Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 18°C Még több cikk.

Kihagyták Brennbergbányát az ipartörténeti könyvből

Brennbergbánya - Brennbergbányát egyszerűen kihagyták az ipar történetét bemutató könyvből. „Méltatlan a nagy múlthoz, hogy alig marad emléke annak, ami itt sok ember megélhetését jelentette" – fájlalja Wikipil Ferenc, a bánya egykori dolgozója.
A Brennbergbányán élők ezer szállal kötődnek az egykori bányához, mely korábban a település lakóinak „kenyerét" jelentette. Sokan mind a mai napig jó szívvel emlékeznek vissza arra az időre, amikor még zajlott a szénkitermelés, a településen pedig élénk kulturális és sportélet zajlott. Talán ezért is tölti el szomorúsággal a brennbergieket, hogy az itteni bánya még említés szintjén sem szerepel a Magyarországi bányaipar története című könyvben.

– Unokámtól kaptam meg a kiadványt és kerestem benne Brennbergbányát, de sehol sem szerepel – panaszolja Wikipil Ferenc. – Felháborító és elszomorító, hogy Magyarország legelső szénbányája úgy tűnik el a múlt süllyesztőjében, hogy néhány éven belül senki sem emlékszik majd rá. Ezzel szemben – Ausztriában – ott van Ilona-akna. Innen mindössze nyolcszáz méterre található, de azt tisztességesen felújították, büszkén mutatják be az érdeklődőknek. Bánt, hogy itt nyoma sincs már a bányászmúltnak. Ha az erre járók kérdeznék, hol van a bánya, azt kell hogy mondjuk: valahol itt, a föld alatt.

Wikipil Ferencet bánja, hogy rövidesen nyoma sem lesz a bányászmúltnak Brennbergben. Fotó: Magasi Dávid
Wikipil Ferencet bánja, hogy rövidesen nyoma sem lesz a bányászmúltnak Brennbergben. Fotó: Magasi Dávid


Wikipil Ferenc gépész-esztergályosnak – mint a településen több idős embernek – szép és szomorú emlékei egyaránt fűződnek a bányához. Az 1945-ös és az ’56-os szénporrobbanás máig megmaradt az emlékezetében. Sok munkatársát, barátját veszítette el a balesetekben.

Mint mondja, az is előfordult, hogy inkább három napig lenn voltak a mélyben, mert annyira sok ideig tartott volna a le- és feljutás. – 2000-ben, amikor megemlékeztek a bánya bezárásának évfordulójáról, még Oroszlányból, Pécsről is érkeztek vendégek a város meghívására, csak épp bennünket, itt élő egykori bányászokat felejtettek el meghívni, ebből is látszik, mennyire mostohagyerek a bánya – teszi hozzá Wikipil Ferenc.

– Pedig működésekor élénk kulturális és sportélet zajlott, dalárdáink voltak, kosár- és focicsapatunk. Azóta pedig semmi. Szégyen, hogy a szomszédban futotta egy emléktáblára, nálunk pedig kitörlik az emlékezetből azt, ami az életünket jelentette.

