Kisalföld logö

2017. 04. 28. péntek - Valéria 6°C | 10°C Még több cikk.

Közösségben élnek, mégis otthonosan

A Rábaközben három olyan otthon működik, ahol állandó felügyeletet és lakhatást biztosítanak idősek számára. Ám az igények szétfeszítik a kereteket, hiszen jelenleg közel hetvenen vannak várólistán.
Szalánczy Mihályné
Az idősek közül sokan nem képesek önálló életre, maguk ellátására. Gondot okozhat a bevásárlás, a téli tüzelő elkészítése, a főzés, mosás. Ha család, közeli rokon nélkül maradnak az idősek, ilyenkor – bár kényszerű, de – a legjobb megoldásnak tűnik, ha otthonba költöznek. A Rábaközben

egyelőre kevés bentlakásos intézmény működik, csupán három településen várják az érdeklődőket: Bágyogszováton, Jobaházán és Dörben. A tapasztalat azt mutatja, hogy van igény az állandó ellátásra, mindenütt létezik várólista.

Öttel több férőhely

Bágyogszováton az Időskorúak Gondozó Házában jelenleg tizenhárman élnek, az intézményt a helyi önkormányzat tartja fenn.

Szabóné Németh Mária intézményvezető elmondta: a lakók kiválasztásánál előnyt élveznek a bágyogszováti és a bodonhelyi lakosok, de mielőtt bárki is beköltözhetne az otthonba, megvizsgálják szociális rászorultságát. A gondozásért és az ellátásért harminckétezer forintot kell fizetni, az átlagéletkor pedig nyolcvan év felett van.
– Tavaly három és fél millió forintot nyertünk pályázaton, amit felújításra, illetve az otthon bővítésére fordítottunk – beszélt a fejlesztésről az intézményvezető. – Ennek köszönhetően hamarosan öttel bővülhet lakóink száma, ami örvendetes, hiszen most is tízen várják, hogy beköltözhessenek.

Segítő szakemberrel

A bágyogi otthonban 2001 óta foglalkoztatnak mentálhigiénikust, aki az idősek mindennapjait szervezi és tölti ki hasznos elfoglaltságokkal. A legnépszerűbb időtöltés a kártya, ottjártunkkor sem hiányzott az asztalról. Ezenkívül aztán nagyon széles a skála: rendszeresen gyakorolják vallásukat hitoktató és a falu plébánosának segítségével, ezenkívül énekelnek, sétálnak, és megünneplik a jeles napokat is, valamint előadásokat hallgatnak meg ünnepeinkről. Részt vesznek a közös reggeli tornán, különböző

kreatív foglalkozásokon, felolvasásokat hallgatnak meg, de szívesen besegítenek az otthon körüli teendőkbe is. A helyi oktatási intézményekkel és a nyugdíjasklubbal jó kapcsolatot ápolnak, évente több alkalommal látogatják meg az időseket és műsorral szórakoztatják a lakókat.

Havi harmincötezerért

Dörben nemrégiben kezdte meg működését a Katalin Idősek Otthona. Ez a Rábaköz egyetlen magánkézben lévő ilyen jellegű intézménye. Vezetője Takácsné dr. Tömő Katalin, aki korábban a jobaházi intézet életét irányította. A döri idősek házában negyvenhárman élnek, ami teljes kihasználtságot jelent. Az átlagéletkor itt is magas, nyolcvan-kilencven év közötti, a várólistán tizenegy név szerepel.
– Az ország egész területéről fogadjuk az időseket és a tapasztalat is az, hogy messzebb élők is igénybe veszik szolgáltatásunkat – tájékoztatott Takácsné dr. Tömő Katalin. – Persze szinte mindenkinek van valamilyen kötődése a megyéhez. Nálunk egyszeri alkalommal másfél millió forintot kell befizetni, a havi térítési díj harmincötezer forint. Ezért a pénzért teljes ellátást, orvosi felügyeletet is kapnak lakóink. Tizenhét kétágyas és kilenc egyágyas szobánk van.
A döri otthon szorosan együttműködik a helyi önkormányzattal is, például a lakók programjainak szervezésekor. Az általános iskolások és az óvodások gyakori vendégek, csakúgy, mint a nyugdíjasklub tagjai. Működik az otthonban kézműves szakkör, irodalmi foglalkozás, egyházi félóra és van közös torna is. A tulajdonos e téren szeretné bővíteni a kínálatot, de amint mondta: meg kell ismerniük az idősek igényeit és ez alapján választási lehetőséget nyújtani számukra.
„ Általában olyan idősek kerülnek hozzánk, akik család nélkül maradtak, vagy családtagjaik elfoglaltság miatt nem tudják biztosítani ellátásukat. A hozzátartozókra viszont nem lehet panasz, hiszen rendszeresen jönnek és látogatják a lakókat, így hetente legalább egyszer mindenkihez érkezik vendég."

