Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 22°C Még több cikk.

Mára megezerszerezte bevételét a Cserpes

Kapuvár várossá válása óta teljesen átalakult a kisváros ipara. A rendszerváltáskor eltűntek a több száz dolgozót foglalkoztató nagy cégek, helyettük kisebb vagy közepes vállalkozások termelik a bevételeket.

Az elmúlt évtizedekben teljes mértékben átalakult Kapuvár ipara (is). Ahogy lapunkban már foglalkoztunk a kérdéssel, amikor a rábaközi település másodszor kapta meg városi címét, tizenegy komoly foglalkoztató volt Kapuváron, melyek termelése a rang elnyerését követő tíz évben megduplázódott. A rendszerváltásig tartó „ipari aranykorban" a nagyobb foglalkoztatók – húsgyár közel ezer, vagongyár több mint hatszáz – többszázas munkatársi gárdája a városból és környékéről tevődött össze, megvalósítván az áhított „teljes foglalkoztatottságot". A rendszerváltás után a nagyüzemek egyre kevesebb sikerrel működtek: a vagongyár szinte egyik napról a másikra bezárt, majd hosszú – és nem mellesleg a tulajdonosok és a hazai politika számára szégyenteljes – agónia után követte a húsgyár is. A ’69-es város tizenegy cége eltűnt a süllyesztőben és helyüket sajnos csak nagyon lassan vették át az újak. Kapuvár elvesztegetett jó pár évet. Megjegyzendő, hogy a semmivel nem különb feltételekkel rendelkező Fejér megyei Mór azokban az években város nagyságú ipari területére számlálatlanul csábította a zöldmezős beruházásokat.

Boros Brigitta, a Provertha dolgozója: A cég új üzemet épít Kapuváron. Fotó: Turbók Attila
Boros Brigitta, a Provertha dolgozója: A cég új üzemet épít Kapuváron. Fotó: Turbók Attila

Az elvesztegetett idő után, a kétezres évek elejével aztán Kapuváron is megjelentek az üzemek, ám szemben az előző nagyokkal, az újak már a kicsi vagy közepes üzemnagyságot részesítették előnyben.

– Mindig is a közepes üzemnagyságban láttam a jövőt, ez minden tekintetben rugalmasabban követi a gazdaság változásait – jegyezte meg lapunknak a téma kapcsán Szalay Antal, a Provertha tulajdonosa.
Ha már a német–magyar cégnél tartunk, a németországi Pforzheimben székelő vállalkozás 2001-ben vásárolt területet a kapuvári ipari parkban, akkoriban a kétszázas dolgozói létszámot jelölték meg elérendő célnak. Utóbbi napjainkra nagy vonalakban meg is valósult. Az üzem a nyitás óta meghússzorozta árbevételét. – A sárvári, beledi üzemek előbb nyitottak, majd kerestük a helyet a további modern csarnoknak. Kapuvár mellett Pápa neve is felmerült – tájékoztatta lapunkat a gyártulajdonos. Kiemelte, végül fia véleménye volt a döntő, aki szerint a Sárvár–Beled–Bécs vonalhoz (a közlekedés miatt) Kapuvár áll közelebb. – Megjegyzendő, a két versengő város feltételei jobbára megegyeztek, ám Bíró Péter polgármester jobban dolgozott – mondta Szalay Antal.

Az iparszerkezet átalakulásának másik jó példája az LV Metál. A 2007-ben – három fővel – alapított vállalkozás napjainkra 80 munkatársat foglalkoztat, 2007-es eredményüket napjainkra megtízszerezték. – A kisebb cégnagyság nem is volt kérdés számunkra, többek közt a rugalmasság miatt sem – fogalmazott lapunknak Kiss Géza cégvezető. Hozzátette: az alapítás előtt számos környékbeli település neve felmerült az építkezésre, ám a kapuvári ipari park feltételei voltak a legjobbak.
Ugyancsak jól szemlélteti a kapuvári szerkezetváltást a szintén az ipari parkba települt Cserpes Sajtműhely. A több mint húszéves múltra visszatekintő vállalkozás napjainkra megezerszerezte nyitáskori árbevételét.

– Az üzemnagyság azonban a jelenlegi helyzetet tükrözi, valós piacra dolgozunk, mely akár a mostani üzemnagyságot is nagyban növelheti – mondta lapunknak Cserpes István tulajdonos.

A kis- és közepes vállalkozások kapuvári erősödését jelzi az idegenforgalmi adóbevétel alakulása is: eszerint két év alatt megduplázódott a turizmus bevétele. Ebben a szegmensben csak kis- vagy mikrovállalkozások dolgoznak.
 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felrázza a helyieket a fiatal polgármester

Tovább olvasom