Kisalföld logö

2018. 11. 14. szerda - Aliz 6°C | 13°C Még több cikk.

Egykor volt a rábapordányi tükörablakos Hangya-ház

A rábapordányi Hangya-ház tükörablakaival a falu legszebb épülete volt 1927-ben. Akkor adták át a vendéglőt és a vegyeskereskedést. Az egykori fénynek ma már nyoma sincs, sorsa bizonytalan.
 
A Hangya-ház Rábapordány központi épülete volt évtizedeken keresztül. Amellett, hogy bolt és vendéglő üzemelt benne, odajártak a helyiek mozizni, színdarabokat nézni, kultúresteket tartani. Mostani állapotában azonban nem válik díszére a falunak. Egyelőre azt sem lehet tudni, mi lesz a sorsa.

Horváth Alajos Rábapordányból származik, szívesen foglalkozik a község múltjával. Legutóbb a Hangyáról írta össze emlékeit, melyeket a Kisalfölddel is megosztott. Egy újságcikk indította emlékezésre, mely 1927-ből való és az épület átadásáról szól. Mint „nagyszerű és felemelő ünnepről" tudósít a Dunántúli Hírlap 1927. július elsejei száma. Tóth József kántortanító érdemeit emeli ki a lap, akinek „buzgólkodására" a rábapordányi Hangya Szövetkezet gyönyörű kultúrházat létesített, melyben üzlet, vendéglő és az üzletvezető kétszobás lakása is helyet kapott, továbbá melléképületek, raktárak nyertek elhelyezést. „Tükörablakaival a legszebb épülete ennek az erősen fejlődő rábaközi községnek" – olvasható a korabeli cikkben.
A rábapordányi Hangya Szövetkezet vendéglője és vegyeskereskedése az átadás után.
 Az átadóünnepség méltó volt a Hangya-házhoz. Ivánkovics Gyula plébánostartott szentmisét, majd Gévay-Wolf Lajos vármegyei alispán, Rábapordány szülötte „tartalmas beszéd kíséretében helyezte el az épület zárókövét". A házat Szűcs Géza, szintén pordányi származású, nagyécsfalui plébános szentelte meg, illetve tartott „hatalmas beszédet" Szövetkezet és kultúra címmel. Őt a Tóth kántortanító által összeállított műsor követte a helyi gyerekek előadásában. Az ünnepség zárásaként bankett volt a kultúrteremben, délután pedig színielőadás és tánc, melyen „mindenki együtt volt és otthon érezte magát a szövetkezetben. Annak nagy udvarát, sok tágas helyiségét tömöstömve megtöltötte Rábapordány kedvesen, szépen mulató, derék katolikus népe" – lelkesedett a hírlapi tudósító.
Az épület manapság - egyelőre a tulajdonos sem tudja, mi lesz a sorsa. Nem válik díszére a falunak.
Az épület manapság – egyelőre a tulajdonos sem tudja, mi lesz a sorsa. Nem válik díszére a falunak.
A Hangya-ház az államosítás után ÁFÉSZ-, majd a rendszerváltáskor magántulajdonba került. Egy darabig működött benne kocsma, tartottak rendezvényeket, bálokat, aztán bezárt. Azóta is üres, a helyiek szerint tíz éve. A Kisalföld megkereste jelenlegi tulajdonosát, aki azt mondta, egyelőre nem tudja, mihez kezd az ingatlannal.
– Szomorúan látjuk, hogy pusztul az épület. Sok szép emlék köti hozzá az idősebb pordányiakat. A cikkben emlegetett Tóth tanító úr kutatásaim szerint a rábatamási molnár fia volt és 1889-ben született. Kántortanítóként került hozzánk, itt is nősült meg és letelepedett a faluban. Neki köszönheti Rábapordány, hogy 1927-ben, Péter-Pál napján átadták a Hangyát. Hosszú éveken keresztül meghatározó szerepet töltött be a pordányiak életében. Kocsma, búcsúi bálok helyszíne volt. Ott rendezték a színielőadásokat, ott vetített a mozi, az udvaron tekepályát alakítottak ki – fogalmazott Horváth Alajos. Úgy véli, az épület korának modern ingatlanai közé tartozott. Amikor később megkezdték a belső átalakításokat, elvesztette kultúrház jellegét. 

– Az lenne az ideális, ha ismét a közösséget szolgálná valamilyen formában. Azonban sajnos nem sok esélyt látok rá – tette hozzá Horváth Alajos.
Szövetkezeti plébános
A rábapordányi születésű Szűcs Géza écsi plébános szolgálata mellett hitelszövetkezetek, szeszfőző szövetkezetek, Hangya-fiókok megszervezésével foglalkozott. Ő szentelte meg a rábapordányi épületet és tartott beszédet. Nyilván szülőfalujában is segített a szövetkezet működtetésében és az épület megvalósításában is.
A kántortanító
Tóth József Rábatamásiban született, 1921-ben kötött házasságot Rábapordányban Tarcsay Irénnel. Feleségének testvére, Tarcsay István jegyző az 1919-es kommunista terror csornai áldozata lett. Szamuely Tibor ítélte halálra, a település főterén végezték ki. 

 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Előbb a bőgés, aztán a barcogás

A szarvasnász ideje augusztus közepétől október elejéig tart. A vadászember egyik legkedvesebb… Tovább olvasom