. Hogy újra nekivágnánk-e? Nem mondom, hogy nem, de akkor már biztosan nem a spirit, hanem valószínűleg a verseny kategóriában indulnék. Aztán meglátjuk, mit hoz a jövő" – mondta végül Borbély Tamás.
 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megsérült az Arsenal francia csatára

Megsérült az Arsenal francia csatára
Legalább egy hónapos kihagyás vár rá. Tovább olvasom