Kisalföld logö

2018. 05. 20. vasárnap - Bernát, Felícia 12°C | 23°C Még több cikk.

Öntésmajorban a Hanságról

Kapuvártól hét kilométerre, Öntésmajorban van a Fertő – Hanság Nemzeti Park dél-hansági területének központja, mely egyben kiállítóhely is. Az öntésmajori Hanság Élővilága Múzeumban nemrégiben Németh Árpád a vizes élőhelyekről és a kiállított tárgyakról tartott ismertetőt.
Egykor itt élt az ország legsűrűbb szarvasállománya.
A térség legnagyobb tava a Király-tó – tudtuk meg. Az eredeti ősállapot a tizennyolcadik század végén szűnt meg, ekkor kezdődtek a csatornázási és lecsapolási munkálatok. Mindezekről számos térkép és szerszám tanúskodik. A csatornák azonban nemcsak a lecsapolást segítették, hanem öntözésre is lehetőséget adtak. Miután a Répce és a Kis-Rába egyesül, a Rábca nevet kapja. A vízfolyás úgynevezett függőmederben folyik, vízszintje is magasabban van, mint társaié, ezért egy zsilip segítségével könnyen a szomjas területre juthat az életet adó „ nedű " . Hasonló elven működik a Bősárkánytól pár száz méterre fekvő, nemrégiben átadott, közel hatszáz hektár területű élőhely-rekonstrukció is.
Az itt élő emberek megélhetését leginkább a széna és a tőzeg biztosította. De számos tárgy őrzi még a vadászat, a halászat, az állattartás, a földművelés, a gyékényfonás és a méhészet emlékét. Egy szarvastrófeáról vezetőnk elmondta: a jószág a politika áldozata. A szarvasnak a vasfüggöny egy darabja tekeredett az agancsára és ebbe pusztult bele. A Hanságban szürke marhát is tartottak, az állomány 1997-ben tért vissza ismét.
Németh Árpád a rétek és a vízpartok élővilágáról elmondta: a vidra az utóbbi két évben ismét megjelent. A hód is gyakori lakója volt a környék vizei-

nek, ám a huszadik századra nyoma sem maradt. Két évvel ezelőtt kezdődött meg az éles fogú várépítők visszatelepítése. A cigányréce az élőhely-rekonstrukció megnyitása után tért vissza a Hanságba. Szintén az elöntés után fedezték fel olyan, a mocsári és vízi, vízparti környezetet kedvelő fajok megjelenését, mint a gulipán és a gólyatöcs.

A Hanság kipusztult

növényei:


lisztes kankalin, lápi hízóka, hagymaburok, tőzegeper, vidrafű, havasi gyapjúsás, szőrös nyír.

Rekordok

A két világháború között a Hanság területén élt magyarország legsűrűbb szarvasállománya. A mintegy háromezer hektár területű erdőben háromezer szarvas szökdécselt. A Hansághoz fűződik az a szomorú rekord is, hogy Öntésmajor környékén pusztították el a vadászok egyszerre a legtöbb túzokot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állati injekciókat loptak

Ismeretlen tettesek törtek be a rábaszentmihályi állatorvos házába, s miután befeszítették az orvos… Tovább olvasom