Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 21°C | 31°C Még több cikk.

Disznótor 60 ezerből

Csorna - Harmadannyi disznót vágnak le manapság, mint tíz évvel ezelőtt. Akik a régi ízeket és nosztalgiát még keresik, azoknak ez 60 ezer forintjukba kerül. Feldolgozva 500–600 forintért kínálják kilónként az üzletek a fél disznót.

Abban a faluban, ahol tíz évvel ezelőtt még száz disznót vágtak le egy évben, idén már csak harminchárom állat került kés alá. A direkt vágásra tartott állatok száma ugyanis harmadára esett vissza egy évtized alatt. Karácsony előtt sokan nosztalgiából rendeznek disznóölést, a régi ízeket, a régi hangulatot akarják visszacsempészni. Az élmény 60 ezer forintba kerül.

A disznót azonban már nem szalmával pörzsölik, hanem gázzal, és manapság nem az a jószág jó, amelyiknek sok zsírja van.

Egy mázsfél mázsás hízó 360 forint körül mozog kilónként. Ez a „méret" egyébként a legnépszerűbb a fogyasztók között. Jól adja ki a húst, a zsírmennyiség pedig minimális. Ára tehát 50 ezer forint körül alakul, amihez még jön a feldolgozási díj és az egyéb rezsiköltség, például a fűszerek, a gázpalack és a „lefogó pálinka". Ezek az egyéb kiadások 10-12 ezer forintra rúgnak. A csornai Fettik László szerint azonban még így is jobban jönnek ki anyagilag, mintha mindent üzletben vásárolnának. Az élelmiszer biztonságról nem is beszélve. „És így legalább azt is tudom, mi kerül az asztalra" – jegyzi meg egyáltalán nem mellékesen. A család minden évben vágat disznót.


Az ízek a régiek

„Falusi gyerek vagyok, Jánossomorján nőttem fel" – mondta el a Kisalföld érdeklődésére. „Él még bennem a régi disznóölések emléke, hangulata. Sajnos, a hangulatot már nem tudom visszahozni, mivel a mi udvarunk alkalmatlan a feladatra. Az ízek viszont a régiek. Egy ismerősömnél dolgozzuk fel a rokonaimtól vásárolt jószágot. Ez azért fontos, mert tudom, hogy mivel tartották a disznót. A tüdőn kívül mindent megeszünk, kárba semmilyen érték nem vész nálunk. Sok kolbászt töltünk, májas hurkát, aztán lesz sütnivaló hús és a füstölt áruk. Karácsonykor már ezek kerültek az asztalra.

Fettik László a gyerekkori ízek miatt vágat minden évben disznót.
Fettik László a gyerekkori ízek miatt vágat minden évben disznót.

Nosztalgiából

A Kisalföld által megkérdezett hentes azt mondta, hogy sokan nosztalgiából vágnak disznót. Meghívják a baráti társaságot és visszaidézik a 30-40 évvel ezelőtti vágásokat.

Többen vannak viszont olyanok, akik nem engedhetik meg maguknak a „nosztalgiázást". Akad család, ahol egy disznó sok, ezért csak felet vesznek. Mint megtudtuk, feldolgozva 5-600 forintért kínálják az üzletek a félsertést.

Az állatállomány tehát alaposan lecsökkent, tíz év alatt a harmadára. Ez elsősorban a „multik" megjelenésének köszönhető. Mindent, a takarmányárakat, a rezsiköltséget, a munkát számolva ugyanis olcsóbban jön ki az ember – legalábbis anyagilag –, ha az üzletközpontokban vásárolja a húst.


„A belet aztán hozzávágtuk a falhoz"

És, aki tényleg a régi disznóölések hangulatára, élményeire kíváncsi, keresse fel Árpáson Dombi Ferencet. Feri bácsi 82 esztendős. „Nagy böllér" volt fénykorában, évente tíz-tizenöt disznót vágott. Emlékszik az első vágására, az is kiderült, miért kellett a belet a falhoz vágni és hogy hogyan keresett Feri bácsi a böllérkedéssel egy hordót. A kóstolói szokásokról is beszélt.

