Kisalföld logö

2018. 08. 18. szombat - Ilona 18°C | 29°C Még több cikk.

A jövő az új paradigmák megismerésétől függ

Magyarország a gazdasági és pénzügyi világválság és saját belső krízisei miatt most ismét megéli a tanácstalan útvesztés és a gyökeres megújulás szükségességének konfliktusait. A változás és változtatás igénye és ugyanakkor az új alternatívák kutatása mindenekelőtt az új gondolatok, új jövőképek, avagy új paradigmák keresését jelenti.
- Varga Csaba szociológustól, címzetes egyetemi docenstől, a Stratégiakutató Intézet elnökétől először is azt kérdezzük, hogy a világválság idején mit értsünk új paradigmán, egyáltalán miért fontosak az új paradigmák?

- A globális világ szakasz-határhoz érkezett, drámai válság, visszaesés vagy nem kevésbé drámai hatásokat kiváltó új világrend között választhat. Erre a kihívásra se Európa se Magyarország nincs felkészülve. A váratlan helyzet felismerteti velünk, hogy a világ gondolkodásában az elmúlt tíz-tizenöt évben végbement, s végbemegy egy univerzális jellegű paradigmaváltás. A paradigma fogalmát a tudomány világában számos értelemben használják, ám a jelenlegi világkrízisben is azt jelenti, hogy nemcsak egy-egy tudományágban születik gyökeres, nem várt új felfogás, hanem az egész korszellem generálisan átalakul, s a globális-lokális új alapvetések szerint definiálja helyét és jövőjét. A globális krízis így szinte követeli a paradigmaváltást, miközben a régi világrend számos új gondolat térnyerését akadályozza. Az egyik ilyen új paradigma éppen az, hogy ebben az évtizedben az elmúlt több ezer év tudása most már egy-másfél évenként megduplázódik, sőt a felfoghatatlan mértékű mennyiségi növekedéssel egyidőben minőségi tudásugrások is végbe mennek. Azt is mondhatjuk, íme az új paradigmák kora, azaz semmi sem folytatódik úgy, ahogy eddig volt, egyetlen krízis sem oldható meg úgy, ahogy a korábbiakat kezeltük. Ezért a magyar szellemi életben – feltételezem - logikus lépésnek tűnhet, hogy az új paradigmák megértése és hasznosítása érdekében létre hozzuk a Paradigmakutató Intézetet.

- Ez azért is fontos hír, mert a Paradigmakutató Intézet Sopronban kezdte el a működését. Az új intézetet ki alapította, miért hozta létre és miért éppen Sopron lett az új Intézet központja?

- Budapesten majdnem húsz éve alakult meg a Stratégiakutató Intézet, amely több mint tizenöt kutatócsoportot működtet, nevéből következően minden évben számos stratégiát készít a megrendelők megbízásából és az új tudások teremtése mellett kiemelten foglalkozik a különböző fejlesztések kidolgozásával, projektek generálásával, avagy a jövő teremtésével. Ez a budapesti intézet klasszikus kutatási-fejlesztési intézet, amely nem csak Magyarországon, hanem jó néhány külföldi országban is dolgozik. A tevékenységei közül kiemelhető a metaelméleti kutatás, vagy globalizáció és lokalizáció kutatása, vagy például Európa jövőjének kidolgozása. A fejlesztések közül kiemelhetjük többek között az e-közigazgatás fejlesztését, a tudásváros programokat, a technológiai park fejlesztéseket, vagy a tematikus turizmus park projekteket. Az Intézetnek az elmúlt tíz évben kialakult Sopronban is egy szellemi-szakmai csoportja, amely a tavasszal úgy döntött, hogy a Stratégiakutató Intézet leányintézeteként létrehoz egy új és önálló Intézetet Sopronban, amelynek Paradigmakutató Intézet nevet választottunk.

Varga Csaba
Varga Csaba


- Sopron többféle értelemben is határváros, a döntésükbe bele játszott az is, hogy ez a határváros helyzet és szerep előnyös lehet a Paradigmakutató Intézetnek?

- Igen, tudatosult bennünk Sopron határváros pozíciója, hiszen Sopron nem csak a Bécs-Pozsony-Győr-Sopron négyszög egyik fontos eleme, hanem egyúttal ez a tércsoport különböző kultúrák és társadalmi szándékok találkozási pontja is. Jelenleg - átvitt értelemben is - határon élünk, a régi paradigma és világrend eltűnésének, s az új paradigma rendszer és ennek nyomán az új Közép-Európa megszületésének határán. A soproni Paradigmakutató Intézet egyfelől a határ szellemi bástyája szeretne lenni, másfelől összekötő híd a tudományos központok között, és egyben virtuális átjáró a különböző értékek és mentalitások között. Különösen is fontosnak tartjuk, hogy a soproni intézet a német, az osztrák vagy éppen az olasz tudásközpontokkal intenzív együttműködést alakítson ki. A paradigmakutató intézet tehát szándéka szerint új tudásközponttá kíván válni, amely a múlt és jövő között is szimbolikus hidat képez, s bizonyos értelemben hasonlíthat Noé bárkájához is, amely az új korszak előkészítéseként – remélhetőleg - új felismeréseket és új paradigmákat fogalmaz meg és egyben széles körben terjeszti is őket.

