Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 20°C Még több cikk.

Szokások: aranyos víz, komatál és fehér vasárnap

Csekély különbséggel azonosak a magyar nyelvterület húsvéti szokásai a Rábaköz hagyományaival.

A kivételek sorát a pénzzel megdobált rábaközi perec és a fehér vasárnapon átküldött komatál jelenti. A lányok az aranyos víztől szépülnek a Rábaközben is.

– Legnagyobb sajnálatomra, de kezdenek elkopni a húsvéti népszokások a Rábaközben is. Ennek egyik legszembetűnőbb ténye, hogy napjainkban a lányok nem érzik a locsolás fontosságát, nem is várják a fiúktól ezt a szép gesztust – jegyezte meg Csitei Gábor, a Kapuvár Néptáncegyüttes vezetője.

A Kapuváron és több faluban is csoportokat működtető néptánciskola igazgatója azonban kijelentette: tagjaik a mai napig őrzik a hagyományokat. Így hétfőn is elmentek meglocsolni az őket váró lányokat.

– El kell mondani, a kölnis locsolkodás a népszokás egy erősen finomított, mondhatnám városi változata. Falun a lányok el is várták, hogy vödörrel öntsék ki őket – tette hozzá Csitei Gábor.

A néptáncos csoportok tagjai még tartják a locsolkodás hagyományát.
A néptáncos csoportok tagjai még tartják a locsolkodás hagyományát.

A húsvéti ünnepkörről megjegyezte: a Rábaköz népszokásai nem nagyon térnek el a magyar nyelvterület más részeiétől.

– A húsvét egyházi ünnep, a feltámadásé, a megtisztulás ünnepéé, eköré szerveződtek a népi hagyományok is – hangoztatta Csitei Gábor. A Rábaközben is a böjt, a nagyhét során készültek fel az ünnepre. Ebbe természetesen a rábaközi porták kitakarítása, ünnepi díszítése is beletartozott. A díszítésben követték a tavaszi, húsvéti mintákat abroszon, ágytakarón. Ezek a megtisztulást jelképezték. A népszokások között is a tojásdobálás volt a legjellemzőbb, melyhez úgynevezett kakaslépésekkel mérték ki a távolságot, majd rézpénzzel dobálták a kitett tojásokat.

– Érdekesség, hogy a Rábaközben perecre is dobáltak – tette hozzá Csitei Gábor. Húsvéthétfő reggelén a lányok az aranyos vízben (a kútból felhúzott első vödör vizet jelentette) mosdottak meg. A néphit szerint ettől szebbek lettek. E szokás ugyancsak a megtisztulás jelképrendszerébe tartozott.

– Ezt követte a hagyományos – falun vödrös – locsolás, melyet akkoriban a lányok megtiszteltetésnek vettek. Szomorú volt az a hajadon, akit a falusi fiúk kihagytak a locsolásból – mesélte Csitei Gábor. A húsvéthétfőt követő vasárnapot nevezték fehér vasárnapnak. Ekkor a lányok az úgynevezett komatálat küldték barátnőiknek. Erre általában az ünnepről maradt és friss ételeket raktak, bizonyítva a barátságot.

– Az ünnep ételei a Rábaközben is a bárány, a sonka és a tojás voltak. Ám hangsúlyoznom kell, a néphagyományban sehol nem szerepelt a nyúl, mint húsvéti jelkép. Ez egyértelműen kultúridegen a magyar ünnepi hagyományoktól – hangoztatta Csitei Gábor.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Földtől az asztalig: egy kézben az ellenőrzés

Hivatali állatorvosként kezdett, majd téeszekben dolgozott a csornai járási hivatal főállatorvosa. Tovább olvasom