Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Védett lett a majori víztorony

Zajlik a Mosonmagyaróvár melletti Krisztinamajor szabályozási tervének módosítása, hogy végre elkészülhessen a tíz éve félbemaradt üdülőfalu.

Korábban több alkalommal is foglalkoztunk már a Mosonmagyaróvárhoz tartozó Krisztinamajorba tervezett, állami támogatással megkezdett, majd félbemaradt üdülőkomplexum körüli anomáliákkal.

Azóta egy évtized telt el, most úgy tűnik, az új tulajdonos befejezi a tervezett üdülőfalut. Ennek érdekében már másodszor volt a képviselő-testület előtt – a szabályozási terv módosításának folyamataként – a terület beépítési paramétereinek megváltoztatása.

Krisztinamajor egyik meghatározó eleme volt a Habsburg uradalmi rendszernek, majd 1949-ben államosították és az állami gazdaság része lett. Önálló körzetközpontként működött, elsősorban állattartás folyt a területén. A ’90-es évek közepén a majort megvásárolta egy beruházói csoport és egy üdülőközpontot kívántak ott létrehozni. A beruházás elkezdődött egyes épületek átépítésével, újak építésével, de ez félbemaradt. Az egyes apartmanok üdülési jogát eladták, közben a vállalkozás csődbe ment. Most azonban egy beruházó cég az ingatlant felvásárolta és be kívánja fejezni az eredeti terveknek megfelelően. Sőt, ezenfelül további fejlesztéseket is szeretne megvalósítani – köztük egy fedett medencét –, valamint egy gyógyászati üdülőközpontot is kialakítana. Az ingatlan jelenlegi idegenforgalmi és rekreációs övezeti besorolásával van is erre lehetőség. A beépíthető terület arányát viszont tizenöt százalékban határozták meg. Ez a mérték pedig jelenleg már teljesen kihasznált. Így jelenleg nincs lehetőség a leendő üdülőfalu további bővítésére. Emiatt kérte a beruházó az önkormányzattól, hogy az ingatlanon a beépíthető terület mértékét huszonöt százalékra emeljék. A városháza szakemberei szerint a kérelem támogatható, hiszen egy régi probléma oldódna meg és működő üdülőközpont jöhetne végre létre Krisztinamajorban.

A víztorony jelképe lehetne az egész üdülőközpontnak, tervek is készültek a kilátóvá alakításáról.
A víztorony jelképe lehetne az egész üdülőközpontnak, tervek is készültek a kilátóvá alakításáról.

Ezt a módosítást az állami főépítész is támogatta, ugyanakkor a véleményezési eljárás során javasolta a major területén álló víztorony helyi építészeti védelem alá helyezését.

A víztorony a major centrumában áll, az első hiteles feljegyzés, fotó erről 1909-ből származik. A víztorony hatszög alaprajzú, oldalai három méter hosszúak, teljes magassága pedig több mint tizennyolc méter. Víztározóként régóta nem funkcionál, tartálya a használat végén már eresztett, ez károsodást is okozott az építményen.

Statikai problémái viszont nincsenek. A tetőszerkezete és fedése szorul átépítésre és teljes felújításra. Az építménynek 1996-ban új funkciót is terveztek, a falszerkezetek fölött újabb vasbeton födém beiktatásával, új toronysisak építésével kilátótornyot lehetne kialakítani. A torony teljes magassága így közel huszonnégy méter lenne. A kilátórészbe a torony belsejében építendő acél csigalépcsőn lehetne feljutni. Sajnos ebből még nem valósult meg semmi, pedig a torony messziről látható, figyelemfelhívó jelképe lehetne az egész üdülőközpontnak. A major jelenlegi tulajdonosa jelezte az önkormányzatnak, hogy szándékában áll a víztornyot helyreállítani. A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött a torony helyi védettség alá helyezéséről.

