Kisalföld logö

2018. 07. 16. hétfő - Valter 17°C | 27°C Még több cikk.

Haranglábak: régi idők tanúi, leírások nélkül

Azokon a településeken, ahol nem volt templom, haranglábakat állít- tattak a helyi hívek.
A Rábaközben számos harangláb tanúskodik ma is a régi időkről. Funkciójuk ugyanaz volt, mint a templomtornyoknak, építésüknek viszont több oka is volt. A szegény, templom nélküli településeken készítettek ilyeneket, vagy például a protestáns egyházra vonatkozó toronyépítési tilalom miatt. A Kisalföldnek Perger Gyula, a megyei múzeum igazgatója beszélt a haranglábak múltjáról.

– A templomépítés legdrágább része a torony emelése volt, ahol a harangot is elhelyezik. Sok településen pedig arra sem volt lehetőség, hogy templomot építsenek, de azért a harang megvolt – mondta Perger Gyula. – A haranglábak célja gyakorlatilag ugyanaz volt, mint a templomtoronynak. Misére hívott a hangja, tűzvészt, halálesetet, egyéb rendkívüli eseményt jelzett. Fontos dolog és történeti alapja a haranglábak építésének az is, hogy a protestáns egyházak nem építhettek templomaikra tornyot. Ahhoz viszont, hogy harangozni tudjanak, kénytelenek voltak körülötte építeni haranglábakat. Alapvetően két stílusuk van. Egyik csoport a klasszikus faszerkezetűek, a másik a téglából, vagy kőből épített harangtornyok.

Fából, fémből, téglából

A szakmai leírásokban még olvasható: a templommal nem rendelkező települések, illetve a nagy kiterjedésű falvak templomtól távolabb eső pontjain álltak haranglábak. Legegyszerűbb változatuk egy ágas fa, aminek két ága közé erősítik a harangot. Ennek továbbfejlődött formái az egyszerű favázas, újabban csővázas haranglábak. A gerendavázas, szoknyás haranglábak olykor archaikus építészeti technikákat is megőrizhetnek. Téglából épült, négy lábra helyezett, fakonstrukciós megoldás is előfordul, illetve téglából, kőből készült harangtoronyforma is. Mivel a haranglábak katolikus és protestáns falvakban egyaránt előfordulhatnak, tetején az adott közösség felekezeti hovatartozásától függően kereszt, illetve csillag található.

A katonafiú emlékére

A Rábaközben Dénesfán, Vásárosfaluban, Cakóházán, Árpáson is találunk haranglábakat. Történetük, állításuk pontos éve azonban nem ismert, egyedül Vásárosfaluban tudott pontos évszámot mondani a 82 esztendős Balázs Gyula. A volt evangélikus iskola, ma imaház előtt található a harangláb, mely két harang számára létesült.

– Mátis János helybeli gazdaember állíttatta 1921-ben, az egyik harangot is ő adományozta hozzá. Legényfia halt meg az első világháborúban szerzett sebesülés miatt, az emlékére készült – mesélte. Gyula bácsi szavait támasztja alá a felirat is: „Mátis János és neje Edvi Terézia hősi halált halt Gyula fiuk emlékére 1921". A nagyobbik harangon másik felirat áll: „A világháborúban elesett evang. hősök emlékére közadakozás útján öntette a Vásárosfalui Evang. gyülekezet".

– Úgy tudom a régiektől, hogy az építmény korábban beljebb állt a faluban, a háborúban elvitték a harangokat, beolvasztották, helyére állíttatták a bánatos szülők az újat. Gyerekkoromban a kántortanító hívta vele a falubelieket könyörgésre, vasárnaponként pedig a céhmester harangozott velük „menőre". A híveknek jelzett reggel kilenc órakor, hogy ideje indulni Beledbe, a templomba.

Evangélikus, katolikus

Árpáson két haranglábat is állíttattak annak idején a hívek, a Kossuth Lajos utcai az evangélikusoké, a Kápolna téren álló a katolikus egyházközségé. Feller Sándor, a település polgármestere az egyházközség világi elnöke is. Pontos dátumokat nem tudott mondani, de az árpásiak szerint az 1700-as években épült kápolnával egyidős lehet a katolikus harangláb. A két építmény állapota az utóbbi évtizedekben leromlott, az önkormányzat szeretné rendbe tetetni őket, de önerőből ez meghaladja a község anyagi erejét. Pályázni szeretnének, hogy legalább a bádogtetőt kicserélhessék.

A Dénesfa főutcáján látható harangláb eredetileg faszerkezetű volt, ma már csak a bádogtető eredeti rajta. Kovács Miklós, aki most falugondnokként dolgozik, akkoriban az állami gazdaság munkatársainak segített a restaurálásban.

– Kóbor Lajos atya volt a plébánosunk, amikor az 1970-es években kicseréltük a falábazatot vasszerkezetre – emlékezett Kovács Miklós. A múltról azonban ő sem hallott még a helyi idősektől sem. Az azonban valószínű, hogy a falu jótevőinek, a Cziráky grófoknak köze volt az állításhoz. – Veszélyes volt már akkoriban az állványzat, nem várhattunk vele tovább, de ahhoz ragaszkodtunk, hogy legalább a felső része maradjon meg. Addig két harang volt, de a felújításkor a kápolnai kisharangot is beépítettük. Akkoriban oldottuk meg a villamosítását is, előtte Decsi Bözsi néni volt a harangozó.

A dénesfai egyházközség vezetői szintén tervezik a felújítást. A harangok egyébként reggelente öt órakor ébresztik a dénesfaiakat.
Cakóházán, az alig hatvanlakosú faluban téglából épített harangtorony van, a templomot helyettesíti. Nemrégiben újíttatta fel az önkormányzat az 1870-es évekből származó emléket. Emléktáblákat is helyeztek el a falán, megörökítendő a két világháborúban elesett falubeliek nevét. A rekonstrukcióhoz a megyei turisztikai alapból nyolcvanezer forintot nyertek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kapuvári Napok: idén három helyszínen

A kapuvári képviselő-testület legutóbbi ülésén a városatyák tárgyaltak a júliusi VI. Kapuvári Napok… Tovább olvasom