Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Nőivarú halak születnek a fogamzásgátló hormontól

Három éve kutatja az elevenszülő fogaspontyok életét, ezen belül a humán nemi hormonok hatását a mosonmagyaróvári Kossuth-gimnázium diákja, Liziczai Márk.

A mosonmagyaróvári Kossuth-gimnázium tizenkettedikes diákja, Liziczai Márk már óvodáskora óta a biológia, az állatvilág megszállottja. Általános iskolásként a természettudományok, kémia voltak a kedvenc tantárgyai.

– A családunkban is adott a természettudományok szeretete.
Akvaristahobbimból ered, hogy halakkal kezdtem el kutatni immáron három éve. Az elevenszülő fogaspontyok tenyésztése során észrevettem, hogy több nőstény születik, mint hím. Mi lehet az oka ennek? – vezeti be történetét a fiatalember, aki a vizsgálódást az iskola Öveges-laborjában folytatja.

Liziczai Márk eltökélt szándéka, hogy biológiát és kémiát tanítson középiskolában.
Liziczai Márk eltökélt szándéka, hogy biológiát és kémiát tanítson középiskolában.


A kutatás során arra kereste a választ, hogy a humán nemi hormonoknak milyen a hatása az Endler guppi populációinak ivararányaira. Különféle csoportokban vizsgálta az uszonyosokat, bizonyítva, hogy az ösztrogén típusú hormonok (melyek fogamzásgátlók használatával kerülnek az élő vizekbe) jelentősen befolyásolják az ivadékok ivararányát.

– Az első kontrollcsoportban, a hormonhatás teljes kizárása mellett, fele-fele volt a nőstények és hímek aránya. A csapvízben tenyésztetteknél azonban már minimális eltérést észleltem. Ezt biztos, hogy hormonszerű hatás váltotta ki – mutat rá az ifjú kutató, aki további három csoportban figyelte azt is, hogy mi történik, ha különféle arányban fogamzásgátló készítményt ad a vízhez. Literenként két nanogramm esetében (ami megfelel folyóvizeink hormonszennyezettségének) már 40 és 60 százalékban oszlott meg a hím és nőstény halak aránya, utóbbiak javára. Literenként 20 ezer nano- gramm esetében viszont a halak háromnegyede lett nőstény.

Márkot ezen kutatásáért – amiben Bacher József biológiatanár és dr. Szita Géza egyetemi tanár segítette – a tudományos diákköri konferencia nemzetközi döntőjén biológia kategóriában első díjjal jutalmazták.

Az ifjú tudós természetesen tovább folytatja kutatásait. Arra kíváncsi, hogy a Biszfenol-A és más hormonhatású vegyületek kikerülve az ivóvízbe, a természetbe, milyen hatással vannak a környezetre.
  
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Partrendezés bográcsozással

A Lajta – illetve ágai – Mosonmagyar- óvár meghatározó városképi eleme. A vizek kínálta… Tovább olvasom