Olvasóink írták

  • 13. gabor wikipil 2008. április 22. 11:38
    „Kedves Kadar Tibor!
    Koszonom hogy Brennbergben tanitott. A brennbergiekazert nem nagyon lekesednekha Sopronbol vagy a megyetol valaki kitalal valamit mert evtizedekig egy katonakkal, szogesdrottal orzott biztonsagi rendszer mogott laktak. A napi megalaztatasokhoz az is hozzajarult hogy meg a viz se volt bevezetve a hazakba. Mikozben a Kadar eendszer hazugsagait a munkahelyukon lenyeltek, haza erve az osztrak TV-bol meghallgattak az osztrak hireket. Szerintem a magyar allam es Sopron karteritest kellene hogy fizessen az ottani oslakoknak!”
  • 12. csupor 2008. március 25. 08:54
    „Tisztelt Hárrs Úr
    Mielöbbi gyógyulást kivánok!”
  • 11. Kádár Tibor 2008. március 24. 17:57
    „Tisztelt Hárs Úr!
    Először is jobbulást kívánok Önnek. Nagy tisztelője vagyok munkásságának. Van itt egy-két dolog a témával kapcsolatban, amihez kapcsódnék. Abban, hogy Brennbergbánya jelenkori története a reménytelenséről és az elfeledettségről szól vastagon felelős Sopron büszke városa, gondolom ismert, hogy a város évtizedekig ide telepítette a közüzemi számlákat nem fizető, nem kívánatos polgárait. Ezt a "nem túl bonyolult gondolkodású" és a részben emiatt és a határzár miatt zárkózottá, reményvesztetté a közösségi feladatok iránt imunissá vált helyi németajkú lakosságot nem igazán érdekli Brennberg múltja és jövője. Kollégámmal Ulrich Judittal az ottani iskola tanáraiként 2005-ben kezdeményeztünk a település múltját bemutató bányász-emléktúra útvonal kialakítását, tájékoztató táblákkal való ellátását (Borbálaakna - Szálasi bunker - Kuruc kereszt-Kovács-kút- kopjafa - temető harangláb) ami a Városszépítő Egyesület és az Egyetem támogatásával részben el is készült. Úgy gondoltuk, hogy ezt a kezdeményezés folytatni lehetne és a helyiekkel összefogva elindítója lehet a település turisztikai fellendítésének. Úgy láttuk azonban, hogy a hangos kritizálás és csodavárás (az államtól, a városházától) jobban mentek, mint a csendes munka és a településért való áldozatvállalás. A jövőt elég reménytelennek látom, úgy tűnik ez a mentalitás az egész országra jellemző lett.”
  • 10. Hárs József 2008. március 24. 12:04
    „Tisztelt Csupor úr!
    Tökéletesen igaza van. Nekem csak az a problémám, hogy ez a cikkben szereplő könyvcím a könyv tényleges címe-e.sem kiadó, sem évszá m. Az sem mellékes, hogy Wikipil úr az unokájától kapta. Könyvesboltban keressem-e, vagy antikváriumban? S ha már a Rákosi- korszakban jelent meg, amikor még a térképeket is átrajzolták? Utána fogok nézni, mihelyt módom lesz rá, de sajnos most szanatóriumba utaltak. (Autó ütött el, s nehezen gyógyulok.)
    Hárs József”
  • 9. csupor 2008. március 24. 10:03
    „Tisztelt Hárs Úr!
    Ez az országos kiadvány nem arra lenne hivatva hogy ezeket az adatokat összegyüjtve hitelesen közre adja? Ha egy ilyen horderejű könyv,történelmi visszatekintés kiadásra kerül , elvárható vele szemben a történelmi kronológia pontos bemutatása.Ez ami hiányzik ebből és ennek nemteszését irja le minden hozzászóló.Minden valamire való történelmi könyv egyben gyüjtemény is a korábban megjelet művekből .A végén fel lehet sorolni a felhasznált irodalmat például a Soproni Szemlét, ha vette volna a fáradságot az írója amennyiben egy ilyen horderejű kérdéskör leírásához felhasználhatvolna a helyi kiadásokat,de sajnos ez nem történt meg.Még jó hogy vannak lokálpatrióta történészek akik feldolgozzák hely történelmét amihez csak gratulálni lehet.”
  • 8. Hárs József 2008. március 23. 11:38
    „Tisztelt "csupor"!
    A brennbergbányai szenet a köztudat szerint egy pásztor fedezte fel 1753-ban, s 1759-ben kezdték el bányászni. Az országban valóban ez volt az első szénbánya, Rendszeresen 1789-ben indult a bányaművelés és mivel egyre mélyebbről kellett felszínre hozni a kőszenet, a 19. század folyamán ez vált az ország egyik legfejlettebb bányaüzemévé.
    Ezeket az adatokat meg lehet találni elszórtan többfelé is, de hogy valami olyant is írjak, ami alighanem csak a Soproni Szemlében jelent meg: Dávidházy István a folyóirat 1992. évi 3. számában Sopron város 1567. évi számadáskönyvéből idéz, hogy a tanács megvizsgáltatta a Bánfalva közelében néhány éven át jelentkezett szokatlan hőség, tűz és füst okát. Érdemes búvárkodni régi iratok között!
    Hárs József.”
  • 7. csupor 2008. március 22. 19:37
    „Hárs Úr!
    Brennbergbánya nem egy bánya a többi között hanem Magyarország ELSŐ bányája.És ez felhábrító ,hogy kimaradt a "Magyarországi bányatörténet"-ből.A helyi kiadások nem helyettesítik az országos kiadványt.”
  • 6. Hárs József 2008. március 22. 14:07
    „Hozzászólásomat Wikipil úrnak szántam, hogy lássa, nem hullik ki Brennbergbánya a kollektív emlékezetből, még akkor sem, ha ez az emlékezet megmaradna a helytörténet keretei között. De nem marad, hiszen a bányáról már eddig megjelent cikkek, tanulmányok, könyvek az egész világon olvashatók. A Magyarországi bányaipar története c. közelebbről meg nem határozott sajtótermék szerzői pedig remélhetőleg megkapják a magukét a szakma erre hivatott művelőitől, mielőtt "alkotásuk"-kal együtt a feledés homályába merülnek. Az is kérdés persze, hogy csak velünk bántak-e el így, vagy más bányákat is kihagytak. Nem látva a kiadványt, ezért nem minősíthettem az egészet.
    Hárs József”
  • 5. Hoffmann János 2008. március 22. 11:07
    „Nagyon szomorú, hogy nem került emlités a kiadványba Brennbergbányáról.
    A szüleim és a rokonság sok szállal kötödött a bányához. Legalább egy mellékletben szerepelhetne egy írás a múltról.

