Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Muskétások alapították Gartát

Kapuvár - A kapuvári vár egykori muskétásainak alapították 1663-ban a Garta néven ismert mai városrészt, mely 1922-ig önálló település volt. Gartát egészen napjainkig megkülönböztetik, amit egy járdafelirat is bizonyít.
Kapuváron ma is megkülönböztetik a városbélieket és a gartaiakat, mivel a jelenlegi városrész 1922-ig önálló volt. A helybéliek a városból Beled felé vezető Rákóczi utcán a postától számítják Gartát, ám a Sport utca egyik családi háza előtt ma is látható a két városrész határát jelző felirat.



Nádasdy nevéhez fűződik

Amint azt dr. Varga József helytörténeti kutatásaiból tudjuk, Garta alapítása Nádasdy Ferenc nevéhez fűződik. Az 1600-as évek közepére a kapuvári (akkori kapui) vár védői olyan nagy számban éltek a várban, hogy külső elhelyezésükről a főúrnak kellett gondoskodnia. Nádasdy Ferenc a vár muskétásainak engedélyt adott, hogy a vártól délre, mintegy két kilométerre házakat építsenek. Mindezek fejében házanként évi három forint bér fizetésére és egy hónapig tartó ingyenes várőrségre kötelezte a katonákat.

E muskétások általában magas növésűek voltak (a fegyver egy magas állványon állt), ezért nem véletlenül jegyezték fel Rábaköz-szerte a „gartailegín" népi kifejezést, melynek „dúc, támaszték" jelentést tulajdonítottak. Azok a katonák, akik nem rendelkeztek önálló házzal, más katonáknál laktak. Ezáltal kialakult az úgynevezett közös udvar, mely jellemző volt az akkori Gartára. Ennek nyomai napjainkban is megtalálhatóak a városrészben.

Második betelepítés

Mivel Nádasdy Ferenc részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért a főurat 1671. április 30-án Bécsben kivégezték. Garta a királyi kamara, majd Montecuccoli kezébe került. A település – miután Esterházy Pál lett a környék főura – ismét virágzásnak indult, ám a „második betelepítés" már német ajkú lakossággal történt, horvát, német és magyar családok lakták. Egy császári és királyi kiváltságlevél szentesítette, hogy a településen élőknek nem kell robotot teljesíteni, viszont állandó várőrséget adtak.

A gartaiak ebbéli szolgálatait többször igénybe vette a történelem, mindjárt 1683-ban, amikor először a Thököly-féle csapatok, majd a törökök dúlták végig Gartát és Kapuvárt, ám a vár hősiesen tartotta magát. A gartai muskétások azonban nemcsak a kapuvári várat védték, de ott voltak Buda 1686-os visszavételénél is. Garta történelmében 1702-ben azonban lezárult a katonáskodás korszaka. A Rákóczi-szabadságharc végén a visszavonuló kurucok felrobbantották a várat. A katonai szolgálatot felváltotta az évi nyolcnapos kézi napszám, ami később huszonkettőre emelkedett. Az Esterházy család további fizetésekre is kötelezte az amúgy kevés külső határral rendelkező gartaiakat. A rossz termőföldek miatt kezdett kialakulni a nagyszámú iparosság. A későbbi egyesülés után Gartát Kapuvár iparosnegyedének is nevezték.

Folytatódó virtus

Az 1700-as évek második felében már egytanítós, egyosztályos iskolája is volt Gartának . Az 1800-as évek elején a település 136 házában már 1005-en éltek. Az 1848-as szabadságharcnak tizennégy katonát adott a település. A virtuskodás aztán a huszadik század elején is folytatódott, az első világháború csataterein közel negyven gartai maradt.

A húszas évekre azonban megérett a település beolvasztása a szomszédos Kapuvárba. Ehhez nagyban hozzájárult a soproni népszavazás, melynek idejére a megyeközpont székhelye Kapuvárra került. A város rangját – az akkori elbeszélések szerint – nagyban rontotta a gartai vasútállomás felé vezető sártenger. Talán emiatt, talán más okból, de a belügyminiszter 1922-ben egyesítette a két települést, melyet még jó ideig Kapuvár–Garta néven emlegettek az ott lakók.
(Felhasznált irodalom: Dr. Varga József: Kapuvár múltja üzen)
Az úgynevezett „közös udvar" napjainkig látható a városrészben.
Városrészek határa a Sport utcában.

Olvasóink írták

  • 1. P. mester 2008. május 26. 20:39
    „Úgy látszik, az újság téma hiányától szenved. Nem értem, miért kell ugyanazt a cikket, a cím megváltoztatásával, évről-évre rendre lehozni. Semmi új információ nem volt benne.

    Egyébiránt bocsi, de döntően nem Varga József kutatásai ezek, ő csak kompilálta, mint P. mester”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tavalyinál sokkal nagyobb búzatermést várnak

Magyarország - Egyelőre ideálisak a kilátásai a jó búzatermésnek, de a növény sokáig „kinn… Tovább olvasom