Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

A perpatvar alapozáskor kezdődött

Bogyoszló száz marha miatt áldatlan szomszédviszálytól hangos. A húsz férőhelyesre tervezett istálló szaga, zaja a perpatvar oka. A tulajdonos viszont az irigységet okolja a vitáért.
Szabó Gyula és Szabó Árpád
Az idős emberek állítják, hogy a kis falu valamikor a béke szigetének számított. Nézeteltérés legfeljebb a búcsúi bálban volt, ha netán a szomszéd faluból betévedt egy persona non grata az ottani legények közül. Ma más a helyzet. Különböző érdekek csapnak össze, olykor bizony megromlanak az emberi kapcsolatok.

Harmincan írták alá a tiltakozó levelet

Bogyoszlón a faluvégi Arany János utcában a Szabó testvérek – Árpád és Gyula – amiatt háborognak, hogy a lakóházuktól – szerintük – körülbelül háromszáz méterre egy gazda több mint száz szarvasmarhát tart.

– Miért engedik meg, hogy a falu közepén, a lakóházak között ennyi állatot tartsanak? – tette fel a kérdést Szabó Árpád, hozzátéve, hogy a feléjük áradó bűz szinte elviselhetetlen. Az utcájukban pedig hatalmas gépekkel szállítják a trágyát és a takarmányt.

– Nekünk is jogunk van az egészséges élethez, meg a kulturált környezethez – vélekedett az idősebbik Szabó fivér. – Nem beszélve arról, hogy az ingatlanjaink elértéktelenednek emiatt. Írtunk egy levelet – amit mintegy harmincan aláírtak – és ezt eljuttatjuk a megfelelő helyre.
Szabó Gyula is állítja, hogy többtonnás járművek járnak az utcában, s közben a házfalak repedeznek.

– Ha az illetékesek nem intézkednek, akkor statikust kérek a saját költségemre, és ha bebizonyosodik a kár, akkor a polgármesteri hivatalt fogom perelni – tudatta. – Még az is előfordulhat, hogy élőlánccal akadályozzuk meg, hogy a gépek itt közlekedjenek. A polgármesteri hivatal meg szégyellheti magát, hogy ennyi év után sem tudott intézkedni. Például az sem érdekli őket, hogy a szóban forgó marhatelepről hova folyik a szennyvíz és a trágyalé.

Varga Ottóné és családja a Fő utcában közvetlenül az állattartó telepnek nevezett ingatlan szomszédságában lakik. A fiatalasszony is panaszkodik, s közben egy aktányi iratot tesz az asztalra.

Másra szól az engedély

– Az a gondunk, hogy a szomszédban több mint száz szarvasmarhát tartanak, noha egy húsz férőhelyes istállóra kaptak engedélyt – kezdte Vargáné. – Az ellen nem is ágáltunk, mert azt elfogadhatónak tartottuk, hisz abból élnek. De hogy a húszból pár év alatt csaknem százhúsz lett, az azért sok.

„ Az udvaron és a kertben egyszerűen nem lehet megmaradni, nem lehet dolgozni a bűztől. A legyek megesznek bennünket, ez már elviselhetetlen. Három kisgyermekünk van, és ha már ők azt mondják, hogy bemennek az udvarról, mert büdös van, akkor tényleg baj van."

Varga Ottóné szerint a szomszédék hátsó épülete szénatárolónak készült és ötvennégy jószág kapott benne helyet. Azon is gondolkoztak, hogy elköltöznek, mert ilyen körülmények között nem tudnak élni. A kertjük egy részét leárnyékolják az épületek, ezért ott termelni sem lehet.

Megviselte a légkör

A vitát kiváltó állattartó telep a Mészáros család tulajdona a Fő utcában. A ház asszonya, Mészáros Lászlóné szerint az egész családot megviselte a velük szemben méltánytalanul kialakult légkör.

Azt viszont elismeri, hogy több állatot tartanak, mint amennyit szabadna. Ennek fő oka, hogy fejlesztették a gazdaságot, gépeket vásároltak hitelből, amit vissza is kell fizetni.

Csak az irigység motiválja?

– Ezt az egész ügyet az irigység motiválja – jelentette ki Mészárosné. – A legyeket irtjuk, a trágyalevet zárt helyen, az előírásoknak megfelelően tároljuk, bűz már tíz tehén esetén is lehet, az úton pedig más gépek is közlekednek. Az sem igaz, hogy az épületek annyira leárnyékolját a kertet, hogy azon a részen nem lehet termelni. Különben nem voltunk rossz viszonyban a szomszéddal. Az egész úgy kezdődött, hogy amikor hozzáláttunk a hátsó épület alapozásához, berohant a polgármesteri hivatalba, hogy a telkére építkezünk. Azután felmérettük a mi telkünket, és kiderült, hogy ők használják a kertünket.

Tervezik a kitelepítést

Mészáros Lászlóné azt is elmondta, hogy a hátsó épületbe azért telepítettek állatokat, hogy messzebb legyenek a lakóháztól. Különben tudják, hogy meg kell oldani ezt a problémát, ezért azt tervezik, hogy az állatokat kitelepítik.

„ Mi bárkinek segítünk a bajban, ugyanakkor ez a hadjárat a családunk ellen folyik, tönkre akarnak tenni bennünket."
Azonban az anyagi helyzetük egyelőre ezt nem teszi lehetővé. Megemlítette, hogy az idén még nem kapták meg a leadott tej árát.
A háromgyermekes édesanya ehhez még az egyik Ady-vers egy sorát idézte: „De jó volna megnyugodni."

November végére rendezési terv

Kránitz Lajos, Bogyoszló polgármestere az ügy kapcsán elmondta: készül a falu rendezési terve és azzal párhuzamosan az állattartási rendelet. Ebben a szakhatóságok bevonásával állapítják meg a lakott területen engedélyezhető állatszámot, ami valószínűleg nem lesz több huszonötnél.
A többi állatot máshol kell elhelyezni.

A polgármester kifejtette, hogy a november végére elkészülő rendezési terv és állattartási rendelet természetesen nem egy gazdának szól, hanem a falu minden állattartójára vonatkozik. Ám úgy vélte, teljes nyugalom azután sem lesz, mert érdekek sérülhetnek.

– Hál’ istennek falun élünk, itt kora reggel kukorékol a kakas, a trágyát kihordják valamikor és a mezőgazdasági termékeket is elszállítják. Csökkenteni kell a kellemetlen hatásokat, ugyanakkor együtt kell élni ezekkel – fejezte be mondandóját Kránitz Lajos.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iskolaérettség: legfontosabb a gyerek szocializációja

A beiskolázáshoz szükséges óvodai szakvéleményt a szülők általában elfogadják. Ha a gondviselő mégis… Tovább olvasom