Kisalföld logö

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 1°C | 13°C Még több cikk.

Eladhatatlan házak, pangó ingatlanpiac

Rábaköz - Üres, eladó házak a Rábaközben szép számmal akadnak. Jelenleg azonban pang a piac, a tulajdonosok nehezen tudják értékesíteni ingatlanjukat. Acsalagon például most keresik az egyik életveszélyes ház gazdáját.
A falvak elöregedésével egyre több üres ház marad a Rábaközben is. A szülők, nagyszülők halálával lakatlanná válnak az otthonok, hiszen az örökösök közül kevesen gondolják úgy, hogy birtokba veszik az „ősi fészket". Az épületek állaga így egyre romlik, eladni nehéz azokat, hiszen az ingatlanpiac is pang. Főleg a kisközségekben hirdetik hiába a tulajdonosok házaikat.

Ahol sok van, s ahol egy üres sem akad

Dénesfán az önkormányzat „vásárolja fel" az üres házakat. Elsősorban helyi, fiatal családoknak akarják továbbadni, kedvezményesen. Az elmúlt években több ingatlan is önkormányzati tulajdonba került, telek és lakás egyaránt. Nem mindenhol van azonban így. Bogyoszlón például húsz-huszonöt ház áll üresen. Sebestyén Katalin polgármester úgy látja, sokan nem is akarják eladni, ragaszkodnak az örökséghez. Olyan is akad, aki irreálisan sokat kér érte, ezért nem tud megválni tőle. Aztán sok problémát okoz, ha több tulajdonos van, esetleg a tulajdonviszonyok rendezetlenek.

Mérgesen jelenleg nincs üres, eladó ház. Balázs Vince polgármester szerint ez baj. – Amikor egy-egy lakás üres lett, meghaltak a tulajdonosok, hamar jöttek a külföldiek és megvették – mondta. – Így sajnos hiába vannak érdeklődők, nem tudunk eladó ingatlant ajánlani nekik. A falu lélekszáma emiatt nem emelkedik, pedig erre lenne szükség. Hallottam olyanról is, hogy amíg a magyar fiatal házasok intézték a hitelügyeket az adásvételhez, egy külföldi megjelent és készpénzben fizetett magasabb összeget. Érthető, hogy a tulajdonos inkább neki adta el.

Acsalagon öt-tíz ház biztosan üres – tájékoztatta a Kisalföldet Jéger Mihály polgármester. – Környezetüket persze rendezik, és évente egyet-egyet el is adnak. Van azonban egy, amelyik életveszélyessé vált, most kutatjuk a tulajdonost. Külföldi állampolgár, valahol Burgenlandban él. Az osztrák polgármester kollégával akarom felvenni a kapcsolatot és a segítségét kérni, hogy a birtokost megtaláljuk. Az önkormányzatnak nincs joga hozzányúlni az épülethez, de valamilyen megoldást találnunk kell, hiszen ez az állapot tarthatatlan.

Acsalagon: Életveszélyes az állapota az `osztrák` háznak, mutatta Csizmazia Tihamér, a polgármesteri hivatal munkatársa.

Az üres – főként, ha rossz állapotú – házak így terhet jelentenek az örökösöknek. A felújításba nem akarnak pénzt fektetni, de hiába hirdetik, nincs jelentkező. A telkek sem mennek, ha pedig bontásra váró épület is van a területen, még nehezebb az értékesítés.


„A komfort nélküli házakat szinte lehetetlen eladni"

A Kisalföld által megkérdezett ingatlanszakértő szerint jelenleg „gyenge a piac".
– A komfort nélküli házakat szinte lehetetlen eladni – mondta Kismihókné Hotz Hilda. – Jellemző a vásárlóerőre, hogy a vevők többsége önerő nélkül vesz ingatlant, azaz a vételárat 100 százalékban hitelből fedezik.

A külföldiek érdeklődése minimális, sőt, azok, akik tizenöt-húsz éve házat vettek Magyarországon, most szabadulni akarnak tőle.

A szakértő megjegyezte: egy- egy ingatlan vételára sok mindentől függ. Figyelembe kell venni többek között például a település fekvését, nagyobb város közelségét, a vasúti, illetve az autóbusz-közlekedést.

– A kisebb, „eldugott" falvakban egyáltalán nem lehet értékesíteni, vagy ha igen, minimális áron. Volt persze, hogy kilencmillió forintot fizettek egy falusi házért, persze az nagyon jó állapotú volt. Átlagban négy-ötmillió forintért mennek el az ingatlanok – tette hozzá.


Figyelmeztetés, bírság

Az üres, elhagyott, gondozatlan ingatlanok az érintett önkormányzatoknak is fejtörést okoznak. Gál László beledi körjegyző lapunk érdeklődésére úgy tájékoztatott, hogy akkor tudnak lépni, ha a ház életveszélyessé válik.

– A hóeltakarításra, területrendezésre felszólítjuk a tulajdonost, ha elhanyagolja birtokát – fejtette ki. – Az első levélnek általában van foganatja, de volt példa bírságra is. Ennek mértéke első körben tízezer forint. Az igazi baj az, ha balesetveszélyessé válik egy-egy ház. Ekkor az elsőfokú építési hatósághoz fordulunk. Ők állapítják meg, hogy valóban jogos-e az önkormányzat aggodalma. Ha igen, helyreállításra vagy bontásra kötelezzük a gazdát. Ilyen is előfordult. Ha a felszólításnak nem tesz eleget, magunk kezdeményezzük a bontást, de a költségeit természetesen a tulajdonosnak kell viselnie. Ha nem fizeti meg, végrehajtást kezdeményezünk. Mindenképpen nehéz helyzetek ezek, hiszen pénzbe kerül a bontás. Az eljárás hosszadalmas, nem megy egyik napról a másikra.

Olvasóink írták

  • 3. GAMBROID 2008. április 04. 20:01
    „NEM MINDENKI SZULETIK MILLIOMOSNAK!”
  • 2. Zemlényi Ádám 2008. február 27. 22:17
    „Helló!
    Nekem van egy ismerősöm aki házak bontásával foglalkozik.
    Nem tudom, hogy volna-e ebben a térségben számára lehetőség az érvényesülésre?
    Kérlek válaszolj!”
  • 1. Kevés a fiatal! 2008. február 09. 18:47
    „Sajnos nem csak a falvakra, de a városokra is jellemző ez az állapot. Talán a város annyiból könnyebben tudja értékesíteni az ingatlanokat, mert ott vannak munkahelyek. Mig a legtöbb falun élőnek, több kilómétert kell utaznia a munkahelyére. Így aztán a fiatalok megpróbálnak városban, vagy környékén, lakóingatlant vásárólni. Ezért a falu lakatlanná válik.Tudok olyan falut, ami már évek óta szinte lakatlan. Minden ötödik, vagy tizedik ház üresen áll.Hozzátenném, nagyon jó állapotban lévő házakról van szó. De sajnos az idő vasfoga egy lakatlan házon hamar mutatkozik.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Olcsóbb lett a fűtés a dénesfai intézményekben

Dénesfa - Olcsóbbá tette intézményei épületének fűtését a dénesfai önkormányzat. Az óvodában, a… Tovább olvasom