    Hoffmann János”
  • 4. ERKDP 2008. március 21. 16:30
    „EZ SZÉGYEN!!! Az 1. hozzászólóhoz pedig: ha majd valahol megjelenik egy lista az ország legelismertebb helytörténészeiről, valószínűleg Hárs urat sem érintené olyan targikusan, ha az ő neve nem lenne közöttük, hiszen a városi könyvtárban hallottak már a munkásságáról ... ez nem hozzáállás! (Bár horribile dictu! akadt már a kezembe olyan soproni képeskönyv, amiben Bánfalva címszó alatt a középkori Dágról folyik az értekezése...)”
  • 3. csupor 2008. március 21. 15:58
    „Nagy szégyen ez egy országos terjesztésű könyvre nézve ha Magyarország első szénbányájának megemlítése elmarad.Kiványcsi lennék hányan olvasták el a korábban említett helyi kiadványú cikeket az országban.Ennek országos ipar történeti jelentősége van,nem csak helytörténeti értéke.”
  • 2. csokivonat 2008. március 21. 13:29
    „Szerintem pedig igen is tragikus. Itt a "Magyarországi bányaipar története" c. könyböl maradt ki, senkit nem erdekel - föleg a mai fiatalok közül - hogy a buzerans varosi könyvtarban mi talalhato meg es mi nem, plane ha folyoiratokrol van szo.
    Peace.”
  • 1. Hárs József 2008. március 21. 11:46
    „A helyzet nem olyan tragikus: a Soproni Szemle c. helytörténeti folyóiratunk Faller Jenő számos tanulmányát közölte a bánya történetéről. Rajta kívül mások is írtak Brennbergről. Molnár László, a Központi Bányászati Múzeum nyugdíjas igazgatója is. A folyóirat lapozható a Pócsi utcában lévő Széchenyi István Városi Könyvtárban, de kapható CD-n is a Városházán található Levéltárban”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A soproni bébik fotói is letölthetők

A soproni Erzsébet-kórház szülészete csatlakozott portálunkhoz, mától ebben az intézményben… Tovább olvasom