„A családban nálunk nagyapám volt a böllér. Egyszer egy 320 kilós disznó került sorra" – kezdte a  történetet Feri bácsi. – Hatalmas állat volt, birkózni kellett vele, mire a bontóasztalra került. Öregapám nem volt magas ember, nem is érte fel azt az óriási jószágot. Ekkor jöttem én, elkértem tőle a késeket. Csodálkozott nagyon, mert soha nem tanított, de én ellestem tőle a tudományát. Akkor azt mondta, ő ezentúl hozzá sem nyúl a disznóhoz. Így adta át a stafétát nekem.

Mint rendesen, Feri bácsinál is az volt a gyakorlat, hogy asszonyok pucolták a belet a kolbász- és hurkatöltéshez. Mikor végeztek, bemutatták a böllérnek.

„Nem volt egyszerű dolog a bélpucolás, gyakorlat kellett hozzá. A megtisztított belet aztán hozzávágtuk a falhoz. Ha odaragadt, tiszta volt a bél, lehetett tölteni, de ha leesett, akkor zsíros volt, visszaadtuk az asszonyoknak. Történt, hogy egyszer egy kedves rokonomhoz mentem valamiért. Ott éppen disznóölés volt, de a hentesek nem a kolbászt, hanem a pálinkát töltötték szorgalmasan. Olyan részegek voltak, hogy attól féltek a háziak, hogy egymást böködik meg. Örültek, mikor megjelentem, és a rokonom rögtön átadta a késeket. Gyorsan szétszedtem a disznót, és ezzel olyan örömet szereztem, hogy egy boroshordót kaptam fizetségként."

A disznóölések velejárója volt a kóstoló széthordása. Kaptak a szomszédok, a közeli rokonok. „A nyelvektől azonban már akkoriban is félni kellett. Hiába volt rokon, bizony megszólták egymást az asszonyok. Az egyik sótlannak érezte, a másik túl borsosnak. Éppen ezért igen odafigyeltünk az ízesítésre" – mesélte mosolyogva. Feri bácsi tíz éve vágott utoljára disznót, a nagyapja tudományát fiának és unokavőjének adta tovább. Történeteit pedig bárkinek szívesen, bármikor.

Olvasóink írták

  • 12. zsuzsa63 2008. december 30. 18:26
    „ÉN NAGY SZERETETTEL OLVASTAM AZ ÚJSÁGCIKKET, ÉS TÖBB HOZZÁSZÓLÁST IS, AMI RÉSZBEN NAGYON TETSZETT. SZ 1, ÉS 11.SZ.valaki IROMÁNYÁHOZ NINCS MIT MONDANOM, CSAK EGY KÉRDÉSEM LENNE -BESSENYŐ CSALÁDBÓL VETT IDÉZETTEL- MARGIT NOMÁLIS VAGY????????????????”
  • 11. matriné 2008. december 29. 17:23
    „Érdekes míg az országunk egyik felében a csillagos égig emelik a termények árát addig a másik helyeken azokkal fűtenek, mert olcsóbb mint a tűzi fa , vagy a szén a gázról nem is beszélve! Persze az, aki az osztrák hegyekben telel az nem nagyon izgatja magát a magyar nép gondjaival.”
  • 10. Szilágyi_Zsolt 2008. december 29. 13:20
    „A disznó zsírszalonnájának mennyisége és minősége attól függ, milyen fajtájú az állat, hol tartották és mivel táplálták, azonkívül az ártányok gyorsabban és nagyobb mértékben zsírosodnak, mint a kocák. Egy 150 kilós disznón is lehet annyi zsír és háj, hogy az ember elsírja magát tőle, meg a három mázsa közeli nagy dögök között is van olyan, amelyik hosszú, izmos testű, és minimális rajta a zsír. Azok a fajták, amelyeket mi hizlalunk, utóbbiak közé tartoznak. Nem kapnak mást, csak napjában kétszer háztájihízó-takarmány és korpa elegyét, vízzel elkeverve, azonkívül konyhai és időszakosan kerti hulladékot. Egy év alatt így 20-ról kb. 230-240 kilósra nőnek, és ebből (5-6 átlagos tábla kenyérszalonna mellé) olyan húsz-huszonöt kilónyi zsírszalonnájuk lesz. Ez kiolvasztva kb. 20 liter, egy bödönre való zsírt jelent, ami nekünk untig elég. Azonkívül gyönyörű és ízletes a húsuk; a hentesünk mindig megdicséri, micsoda első osztályú karaja van. :) A házi disznóvágás az igazi: nemcsak az ízek, a megbízhatóság, az élelmiszer-biztonság, de a hangulat és a saját munka gyümölcse feletti elégedettség miatt is. Sajnálnám, ha már nem tudnának az emberek disznót vágni, pedig a mai elképesztő takarmányárak miatt ez sajnos reális veszély.”
  • 9. Szilágyi_Zsolt 2008. december 29. 13:07
    „- Te, Józsi, nem kell egy fél disznó?
    - Dehogy kell, hát csak eldőlne ott nekem az ólban!”
  • 8. tatira 2008. december 29. 09:37
    „" matriné" okos ember lehetsz azok irnak ilyen semmire való hozzászólásokat! meg nem tom jól érzem - e hogy a papokkal se vagy kibékülve?? furcsa ember vagy! ugye te is tudod??”
  • 7. matriné 2008. december 29. 09:27
    „No ,a kispista már megint "csatogat"! Csoda, hogy a papjaikkal nem szentelik meg a disznót mielőtt leölik!”
  • 6. 49. 2008. december 29. 08:48
    „1.-es!