Negyvenhárman a várólistán

A megyei önkormányzat tartja fenn a jobaházi Idősek Szociális Otthonát, ahol nyolcvanöten élnek. A várólistán is sokan, negyvenhárman vannak. Zöld Péterné igazgató szerint ez annak köszönhető, hogy az egész megyéből van igénylő és a térítési díj sem magas.
– Huszonnyolcezer forintot kell fizetni az ellátásért, de vannak olyan lakóink is, akik még ezt sem tudják biztosítani, vagyis számukra kevesebb a díj – jegyezte meg Zöld Péterné. – Általában a kisközségek idősei jönnek hozzánk és mi igyekszünk számukra az otthon megszokott falusi, nyugodt körülményeket biztosítani. Az időseken kívül vannak nem nyugdíjaskorú lakóink is, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják ellátni magukat és olyan hozzátartozójuk sincs, aki erre alkalmas lenne. Munkatársaimmal azon vagyunk, hogy a közösségi életet széppé tegyük, ezt szolgálják rendezvényeink is, amelyeket nagyon várnak és készülnek rá.
Ilyen például Jobaházán a születés- és névnapok közös megünneplése, vagy a tavasszal és nyáron megrendezett szalonnasütések. Májusban májusfa-kitáncoltatás is volt az otthonban, illetve rendszeresek a kirándulások. A jövő héten már az idősek napjára készülnek, ekkor köszöntik fel az intézmény legidősebb lakóját 104. születésnapján.
– Kiemelten figyelünk arra, hogy az egyházi ünnepekről méltó módon megemlékezzünk – folytatta Zöld Péterné a programok sorát. – Rendszeresek a szentmisék, hiszen a vallás gyakorlása jóleső érzéssel tölti el idős lakóinkat. Mindenszentek napján például a jobaházi temetőben nyugvó, egykori társaikról sírcsokorral, gyertyával emlékeztek meg a gondozottak.

Lenne újabb igény

A Rábaközben tehát lenne igény újabb, bentlakásos idősotthonra, hiszen a három működő intézmény várólistáján összesen több mint hatvanan vannak. Az önkormányzatok érthető módon anyagiak hiányában nem tudják vállalni a hasonló jellegű intézmények kialakítását és fenntartását, magánszemély pedig egyelőre csak Dörben akadt, aki belevágott. A rábaközi idősek addig is a szinte minden községben működő nyugdíjasklubokban tudják eltölteni idejüket, amelyek viszont csak napközben fogadják őket.

„ Sokat beszélgetünk"

Szalánczy Mihályné kilencvenkét éves, nyolc éve a bágyogi otthon lakója és jól érzi magát az intézményben.
– Sokat beszélgetünk a lakótársakkal, és nem panaszkodhatunk a gondozókra sem, aranyosak, segítőkészek – mondta el érdeklődésünkre Erzsi néni, aki korát meghazudtoló élénkséggel éli mindennapjait az idősek otthonában. – Ha nincsenek közös programok, akkor én kötögetek, olvasgatok, igaz, ez egyre nehezebb, mert romlik a látásom.

„ Alkalmanként hazamegyek"

Varga Imre viszont a fiatalabb korosztályhoz tartozik Bágyogon a maga hatvanöt évével. A napot a reggeli után rögtön az újságolvasással kezdi.
– Szeretek kártyázni, néha le is ülünk egy-egy partira, de vannak köztünk, akik nem bírják elviselni, ha vesztenek, ezért inkább csalafintáskodnak és ezt nem szeretem – panaszolta nevetve Imre bácsi. – Napközben sétálgatni is szoktam és alkalmanként hazamegyek Szovátra, mert a házam megvan. Meg kell nézni azt is, mi van vele, meg az az igazság, hogy ugyan nincs messze, de arrafelé azért a levegő is más. Persze itt is jól érzem magam a többiekkel, egy testvérem van, ő külföldön él, egyedül az unokanővéremék látogatnak, a régi haverok pedig elkoptak már mellőlem, hiszen nem vagyok otthon.

„ Gyakran meglátogatnak"

– Ebben a korban már minden baja van az embernek – sóhajtott fel hogylétét firtató kérdésünkre Vitéz Lajosné Etel néni. A kilencvenéves asszony a bágyogi otthon első lakói közül való. – Feledékeny is vagyok már, rengeteg gyógyszert szedek, mostanában pedig a hátam kezdett fájni. Itt, az otthonban olvasgatni szoktam, jókat beszélgetünk, aztán este korán lefekszem, de aludni nem tudok, csak gondolkodom. Szerencsére a családom gyakran meglátogat, jönnek az unokák, a dédik, nekik nagyon örülök. Sok gondom van viszont a házzal, itt van nem messze és egyedül kell rendben tartanom.

Nővérhívó a támogatásból

A jobaházi otthon hétszázhuszonötezer forint állami normatív támogatást kap évente minden ellátott után. Ezenkívül további támogatásban is részesül az intézmény, amit például a felújításokra, beruházásokra fordíthat. Idén valamivel több mint hatmillió forintot kaptak ezen a címen, ebből négy és fél millió forintot költöttek el a nővérhívó rendszer kiépítésére. A szakminisztériumi pályázathoz a megyei önkormányzat biztosította a saját erőt.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rómaiak a Rába mellett

A megyénk területén jegyzett két városi rangú római kori település közül Sopron (Scarbantia) az… Tovább olvasom