Kisalföld logö

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -8°C | -1°C Még több cikk.

40 éve történt a súlyos vasúti szerencsétlenség Fertőboznál - fotók

1973-ban a GYSEV két vonatszerelvénye ütközött össze Fertőboznál. Többen súlyosan megsérültek.

1973. november 15-én reggel a menetrendnek megfelelően elindult Sopronból a Győrön át Budapestre tartó Ciklámen Expressz. Ezzel egy időben Fertőboz állomáson műszaki hiba miatt vesztegelt egy tehervonat.

A rosszul kezelt, úgynevezett térközjelző beállítás miatt a Sopronból tartó vonat vezetője joggal hihette, hogy szabad előtte a pálya. Aztán Fertőboz előtt azt vette észre, hogy a saját vágányán egy másik szerelvény is áll. Az ütközést nem lehetett elkerülni.

A balesetben huszonhárman sérültek meg, közülük hatan súlyosan. A sérültek között volt a Ciklámen Expressz mozdonya mögé sorozott kazánkocsi fűtője, a mozdonyvezető, a vonatvezető, valamint a tehervonat fűtője is, akik könnyebb sérülést szenvedtek.

Vasúti baleset 1973-ban


Markó Jenő, aki akkor forgalmi és vontatási utazó személyzeti vezénylőtisztként dolgozott, az expressz vonattal utazott, így emlékezett vissza a történtekre.

- Még Sopronban, amikor a mozdony mellett elmentem, a vonatvezető hívott, hogy jöjjek fel a vezetőállásra. Mivel a húgommal voltam, nem szálltam fel, hanem a kazánkocsi utáni első kocsiba ültünk be. Éppen csak elhagytuk Balf megállóhelyet, amikor hirtelen egy nagy csattanás hallatszott. A csomagok borultak, az utasok sikoltoztak.

Még sötét volt, az ablakon kinézve csak kocsi roncsokat és füstöt lehetett látni. A hátsó ajtón kiugrottam, és előre futottam megnézni, hogy mi történt.

Markó Jenő így folytatta: a kazánkocsi leszakadt forgózsámolya nélkül, mint egy kardpenge a hosszanti merevítő lemezén az ég felé állt. A fűtő éppen a tüzet dobta le, nehogy felrobbanjon a kazán. A velem futó szabadnapos mozdonyfelvigyázó felmászott a mozdony oldalára, hogy kidobálja az akkumulátorokat, nehogy tűz legyen. A mozdony eleje összenyomva, a vonatvezető fájdalmas kiáltása hallatszott. A mozdonyvezetőt nem láttam, mint kiderült, a fekvő oldalon az ablakon ki tudott mászni.

Ezután befutottam az állomásra. A forgalmi irodába érve csak annyit tudtam mondani a menetirányítói vonalba az ügyeletesnek, hogy a 107-es beleszaladt a 191-es végébe, küldjenek mentőt, tűzoltót és fémvágót a vonatvezető kiszabadításához. Utána nagyon hosszú idő telt el mire levegőt kaptam, s vissza tudtam menni a helyszínre. Annál is inkább borzasztó volt, mert elképzeltem, hogy ha ott állok a vezetőállás közepén…

Én esetleg Balf után nem a fertőbozi előjelző szabad állását figyeltem volna, ami még a 191. sz. vonatra vonatkozott, hanem észrevettem volna a tehervonat zárlámpájának sokat vitatott világító, vagy nem világító fényét? Vagy ott maradtam volna a kábeldob által benyomott vezetőálláson?

Ezek után többet nem utaztam mozdony vezetőállásán, annak ellenére sem, hogy mind a mai napig van engedélyem, igazolványom a „mozdony vezetőállásán" való tartózkodásra - zárta szavait - Markó Jenő.

A jegyzőkönyvi meghallgatások, tanúvallomások alapján megállapítható volt, hogy a 191-es számú vonat fékberendezése a vonat haladása közben nem üzemszerűen működött.

Továbbá, ha a mozdonyvezető fékezett volna helytelenül, aminek a következménye lett volna a megállás, megfelelő fékműködés mellett fel kellett volna tudni oldani a vonatot. Ez azonban többszöri kísérletre sem sikerült. A 191-es számú vonat mozdonyvezetője a megállás után a vonatvezetőnek mégis azt mondta, hogy tud indulni, ezért a ő nem tett intézkedéseket a vonat fedezésére.

