Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 23°C Még több cikk.

I. Győri InternetVers Fesztivál

Győr - Április 11-én és 12-én rendezik meg első alkalommal a Győri Internet Vers Fesztivált.
2008. április 11-12-én a Hangraforgó internetes Szakmai Fórum, a Harmónia Művészeti Központ KHT., a Magyar Kultúra Kiadó, és a győri Petőfi Sándor Művelődési Ház, - mint társszervezők - megrendezik az I. Győri InternetVers Fesztivált énekelt és megzenésített versek előadói számára. A rendezvény egyúttal tisztelgés a 2008. évi Költészet Napja előtt.

Az időpont nem véletlen, országszerte és a határokon túl is József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a Költészet Napját.

A fesztivál előélete:
2007 szeptemberében a szervezők az általuk működtetett internetes Hangraforgó Szakmai Fórum honlapon felhívást tettek közzé, hogy várják költők, dalszövegírók olyan verseit, amelyeket megzenésítésre ajánlanak fel verséneklő, énekmondó muzsikusok számára.

(Korábban ez csak úgy működött, hogy a „versre éhes" dalszerző kutatómunkát folytatott a könyvtárakban, könyvesboltokban, hogy megfelelő versekre bukkanjon. Klasszikus költők esetében ma is így van, de a kortárs költők közül háttérbe szorultak azok, akiknek még nem jelent meg kötetük, így nincs sok esélyük arra, hogy az amúgy igen figyelemre méltó, és zenére termett verseikre a zenészek rátaláljanak.)

Az volt az alapötlet, ha egy zenész a honlapon elhelyezett versekből dalt vagy dalokat komponál, egy fesztivál keretében előadhatja azokat közönség előtt, és hogy az előadás izgalma még jobban fokozódjon, a választott költőt, költőket is meghívják a fesztiválra.
Azért e többes szám, mert a kezdeményezés rövid időn belül igen nagy érdeklődést váltott ki a költőkből és zenészekből egyaránt.

A múlt:
A kezdetek-kezdetén minden vers, rigmus együtt született a dallammal, az irodalom és a zene kapcsolata ősi, egészen a művészetek kezdetéig vezethető vissza. Ennek legszebb bizonyítékai a magyar népdalok, amelyeknél szöveg és dallam szervesen összetartozik, egymástól elválaszthatatlan, egyik a másik nélkül nem nyújthat igazi gyönyörűséget.

Vegyük például a következő szöveget:

„Megkötöm lovamat szomorú fűzfához,
Lehajtom fejemet két első lábához..."
(Bartók Béla gyűjtése, Pest megye)

Ezt a mesterien tömör és költői két sort a hozzátartozó dallam teszi igazán kifejezővé. A magasból induló pentaton dallam a „szomorú" szóra egy pillanatra még feljebb ível, mint egy fájdalmas felkiáltás, aztán a „Lehajtom..." sorban fokozatosan hajlik alá úgy, mint a szomorúfűz ága, vagy a ló lábához lehajló fej, s az alsó záróhangon mintegy megnyugszik.

Ám nemcsak a népdalok világában találkozunk szép példákkal zene és irodalom szerves összekapcsolódására. Mint ismeretes, Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekeit ő maga énekelte, helyenként csak elbeszélte saját lantkíséretével. Ezek a históriás énekek természetes rokonságot mutatnak dallamukat és szótagszámukat tekintve a népdalokkal. A „Kifeküdtem én a magas tetőre" kezdetű népdal egyértelmű bizonyítéka ennek; az Eger vár diadala 1553-ból című históriás ének egy az egyben megegyezik vele. Aztán ott van Bornemisza Péter Siralmas énnéköm kezdetű verse, melyhez dallamot is a szerző írt. Érdekes megemlíteni, hogy közel 400 év múlva Kodály Zoltán előveszi ezt az anyagot, és gyönyörű kétszólamú zenei gyöngyszemet varázsol belőle úgy, hogy mindvégig fellelhető benne az eredeti dallam.

Vagy például ki ne ismerné a kuruc kor kesergőit és vidám táncnótáit, többek között a Csínom Palkó... kezdetűt! Elképzelhetetlen ez a szöveg a dallama nélkül. Pattogó, friss, táncos ritmikájú dallama igazi buzdításként hat a mai napig:

„Nosza, rajta, jó katonák, igyunk egészséggel,
Menjen táncba ki-ki köztünk az ő jegyesével!"

A XVII. századi virágénekek édeskés, lágy, behízelgő melódiái csodálatosan ötvöződtek a zöld erdőben sétálgató madár, a kertben illatozó szegfű, rózsa és majoránna képével.
A XVIII. század diákénekei pedig bizonyítottan hatottak Csokonai rokokó költészetére. Ennek egyik legszebb példája A tihanyi ekhóhoz című verse, mely egy régi sárospataki diáknóta dallamán vált népszerűvé.