- Ön röviden ismertette a Paradigmakutató Intézet tervezett misszióját, ám az intézet céljairól ugyancsak sokat elárulhat az, hogy az első évben milyen konkrét kutatásokat és fejlesztéseket kezdenek el majd.

- Először is három-négy nagyobb kutatást kezdünk el vagy folytatunk, mindenekelőtt az egymással is vitában álló új paradigmák összegyűjtését, értelmezését és közzétételét vállaljuk. Ezért már a következő hetekben érdemes lesz ellátogatni a www.paradigmakutato.hu honlapra, amelyre folyamatosan feltesszük a régebbi és új publikációkat és ezen a portálon minden érdeklődő a tudományok és művészetek számára is kihívást jelentő új paradigmák széles körével ismerkedhet meg. Ennek egyik szerkesztője az intézet kutatási igazgatója, Márfai Molnár László. Miután nagyon fontosnak tarjuk, hogy kötődjünk Sopron városához, történelméhez, hagyományaihoz, ezért szeptembertől kutatást kezdeményezünk majd a tradicionális soproni családokról, gondolkodásukról és magatartás mintáikról, mert sokakat szeretnénk megismertetni ezzel a soproni modellel, ami az új típusú, - ha tetszik, tudásközpontú - polgárosodás számára is példával szolgálhat. Az első évben legalább három nagyobb konferenciát rendezünk majd. Az egyiknek az lesz a címe, hogy az Új gondolkodás, mert a konferenciával a paradigmaváltásról széles körű vitát szeretnénk indítani, amely várhatóan jótékonyan befolyásolhatja a város és a régió életét. Többek között tervezzük, hogy Sopronban elindítunk egy internetes, televíziós tudáscsatornát, amely terveink szerint a lokális társadalom szellemi inspiráló központjává válhat. Októberben például szeretnénk, ha Sopronban elindulna a civil mesterképzés, amely keretében a soproni és Sopron környéki polgárok számára egy átfogó, szisztematikus képzést kezdeményezünk az új paradigmák megértése és belsővé tétele érdekében. Paradigmatikusnak tartjuk, hogy a soproni (bánfalvi) pálos kolostor meditációs központtá alakulhasson és ezt a fejlesztést szakmailag támogatni szeretnénk.

- Ha ilyen sokrétű tevékenységet folytatnak, akkor nyilvánvalóan számos partnert kell megnyerniük elképzeléseik megvalósítása érdekében. A lehetséges partnerek közül kiket és miért tartanak fontosnak?

- A Paradigmakutató Intézet egyik jellegzetessége az lesz, hogy minden lehetséges partner felé nyitottá válik, s marad is, ezért már az előkészületek során jó néhány lehetséges vagy potenciális partnert megkerestünk. Először is ellátogattunk Sopron város polgármesteréhez, és ismertettük vele törekvéseinket, és mindjárt azt éreztük, hogy a város önkormányzata várhatóan jó partnerünk lesz. Természetesen elkezdtük az együttműködést a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel, elsők között az Alkalmazott Művészeti Intézettel, mert az új paradigmák kutatása kiterjed a művészeti és az iparművészeti új paradigmák értelmezésére is. Közben Bécsben megkerestük az európai közgazdászok által létrehozott Új Párizsi Klub főtitkárát, hiszen a Stratégiakutató Intézet már együttműködik ezzel a csoporttal az új állam- és demokráciaelméletek kutatásában. Vagy Bécsben többek között szintén partnert találunk a Club of Rome European Support Centre-ben is, hiszen Európában elsők között éppen ez a tudományos társaság fogalmazta meg az új paradigmákat. Vagy Babics Csaba, a Paradigmakutató Intézet általános igazgatója most részt vesz Fürstenfeldben, az európai globalizációs kutatócsoport konferenciáján.

- Végül azt kérdezném, hogyan ítélik meg, milyen gyorsan tudják elérni, hogy egyrészt a tudományos kutatók, vagy a fejlesztők, másrészt a soproni és nem csak a soproni polgárok minél több új paradigmát megismerjenek, ezektől ne zárkózzanak el, hanem inkább azonosuljanak velük és képviseljék őket?

- Azzal kezdtem, hogy a jelenlegi gazdasági, s társadalmi világválság egyszerre gátolja és ösztönzi az új paradigmák elterjedését. Ebben a tekintetben is határhelyzet van, a többség nem ismeri az új paradigmákat, sőt egy kisebbség olykor indulatosan el is utasítja őket, ugyanakkor egy második kisebbség már az elmúlt évtizedekben is sokat tett azért, hogy az új paradigmákon alapuló gondolkodás valódi világalternatívát hozzon létre. A változási folyamat végső eredményt nem tudjuk, annyi viszont már most is bizonyos, hogy a jövő Sopronban is, vagy Magyarországon is, vagy akár Európában is az új paradigmák tudatos alkalmazásán múlik. Ez is szükségképpen együtt jár majd szellemi és esetleg társadalmi konfliktusokkal. A nehézséget az is jelenti, hogy az új paradigmákkal való azonosulás, továbbgondolás új tudásokat és tudatállapotokat követel majd, s párhuzamosan követeli azok összefogását is, akik az új világlátást, az új erkölcsöt, az új – más minőségű - világrendet támogatni akarják.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kapós lett a felajánlott téglagyári ingyenmunka

Sopron - Eddig 226 munkaórát dolgoztak térítésmentesen a téglagyáriak közösségi célokért. A… Tovább olvasom