    A saját részre leölt, és feldolgozott sertés nem tartozik a feketevágás kategóriába!
    A feketevágás nem a ruha miatt fekete, hanem a levágott állat engedély nélküli értékesítése miatt!”
  • 5. 49. 2008. december 29. 08:42
    „Én nem, de szüleim nagyon sokszor vágtak disznót. Nagyon sok olyan művelet volt, amit kint az udvaron készítettek el, hogy ne a lakás legyen mocskos. A kinti munkánál sokkal több ruhát kellett felvenni, mint bentihez, de a ruhájuk színe nem befolyásolta a higiéniát.
    Egyetlen húsfeldolgozó sem tud olyan igazi füstölt sonkát vagy szalonnát előállítani, mint a házi, a töpörtyűnek is egészen más az íze, nem beszélve, hogy disznó vágáskor lehet a legfinomabb húst sütni.
    A húsfeldolgozó termékei között is van nagyon finom, de annak az ára már eléggé húzós.”
  • 4. Csiky 2008. december 28. 23:34
    „Mi négyet vágunk egy évben!És képzeld olykor fekete ruhába vok:)!Remélem Tesco-s hust vagy hasonloakat eszel!:)Inkább betonkeveröben töltenénk meg, mint boltban vásárolnánk meg!200 kg alatt nem vágunk!”
  • 3. Judytka 2008. december 28. 16:39
    „Jobb ha az ilyen marad a parízernél,kedves "1" es!!”
  • 2. 13.István 2008. december 28. 10:38
    „ÖN mégse a földön él !!!
    Egy falusi Disznóvágás az már manapság nosztalgia.
    Ilyenkor a falusiak jobban ügyelnek a higéniára,
    mint egyes feldolgozók!! Ha nem tetszene tudni.
    Persze egy KEKECNEK Betonkerverő stb . bele
    kéne tenni megtapasztalná a világ forgását még jobban
    megszédülne az agya ? ,ha van.”
  • 1. matriné 2008. december 28. 09:12
    „Lassan újraéled a "fekete vágás"! Már a ruha fekete is lehet ! Ez ám a higiénia!lehet hogy használt betonkeverőben keverik a hurka, kolbász anyagát?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tíz pályázat már beérkezett

Kapuvár - A napokban megnyílt a Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület munkacsoportjának új információs… Tovább olvasom