A mai napig énekeljük a Kossuth-nótát, és köztudott, hogy Petőfi Sándor több verséhez is tartozik dallam, pl.: a Befordultam a konyhára és a Fa leszek, ha... kezdetűekhez. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy Arany János - aki nemcsak kiváló költő volt, hanem például remekül gitározott is - a Nemzetőr dal című verséhez maga komponált dallamot, mely természetesen az új stílusú népdalok (visszatérő szerkezet, kupolás dallamvonal) stílusjegyeit hordozza magán.

A XIX. és a XX. században már erőteljesebben szétválik a zene és az irodalom, de a versek zeneisége inspirálta a zeneszerzőket, hogy utólag megzenésítsék ezeket. Legkiemelkedőbb és legszebb példái ennek Weöres Sándor költeményei, amelyek szinte kínálkoznak a megkomponálásra. Kodály Zoltántól egészen Sebő Ferencig számtalan példát sorolhatnánk erre.

A jelen:
Ma a technika fejlődésével, az Internet adta lehetőségekkel szinte napról-napra, óráról-órára követhető az irodalom története. Nagyon fontos szerepe van az elektronikus hírközlésnek napjainkban, hiszen sokkal több emberhez jutnak el például a kultúrával kapcsolatos hírek, irodalmi alkotások, mint a nyomtatott kiadványokban.

A ma élő és alkotó költők nagy része örömmel fogadja, ha a verseit valaki megzenésíti. Bizonyított tény, hogy a vers dallammal párosítva jobban rögzül az agyban, zenés előadások alkalmával több lehetősége van a költőknek, hogy ismertebbé váljanak.
Az InternetVers Fesztivál közvetlen kapcsolatot teremt a költők és az általuk megzenésítésre felajánlott verseikre reagáló zenészek között.

A rendezvény célja:
• hogy élő kapcsolatot teremtsen költők és zeneszerzők között
• hogy felhívja a figyelmet napjaink költészetének aktualitására
• a 2008. évi Költészet Napja (április 11.) méltó megünneplése
• a verséneklő műfaj népszerűsítése

A fesztiválra érkezett pályaművek összesítése:
A jelentkezési határidő február 15-i lezárásával beérkezett:
710 vers 30 költő tollából,
93 elkészült dal 29 zeneszerzőtől,
valamint 24 produkcióra érkezett jelentkezési lap.

(A jelentkezésekbe sikerült a helyi szerzőket és előadókat is bevonni: 4 győri, illetve Győr környéki költő, 6 szólista és zenekar, valamint sikerült országosan is széles körben kiterjeszteni a fesztivált - többek között Gyomaendrőd, Mátészalka, Miskolc, Budapest, Paks, Szekszárd, Pécs, Veszprém, Kőszeg, Szombathely városából is érkeztek pályázati anyagok.)


Az I. Győri InternetVers Fesztivál tervezett programjai:

2008. április 11.
Péntek


Délelőtt Költők és zenészek előadásai Győrben és a Győr környéki települések iskoláiban, művelődési házaiban, könyvtáraiban.
(ünnepi műsorok, rendhagyó irodalomórák)

12.00-13.00 Ebéd

Délután Költők és zenészek előadásai Győrben és a Győr környéki települések iskoláiban, művelődési házaiban, könyvtáraiban.
(ünnepi műsorok, rendhagyó irodalomórák)

14.00 Koszorúzás a szabadhegyi József Attila szobornál (Jereváni lakótelep)

15.00-17.00 Költők, zenészek az Alexandra Könyváruházban (Árkád bevásárlóközpont)

17.00-18.30 Költők, zenészek a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárban (Herman Ottó u.)
(közreműködnek a Győri Antológia költői)

18.30-20.00 Vacsora

20.00-21.00 Ünnepélyes megnyitó (Petőfi Sándor Művelődési Ház)
Költészet Napi gálakoncert (Hangraforgó együttes)

21.00-22.30 Állófogadás


2008. április 12.
Szombat


9.00-13.00 Zenés bemutatók kb. 15 perces produkciókkal

13.00-14.00 Ebéd

14.00-18.00 Zenés bemutatók kb. 15 perces produkciókkal

19.00 Díjkiosztó zárógála a fesztivál legjobbjaival
_______

Az egésznapos rendezvény ideje alatt könyv-és cd vásár a jelenlévő alkotók munkáiból,
a közönség és a költők szavazatai alapján a legjobb dalok
újra elhangzanak a gálaműsorban.



Bővebb információk a http://www.hangraforgo.hu/forum.htm oldalon találhatók.
Faggyas László 70/523-55-15 • hangraforgo@gmail.com
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kisfaludy Napok 2008

Győr - Negyvenötödik alkalommal rendezik meg a nagy hagyományokkal rendelkező megyei művészeti… Tovább olvasom