Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Egy méter magas vizet tart vissza a hódvár

A Farádtól északra folyó kanálisban két hódvár több mint egy méter magas víztömeget tart vissza.


Egy év alatt ez már a második építkezése a védett állatoknak. A hódvárak elbontását törvény tiltja, ám csapadékosabb időszakban gondot okozhat a csatornán fekvő gát.

A szakembereknek és a természetjáróknak is felejthetetlen látványt nyújt a Farádtól északra folyó, a környékbeliek által csak kanálisnak nevezett csatorna, melynek alig kétszáz méteres szakaszán két komoly gátat, úgynevezett hódvárat építettek a hazánkban védett állatoknak számító hódok. A víziállatok a csatorna kivezető szakaszát is lezárták. Ottjártunkkor kiderült, a közel öt méter széles csatorna egy-egy mesterséges gátja több mint egy méter magas vizet tart vissza. A második gát mögött alig tíz centiméteres víz csordogál.

s
Szalai Zoltán: „Látványos jelenség, ám magas vízállásnál veszélyes is lehet a hódvár."


– Az elmúlt alig több mint egy év alatt ez már a második ilyen építmény a csatornán, ám a korábbi a jelenleginek csak kisebb mása volt – mondta el lapunknak Szalai Zoltán, Farád polgármestere. – Családommal, ismerőseimmel számos alkalommal jártunk kint a hódváraknál, a gyermekek minden esetben élvezték e ritka építményt – mondta a polgármester. Hangsúlyozta azonban, a hódok által épített gátak által visszatartott víz jelenleg nem okoz problémát, ám csapadékosabb időjárás esetén bizony a csatorna vize így ki is léphetne medréből.
A hasonló „veszélyhelyzetek" megelőzésére helyezi a hangsúlyt Pellinger Attila, a Fertő–Hanság Nemzeti Park természetmegőrzési és ökológiai osztályának vezetője. Mint a Kisalföldnek elmondta, napjainkban szinte minden környékbeli vízben előfordul ez a – régebben meglehetősen ritka – állat, ám rejtőzködő életmódja miatt ritkán látható.

Hód:  Védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint.
Hód: Védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint.


– Az 1700-as években Európában (Magyarországon a XIX. század közepére) – a vadászatok révén – jobbára kipusztult a hód – mondta az osztályvezető. A szomszédos Ausztriában és Németországban a ’70-es, ’80-as években újratelepítették, hazánkban a ’90-es évek elején jelent meg a Szigetközben (napjainkban legalább 200 család), majd onnan terjedt el a Kisalföldön. – A tiszai ciánszennyezés idején több családot telepítettek a Hanságba is – mondta Pellinger Attila. Az osztályvezető szerint a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, a csatornák tisztítása segíthet a farádihoz hasonló komolyabb gondok elkerülésében.

Törvény tiltja. A hód védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint. Egy védett állat élőhelyének megrongálása a védett állat elleni fellépésnek minősül. A hódvárak lerombolását tehát a természetvédelmi törvény tiltja. Életmódjuk erősen a vízhez kötött. Az állat a vízparttól ritkán távolodik el 40–50 méternél messzebb. A hazai megfigyelések is azt mutatják, hogy legfeljebb 40–50 méteres parti sávot használnak, de közvetlen a folyó vagy csatorna 10–15 méteres sávjában gyűjtik táplálékukat.


Olvasóink írták

  • 1. kisokoska 2011. november 04. 21:42
    „Figyelmébe ajánlom Borkai úrnak a cikket, mivel a kormánynál nem tudták elérni, hogy a mosoni Duna vízszintjét emeljék, így maradtak a hódok. Tessék telepíteni hódokat a Duna tervezett szakaszára majd a hódok gondoskodnak a vízszint emeléséről. Ebbe még a zöldek sem tudnak belekötni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kapuvár, parkolás: jön a mobilos fizetés

Mobiltelefonon keresztül is fizethetik a parkolási díjat az autósok decembertől Kapuváron. Tovább olvasom