Olvasóink írták

  • 13. Contar 2013. február 16. 12:36
    „Áldom a sorsot, hogy annak idején nem ugrottunk bele ebbe az üdülőkomplexumba, pedig nagyon agitáltak bennünket!”
  • 12. pancser 2013. február 15. 22:17
    „3. 621 2013.02.14. 17:25
    Neked még valamit ajánlok a figyelmedbe. A sertéstartáson alig vagy nincsen haszon, azért fogy a disznó, nem érdemes tartani. Az Uniós előírások amelyek jórészt a trágyakezelésre vonatkoznak, hatalmas összegekbe kerültek, kerülnek minden támogatás ellenére is. A megyében emiatt zárt be néhány telep. A szóban forgó telepen be kell tartani az előírásokat, nem csak szóban hanem a valóságban is, amit gyakran ellenőriznek.
    Amit állítasz, hogy azért nem alkalmaznak szagtalan modern technológiát mert "kisebb lenne a nyereség...." nem igaz, hanem alaptalan állítás!”
  • 11. mstummer 2013. február 15. 21:55
    „Ki mondta h védeni kell, pont ezt írom hogy modern dolog kéne a helyére. Ilyen esetben teljesen indokolt. Nincs történelmi értéke. Ráadásul elavult, rossz helyen van...stb. Kevésbé költséges dolog mint pl tavasbarlangot építeni Győr történelmi belvárosába :) A párhuzam ott van hogy mindkettő disznóknak lenne :)

