Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Kényszerhitelek halmozódó veszteséggel

Súlyos gondokkal zárták az óesztendőt és kezdték az újat a sertéstartók. A gazdaságokban teljes a bizonytalanság. Azt állítják, hogy a veszteségük egyre nő: hat-hétezer forint sertésenként.
A sertéshúsimport továbbra sem csökken, miközben idehaza egyesek azt állítják, túltermelés van.
Miként arról beszámoltunk (Kisalföld, 2004. január. 3.), a sertéstartók értékesítési szövetkezetbe tömörültek. Ám a szorító gondok egyelőre nem enyhülnek, sőt, egyes előrejelzések alapján ebben az évben a veszteség tovább növekedhet, és kilónként elérheti a hetven-nyolcvan forintot is.


A Szil székhellyel tavaly megalakult Kisalföldi Sertésértékesítő Szövetkezet felügyelőbizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy idén a költségek emelkedését figyelembe véve mintegy hat-hétezer forint ráfizetéssel lehet számolni jószágonként. Szerinte ezen adatok tükrében kell minősíteni a szövetkezet által előirányzott, csaknem kétmilliárd forintos árbevételt, amely a tervezett hatvanezer disznó értékesítése esetén háromszáz-háromszázhatvanmillió forintos veszteséget jelent.

Ezért aztán Erdős Ferenc – aki maga is sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdasági társaság elnök-vezérigazgatója – nem először tette fel a manapság gyakran elhangzó kérdést: „Vajon hogyan lehet túlélni ezt az időszakot?" Annál is inkább, mivel a felvásárlási ár november vége óta folyamatosan csökken, és egyetértve lapunknak az elmúlt napokban nyilatkozó Lengyel Lajossal, a szövetkezet ügyvezető igazgatójával, jövedelmezőségi szempontból ő sem lát reményt keltő jeleket. Azt viszont személyesen is tapasztalja, hogy a termelők vagyonfelélésre, valamint hitelfelvételre kényszerülnek, s a pénzt vissza is kell fizetni.

– Január elseje óta teljes a bizonytalanság, nincs árszabályozás, mint az EU-ban, és megszűntek a támogatások – fűzte hozzá. – De azt fontos hangsúlyozni, hogy nem elsősorban támogatást kérünk, hanem a költségeinket szeretnénk érvényesíteni az értékesítési árban. A sertéshúsimport továbbra sem csökken, miközben idehaza egyesek azt állítják, túltermelés van. Pket arra emlékeztetem, hogy Magyarországon tíz évvel ezelőtt tízmillió disznó volt, ma már csak hárommilliót tartanak.
Erdős Ferenc a termelők szempontjából elviselhetetlenül alacsony felvásárlási árak mellett súlyos problémának nevezte, hogy a sertéstelepeken jelentős költségeket igénylő környezetvédelmi beruházásokat kellene végrehajtani, ám ezeket forrás hiányában képtelenek megvalósítani.

– Természetesen szükséges az összefogás – utalt az értékesítő szövetkezet megalakítására a felügyelőbizottság elnöke. – Csak az a szomorú tény, hogy az EU-csatlakozás idejére a vagyonfelélés végső határához érkeztünk. Sajnos a múlt év december 8-án megtartott figyelmeztető, útlezáró demonstráció sem hívta fel az illetékesek – az agrártárca vezetői, az országgyűlési képviselők – figyelmét a tarthatatlan helyzetre. Ha pedig az államnak nem lényegi kérdés a mezőgazdasági ágazat munkaerő-megtartó képessége, akkor legalább a tisztességes kivonuláshoz biztosítson megfelelő feltételeket, ahogy teszik azt az Európai Unió országaiban. Azt tudni kell, hogy az állattartó telepet nem lehet összehasonlítani egy ipari üzemmel. A mi esetünkben ugyanis a lakat nem jelenthet megoldást...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

EU-s kísérleti kirendeltség létesül Kapuváron

Országosan május elsejétől kezdődik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztési elképzeléseivel… Tovább olvasom