Firtl Mátyás azt is világossá tette a német politikus előtt, hogy Magyarország eladósodása nem az Orbán Viktor vezette Fidesz-KDNP kormány és nem a jelenlegi gazdaságpolitika következménye. Gyurcsány és kormányai tették tönkre, gyengítették le, adósították el a végletekig az országot. Egymást érték az adó- és áremelések, a megszorító csomagok. 2010-ben a nemzet példátlan összefogása adott felhatalmazást a jelenlegi Fidesz-KDNP frakciószövetségre az ország talpraállítására, amelyet felelősséggel végez.
Így- többek között – szó esett a Magyar Parlament Fidesz-KDNP frakciójának 2/3-os felhatalmazásáról, és az azzal együttjáró felelősségről, amely egy működésképtelen örökölt struktúra átalakítására kapott felhatalmazást.
Firtl Mátyás azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországon sajtószabadság van, a sajtótörvény megalkotásakor, ugyanúgy, mint a választási törvény, az önkormányzati törvény, vagy a magyar alaptörvény megalkotásakor felhatalmazással rendelkező, felelős magyar politikusok döntöttek. A magyar Alaptörvény megalkotásakor egy, a nemzetközi értékekkel összhangban álló dokumentumot hoztak létre.
Magyarországon most történt meg a posztkommunista korszak lezárása, az 1949-ből datálódott, sztálini típusú, ideiglenes alkotmány megszűnésével. Az új magyar alkotmány figyelembe veszi az európai értékeket és összhangban van Európa értékrendjével is. Az egy tartalmában és felépítésében egyaránt modern jogszabály. Orbán Viktor és a Fidesz jelenlegi vezető politikusai azért harcoltak a ’80-as években a kommunista diktatúra megdöntéséért, hogy Magyarország egy demokratikus, polgárainak szabadságot és biztonságot adó jogállam legyen. Ez az új Alaptörvény biztosítja mindezt a magyar emberek számára.
Firtl Mátyás a tárgyalás során rámutatott: a nemzeti ügyek kormányának gazdaságpolitikája a tehermegosztásra, a rosszul működő, az adósságot újratermelő rendszerek átszervezésére, valamint a munkából élő és gyermeket nevelő középosztály megerősítésére épül.
A gazdaság állapotával és a költségvetési hiánnyal kapcsolatban Firtl Mátyás vázolta: a 2012-es évben az Európai Unió országait továbbra is jelentős mértékben sújtja a világgazdasági válság. Ezért fontos, hogy a magyar gazdaság stabil és erős tudjon maradni. A magyar gazdaság fundamentumai – a gazdasági világválság ellenére – erősek. A 2012-es Országvédelmi költségvetés a stabilitás megőrzése, az államadósság-csökkentés és a gazdasági fellendülés jegyében született meg.
Magyarország költségvetése jelentős tartalékkal bír. Európai Uniós tagságunk óta először fordul elő, hogy a költségvetési hiányt 3% alatt tudja tartani a magyar kormány. Ezzel az eredménnyel az európai országok élmezőnyéhez tartozunk. A cél a régió legversenyképesebb országává tenni Magyarországot. A kormány sikerre szeretné vinni a növekedési tervet, amellyel európai termelési központtá és a régió legversenyképesebb országává tehetjük Magyarországot.
Tárgyalófelével ismertette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalások megkezdéséhez vezető körülmények politikai, gazdasági, pénzügyi hátterét, annak eredményét, hogy a jelenlegi megoldást választotta a kormány.
Manuel Sarrazin a Bundestag Európai Ügyek Bizottságában, ahol ő számol be a Közös Európai Biztonság- és Védelempolitika (ESDP), az energiapolitika, a pénzügyi és költségvetési politika, a pénzügyi előrejelzések, a Lisszaboni Szerződés és annak revíziója, illetve az Európai Unió bővítésének témaköreiben.
Szakmai érdeklődésének középpontjában az EU, az emberi jogok és a kisebbségek helyzete, valamint társadalmi beilleszkedésük elősegítése áll. Másokkal együtt egy olyan európai New Deal mellett érvel, amely közös európai gazdasági, környezeti és szociális megoldásokat tartalmaz. Alapja az EU 2020 Stratégiája lehet.
18°C
Hozzászólok! 