A Ciklámen expressz meneszthető volt, mert a balfi vonatjelentő őr Sopronnak visszajelentést adott a 191-es tehervonat elhaladásáról. Ezzel szemben Fertőboz forgalmi szolgálattevője a 191-es teher érkezéséről nem adott visszajelentést a balfi vonatjelentő őrnek. A balesetet helytelen szolgálatellátás idézte elő, mert egy térközbe engedték az álló tehervonatot követő Ciklámen expresszt.

Vasúti baleset 1973-ban


Miután a baleset bekövetkezésekor a távolbalátás Sopron és Fertőboz között nem volt korlátozott, ezért a fények jól láthatóak voltak.

A baleset helyszínétől visszafelé mérve a pálya 1577 méter hosszban egyenes, éppen ezért a 191-es számú vonat zárjelzőjének fényét még oly időben lehetett volna észlelni, hogy a vonat megfékezettségét figyelembe véve a Cikláment a mutatkozó akadály előtt ütközésmentesen meg lehetett volna állítani.

A mozdony sebesség mérőórájának szalagjáról kiértékelt adatok alapján az volt megállapítható, hogy 57 km/h óra sebességről, ha a veszély előtt a mozdonyvezető 300 , illetve 345 méterre elhatározta magát a fékezésre, akkor a vonatot ütközésmentesen meg tudta volna állítani.

Ennek bizonyítására vörösfény láthatósági próbát tartottak 1973. december 19-én.

A vizsgálatot a szintén 107/a számú Ciklámen expresszel végezték, amit aznap is M62 sorozatú mozdony továbbított. A vizsgálat napján Sopron és Fertőboz között szakaszos köd volt, ami még Balf-fürdő mh-nél is jelen volt, azonban a jelzéseket 200 méterről megbízhatóan lehetett látni.

Továbbhaladva és a 765+94,5 számú szelvényben lévő útátjáróhoz érve a köd miatt innen még nem volt látható Fertőboz előjelzőjének és bejárati jelzőjének a fénye, illetve ugyancsak nem volt látható a 752,48-as számú szelvényben, azaz a baleset bekövetkezésének a helyszínén, a pálya jobboldalán a kavicságytól 1,7 méterre elhelyezett elektromos zárlámpa vörös fénye sem.

A vörös fény csak a 758-as számú szelvényben vált láthatóvá, majdnem egy időben Fertőboz állomás nem biztosított bejárati előjelzőjének a zöld fényével. Ezt a megállapítást szinte egyszerre közölte a mozdony és a vonatvezető hangos szóval.

A köd egészen Fertőboz állomás bejárati váltókörzetéig tartott. Tekintettel arra, hogy a 758-as számú szelvényben vált láthatóvá az előbbiekben említett, és a 752,48-as szelvényben elhelyezett vörös fény, így a szakaszos köd ellenére 558 méter volt a látótávolság.

A MÁV és a GYSEV többszöri közös balesetvizsgálata nem volt eredményes,mert vélemény különbség merült fel a közös vizsgálat során . Ezt a vélemény különbséget az okozta, hogy a GySEV balesetvizsgáló szerint a balesetért nem csak a balfi vonatjelentő őr volt hibáztatható, hanem a 107/a számű vonat mozdonyvezetője, és vonatvezetője is.

A MÁV balesetvizsgálója szerint pedig a baleset bekövetkezése miatt a 107/a számú vonat mozdonyvezetőjét és vonatvezetőjét hibáztatni nem lehetett. Ezért került aztán bíróságra az ügynek ez a része.

A tényleges felelősség megállapítására végül a Győri Járásbíróság jogerős ítélete tett pontot másodfokon, ahol a mozdony és vonatvezetőt felmentették a vasúti közlekedés biztonsága elleni, különösen nagy kárt okozó, gondatlanul elkövetett büntettek alól. A vonatjelentő őrt a bíróság bűnösnek találta, és elmarasztalta, 3 év szabadságvesztésre ítélte.

Az írás összeállításában közreműködött Bárdos Imre és Bereczki Csaba.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyorsforgalmi út: miniszterelnöki kérdésre sincs konkrét válasz

A Sopron és Győr közötti főút már nem képes levezényelni a megnövekedett forgalmat. Tovább olvasom