    Komolyra fordítva egy ilyen létesítménynek nincs keresnivalója egy üdülőkomplexum mellett, vagy az üdülőközpontnak nincs ott keresnivalója.”
  • 10. pancser 2013. február 15. 21:32
    „9. 621 2013.02.15. 19:45
    Kinek mi jön be Aksi-Akadémia, vagy Agrártudományi-Agsi, nekem az utóbbi, végül is mit számít! Ráadásul ugyanazt értjük alatta. A többi hülyeség nálad van, a felhők fölött.
    8. mstummer 2013.02.15. 19:22
    Ha te azt hiszed, hogy ez telep valamiféle hagyományos igazi magyar valami amit védeni kell, tévedsz. Ez egy Lohmann rendszerű telepnek épült, ahol se alom se vályú, a sertések a padlóról ettek. Hígtrágya 250-260 köbméter képződött naponta egy ivóvíz bázison, többek között ezekért a dolgokért kellett 20 éve korszerűsíteni. Üsd be a keresőbe Lohmann sertéstelep kifejezést, erre a telepre vonatkozóan is találsz adatokat.
    Engem egyáltalán nem zavar a szag, akit zavar majd harcol a bezárásért, nekem ehhez nincsen közöm. De szag volt és lesz míg disznó lesz a földön, vagy már feltalálták az ibolyaillatú sertést titkos műhelyekben?”
  • 9. 621 2013. február 15. 19:45
    „Csak egyet: Nem! Helyesen Aksi- Akadémiából eredeztetően. A többi is hülyeség, de az boldogítson Téged.”
  • 8. mstummer 2013. február 15. 19:22
    „Pancser le kellene rombolni ezt az ódon, dohos sertéstelepet, és inkább valami szép modernet építeni helyette vagy máshová. Ennek a helyére pl jó lenne egy mélygarázs hogy kiszolgálja az üdülőfalu igényeit.
    De tényleg nem lenne jobb egy modern technológiával dolgozó sertéstelep mint nyugaton? Mutogathatnád a más országból jövő ismerőseidnek hogy lám mi is tudunk ám ilyet, nem csak ők.”
  • 7. pancser 2013. február 15. 13:47
    „5. 621 2013.02.15. 05:43
    Helyesen "Agsi" gondolom elírás. Az hogy lehet kertészeti árudákban szépen csomagolt trágyát kapni az egy dolog, de sertéstrágyát nem árulnak, nem véletlenül. A több 10 ezer sertés ürít, a nyári melegben az ólak nyitva......... szóval nem ismerek olyan telepet sehol a világon ahol ezt a bűzt megszüntették volna. A paraszt orra , a dán gazdáé is megszokta ezt, mert mi mást tehetne.
    6. 01010 2013.02.15. 08:01
    Persze nincs annyi injektáló amennyi ezt ki tudná juttatni, másrészt az csak elmunkált csupasz talajon működik és nem eső után, de télen sehogy sem!
    Az telep nem jó helyen van, ezt mindenki tudja ez a baj!”
  • 6. 01010 2013. február 15. 08:01
    „621 igaza van a neten sok higtragya talaj injektalot látni melyek szagtalan ül végzik a trágya kezelést”
  • 5. 621 2013. február 15. 05:43
    „Magam részéről befejezve a vitát - és ehhez tulajdonképpen a mostani "megállapításaid" segítettek, rossznéven egyáltalán nem veszem, hogy nem hallottál a szagmentes trágyakezelésről. Talán - ha másként nem a neten - elmehetnél pl. Dánia felé, - de ezen kívül tudnék néhgáy orszáhgot javasolni - ahol megoldották - az általad egyetlen megoldásként említett pelenkázáson kívül - a szagmentes trágyakezelést. Igaz kényelmesebb marhaságokat írni és abban tetszelegni magadnak. de ha az előbb említettek messze vannak, - ha óvári vagy - talán felkereshetnéd az Aksi vonatkozó tanszékét is tapasztalatcsere és ismeret bővítés céljából. Ott is van néhány, ebben a témában tájékozott "kanász" .”
  • 4. pancser 2013. február 14. 22:33
    „Nincsen szagmentes disznótartás, ezt csak a városlakók meg néhány szobatudós hiszi! Akárki a tulaj a disznó akkor is büdös. Ha van fogalmad a szagmentes disznótartásról akkor te vagy a világ legokosabb kanásza. Ha disznó fenekére nejlonzacskót húzol akkor persze nem szivárog ki a szag, már csak a pelenkacsere problémás, mert újrapelenkázni a disznót az is büdös.
    Egyet lehet tenni felszámolni a telepet, erről már régen szó van!”
  • 3. 621 2013. február 14. 17:25
    „Engem is - valamivel több - mint 40 éve telepítettek erre a földre, az akkor legmodernebbnek számító technológia szerint. Avulásomon a kb 20 éve végrehajtott regeneráció sem segített. Egyébként véletlenül (vagy nem)de van fogalmam a modern, szagmentes trágyakezelésről ami itt NINCS.! Ha lenne, nem a városban lenne bizonnyos széljárásnál az az elviselhetetlen disznó<moderálva>szag ami van. A tulajdonosi körnek pedig - akik minimum érdekesen jutottak hozzá - igenis van köze ehhez - igaz akkor kisebb lenne a nyereség....”
  • 2. pancser 2013. február 14. 17:09
    „1. 621 2013.02.14. 15:06
    Azt a sertéstelepet több mint 40 éve építették az akkor legmodernebbnek számító nyugatnémet technológiával. Nagyjából 20 éve korszerűsítették, a mai tulajdonosoknak ehhez semmi köze. Több tízezer hízósertés kerül ki onnét, kétségtelen, hogy rossz helyen van előbb-utóbb meg kell szüntetni. Most amikor a sertést fel akarják futtatni ennek a telepnek a megszüntetése nagy kiesés. A pótlása valahol a préri közepére telepítve iszonyú pénzbe kerülne.”
  • 1. 621 2013. február 14. 15:06
    „És tessék mondani, a vele szemben lévő - és a városra is "megfelelő" széljárás esetén elviselhetetlen bűzt árasztó disznótelepet is belekalkulálták???, Mert amíg az ott van és olyan technológiát alkalmaz trágyakezelés gyanánt, addig nagy reményeket nem kell ébresztgetni. Ja, hogy annak a tulajdonosai - akik minimum érdekes fazonok ebben a rezsimben - érinthetetlenek??? na ja!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új elnökséget választott az egyesület

Új elnökséget választott az idén nyolcéves Moson Megyei Nők Egyesülete. Tovább olvasom