Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 23°C Még több cikk.

Vadosfa: már csak nyolcvanöt lakos él a két templom tövében

A közösségi élet fejlesztésében látja településének jövőjét Szakács Lajos vadosfai polgármester.
A településvezető szerint a nyolcvanöt lakosú község másként nem is túl lassú megszűnésre van ítélve, hiszen a lakosság gyenge negyede hetven év feletti.

A kilencvenes évek végén még száznál több lakossal büszkélkedhetett a Rábaköz egyik legkisebb települése, Vadosfa. Napjainkra 85-re csökkent a lélekszám. Huszonnégyen nyugdíjasok, túlnyomó részük (20) hetven év feletti. Ahogy Szakács Lajos polgármester szomorúan megjegyezte: amióta a község élén áll (1998), a lélekszám folyamatosan csökken, annak ellenére, hogy napjainkban is eleven közélettel büszkélkedhetnek.

Utóbbi fejlesztésében látja településének jövőjét is a községi vezető.

– Hiába elsőrendű feladat a lakosság helyben tartása vagy bővítése, ha intézményünk már a hetvenes évek óta nincs és valahogy a nyugat-európai ingatlanvásárlók is elkerülnek bennünket – kesergett a polgármester. Hozzátette, erdélyi beköltözők azonban Vadosfán is laknak.
– Sokat gondolkodom Vadosfa jövőjén, de látván a nálunk nagyobb települések agóniáját, már középtávon sem bízom a pozitív változásban – fogalmazott a polgármester. Ahogy mondta, abban azért bizakodik, hogy a községben zajló közösségi élet van, elég csak a környéken is neves falunapra, a helyi klubra és látogatott könyvtárukra utalni. A falunapi és közösségi programok fejlesztésére pályázott is az önkormányzat, így nagyobb szabadtéri kulturális rendezvényt tervezhetnek.

A község egyik vonzereje lehetne, hogy mindjárt két templom is van Vadosfán, az egyik a méltán híres evangélikus templom. A polgármester azonban elmondta, hiába a két templom, két felekezet, ez nem lendít a régi hírét visszaszerezni képtelen falu közéletén. Az evangélikus templomban kéthetente soproni lelkész tart istentiszteletet öt-nyolc helybélivel, a katolikus templomban pedig évente alig három mise van.

– Nagy változást a járások visszaállításától sem remélek, hiszen napjainkban is a szomszédos Mihályiba járunk át ügyes-bajos dolgainkat intézni. Ez nem változik később sem, a gyermekek pedig évtizedek óta oda járnak iskolába – mondta a polgármester. Előnyként értékelte azonban a község jó közlekedését a környező településekkel, talán Csorna felé lehetne javítani a buszközlekedés feltételein (oda a falubusz segítségét veszik igénybe), de Beled, Répcelak és Kapuvár irányába minden igényt kielégít a közlekedés. A beköltözőket esetleg az olcsó ingatlanok vonzhatják. Jelenleg is öt-hat ház vár vevőre, alig négy-öt milliós áron.

A község a XVI. században a reformáció lutheri ágához csatlakozott. A régi templom kriptájában nyugodott Telekesi Török István kuruc ezredes. 1751-ben a helybéli evangélikusok véres csatározásban védték meg templomukat, melynek helyén újabb, nagyobb templom épült. Vadosfa annak a négy nyugat-dunántúli községnek egyike, amelyet az 1681-es soproni országgyűlés jelölt ki artikuláris helyként Thököly sikerei után. Ez azt jelentette, hogy legalább 35 falu evangélikussága istentiszteletet tarthatott. I. Lipót „kegyelméből" az eddig névtelen község országos jelentőségűvé vált, olyannyira, hogy püspöki székhely is lehetett.

Olvasóink írták

  • 5. 1120 2012. február 24. 20:58
    „Kedves taryt! Az (akkor) színevangélikus Vadosfán katolikus templomot építtetett egy vagyonos ember - nyilvánvalóan provokatív szándékkal...Természetesen minden erőszakos cselekmény elítélendő, de ebben az esetben nem nagyon kell keresni, hogy "ki lőtt vissza először"...
    Egyébként te is "elszóltad magad": "(...) a KÖRNYÉK katolikusai gyűltek össze, hogy felszenteljék új VADOSFAI kis templomukat (...)"”
  • 4. pancser 2012. február 22. 16:58
    „Tényleg szomorú dolog a falvak elnéptelenedése. Az ok, a megélhetés hiánya. A sivatagban is vannak városok, ha van ott valami ami vonzza, ott tartja az embereket. Ha jól meggondoljuk a 86-os út mellékét, a déli megyehatártól Jánossomorjáig nincsen komolyabb foglakoztatás biztosító település, sőt olyasmi sincs, ahol az utazó megállhatna és egy kicsit kipihenhetné magát. A kocsma szintű kamionos megállóktól tekintsünk el. Ha rajtam állna Csornát nyomnám erőteljesen, mert szerintem ha abba életet tudnánk lehelni, életet lehelnénk a rábaközi településekbe is.”
  • 3. taryt 2012. február 21. 22:20
    „Annak azért utána nézhettek volna, mielőtt leírták, hogy mi történt 1751-ben. Elég durva a tévedés. Ugyanis az evangélikusok nem a templomukat védték véres csatában. Ellenkezőleg. A környék katolikusai gyűltek össze, hogy felszenteljék új vadosfai kis templomukat. A helyi, azaz vadosfai evangélikusok azonban nem engedték be őket a faluba, fegyverrel támadtak rájuk, egy embert megöltek, sokat megsebesítettek. Az új katolikus templomot feldúlták. És annak helyén, azaz nem az evangélikus helyén, ahogy a cikkben tévesen leírták, építettek új templomot. Még Mária Terézia is beleszólt az ügybe, olyan nagy vihart kavart az eset. Kár, hogy 260 évvel ezután teljesen fordítva jelenik meg a történet. Különben meg nem is kell messzire menni: http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/vallashaboru_szent_istvan_unnepen/2067601/”
  • 2. Rabb@t. 2012. február 21. 17:13
    „A katolikus templom története eltér a leírtaktól!A miserend is szigorú szabályok szerint történik ebben az esetben!”
  • 1. kerteszb 2012. február 21. 10:10
    „Megdöbbentő és elszomorító a falvak elnéptelendése a Rábaközben (is). Érdemes összehasonlítani a lélekszámokat mondjuk az 1970-es adatokkal. Szinte mindenhol feleződött a lakosság (vagy rosszabb), aki falun maradt, annak nagy része idős. Nem tudom mi lesz Magyarország többszáz, 20-30 éven belül teljesen kihaló törpefalujával.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csornai vonatbaleset: már csak egy sérült van kórházban

Már csak egyetlen ember fekszik a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban a vasárnapi csornai… Tovább olvasom