Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Viharos évek az evangélikus iskolában

Viharos éveket élt Csornán az evangélikus iskola. Mindössze öt évig működött, 1943 és 1948 között. Erről is mesél az intézménytörténeti kiállítás.

A második világháború idején alapították és öt évig, 1948-ig működött a csornai evangélikus iskola. Mozgalmas és viharos fél évtizedéről tanúskodnak a gyülekezet irattárában fennmaradt emlékek. Az alapítás 70. évfordulója alkalmából iskolatörténeti kiállítást szerveztek az egyházközségben. Az intézményről Tubán József lelkész beszélt a Kisalföldnek.

– A csornai egyházközség viszonylag későn önállósult, hiszen 1926-ban alakult meg, mint a farádi fiók gyülekezete. 1930-ban viszont már templomot építettek elődeink, négy évvel később pedig létrehozták a ma is működő csorna-kapuvári egyházközséget – idézte fel a kezdeteket Tubán József.

Az evangélikus iskola táblája is megmaradt és látható a kiállításon, mutatta Tubán József.
Az evangélikus iskola táblája is megmaradt és látható a kiállításon, mutatta Tubán József.

– Az önálló iskola gondolata már a húszas évek végén foglalkoztatta a gyülekezet vezetőit. Összeírták, hogy 1926-ban ötvenhat evangélikus vallású diák tanult a csornai polgári iskolákban. A tervből végül 1943-ban lett valóság. Községi támogatásból, adományokból és kölcsönből sikerült megépíteni az egy tantermes tanodát, a templom mögött. Az első tanévre huszonöt tanulót írattak be. A lelkész ekkor Nagy Gyula volt, a tanító pedig Takáts Irén.

Ám már az első, 1943/44-es tanév is korábban ért véget a háború, a németek bevonulása miatt. A következő sem volt nyugodt. Az iskola „haladási naplójából" kitűnik, hogy 1944. október 13-án, és még másnap is tanítási szünet volt a légitámadások miatt. A háborút követően még 1948-ig tartotta fenn iskoláját a gyülekezet, aztán államosították, a leányiskola tagintézménye lett. Az épület tulajdonjogát viszont meghagyták a gyülekezetnek. Tanítás 1950-ig volt az egyházközségi ingatlanban, majd óvodaként hasznosította új kezelője, az állam, 1985-ig. Az evangélikusok a rendszerváltáskor kapták vissza a használati jogot.
Az iskolatörténeti kiállítás ugyan alig öt évet dolgoz fel, de annál jelentősebb emlékeket mutat be.

– Névsorok, órarendek, iskolai naplók, tanmenetek mesélnek a hetven évvel ezelőtt történtekről – fogalmazott Tubán József. – Olvasható például Takáts Irén tanítónő pályázata, diákkori, hospitálási naplója is. Aztán, hogy 1946 szeptemberében még például 918 és még tizenkettő nullával leírt pengő volt a fizetése, októberben viszont százötvenkilenc forint. A tanítónő 1948-ban munkahelyet kívánt váltani. A csornaiak aláírásgyűjtésbe kezdtek, és ezzel adták tanújelét „Takáts Irénhez való ragaszkodásuknak". A pedagógus így végül is maradt a gyülekezetnél.
Tubán József megjegyezte: ha valakinek az evangélikus iskolával kapcsolatban bármilyen tárgyi vagy személyes emléke van, keresse meg az egyházközséget.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendben a bankos ház Csornán

Jó hírrel keresték meg szerkesztőségünket a Bocskai utca lakói. Tovább olvasom