Kisalföld logö

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 3°C | 7°C Még több cikk.

Négyen maradtak a háromszáz dolgozóból

Kistölgyfamajor - A kistölgyfamajori lengyár egykor háromszáz embernek adott munkát. Napjainkban négy dolgozó jár be a sokat látott üzem falai közé. A kapuváriak és a környékbeliek csak lengyárként ismerik az egykori Buda-Flax kistölgyfai üzemét.
A valaha szebb napokat látott üzemben napjainkban négy munkás Egyiptomból importált gerebenkócot dolgoz fel, melyből tömítőanyagot készít egy dél-magyarországi üzem, többek közt holland és argentin exportra.

A lengyár 1934 és 1936 között az Esterházy-birtokon létesült. Alapítását a hetvenes évek végéig a környéken virágzó rostlentermesztés indokolta. A teljes rostlenfeldolgozás a hatvanas évek közepétől valósult meg, 1985-től pedig a korszerűbb, meleg vizes, áztatásos gyártást vezették be.

A lengyár fénykorában négyezer tonna gubós lenkórót dolgozott fel évente, melyből mintegy hatszáz tonna lenrostot gyártott.

A gyár jelenlegi tulajdonosa, a Sinus Kft. ügyvezetője, Schuszter József elmondta, a hetvenes években időnként háromszáz ember is dolgozott a gyár harminckét hektáros területén.

– A gubós len feldolgozása sosem tartozott a legkönnyebb munkák közé, az áztatómedencékbe behordták a növényt, majd a ragasztóanyag kiválása után nyaranta kivitték a földekre a tűző napon szárítani, úgynevezett sátrakba kötni – mesélte Schuszter József. Idősebb környékbeliek szerint még az Alföldről is jöttek idénymunkások a lengyárba. Akkoriban két-három szezonban annyit lehetett keresni, amiből egy kisebb családi ház építését megkezdhették.

Ez mellett az áztatás és a rakodás mindig is szinte rabszolgamunkának számított, amit csak a nyolcvanas évek közepére váltott fel a gépesítés.
A hetvenes években a kiszárított lent még Szombathelyen dolgozták fel, az egykori keskeny nyomtávú, úgynevezett „kisvasút" segítségével került a feldolgozott anyag a kapuvári vasútállomásra.

Aki maradt: Horváth Zoltán a nyújtógépnél, aki 1971 óta dolgozik a gyárban. Negyedmagával.

A nagyobb értékű termékek előállítása 1974-től valósult meg Kistölgyfamajorban, amikor a fővárosból származó kártológépeken már a fonásra készítették elő az alapanyagot, majd fonógépek telepítésével úgynevezett kócfonalgyártás is folyt. Schuszter József szerint akkoriban három műszakban dolgozott az üzem, egy-egy műszak alatt egy tonna szalagot is gyártottak. Ez a tevékenység egészen a kilencvenes évek elejéig folytatódott.

A rendszerváltás után a lenfeldolgozás szinte teljesen leállt az országban. A gyár akkori vezetője, Sey Tibor a Szombathelyről kiszervezett lenzsineg gyártásával próbálkozott, ám a lengyári technológia, valamint az alapanyag ára már nem tették lehetővé versenyképes termékek gyártását. Ekkoriban még több mint harminc dolgozója volt az üzemnek.

Az azóta eltelt években több más jellegű munkát is végeztek a lengyár területén. Egyik jelenlegi dolgozójuk elmondása szerint jártak ott fafeldolgozók és egy műanyagipari cég is bérelt csarnokot néhány hónapig.

Schuszter József elmondta, jelenleg négy dolgozó készít kártolt szalagot, melyből olajszármazékok hozzákeverésével Dél-Magyarországon gyártanak tömítőanyagot. Évente ötventonnányi áru kerül ki a kapuváriak keze alól, körülbelül bruttó harmincmillió forint értékben.

– Azt hangsúlyoznom kell, hogy ez a csökkentett létszám – bár munkájukra nem lehet panaszom – nem igazán piacképes jelenleg Magyarországon. Az, hogy még nyomokban működik a kapuvári lengyár, inkább csak a személyes elhatározásomon múlik, egyfajta nosztalgiával tekintettem mindig is a magyar lenipar egyik utolsó mohikánjára – jelentette ki Schuszter József.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Összeugrasztotta a kuvasz az utcabelieket

Szárföld - Egy kuvasz miatt vitatkoztak össze az Árpád utcaiak. A szemben lakók szerint a kutya… Tovább olvasom