Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

Kétszázból csak három-négy kecsege éri el az ivarérett kort

Szigetköz - A telepítés helyett az élőhelyek visszaállítása, a zavartalan szaporodás és egyedfejlődés feltételeinek kialakítása lehet az alapja Guti Gábor kutató szerint a tokfélék újbóli elszaporodásának a Dunában.

Amint arról korábban beszámoltunk, a nemzetközi Duna-nap keretében a Zátonyi-Dunába kétszáz tokhalat telepítettek. Megoldás lehet ez ezen halfajok megőrzésében? Erről kérdeztük Guti Gábort, a Magyar Dunakutató Állomás munkatársát.

– A dunai halivadék-telepítések nem alkalmasak a folyó halállományának számottevő növelésére. A kecsege évenkénti természetes pusztulása a Dunában jóindulatú becsléssel is meghaladja az 50 százalékot. Ez azt jelenti, hogy öt év múlva a telepített halak 1–2 százaléka éri csak el az ivarérettséget – fejezte ki kétkedését a telepítéssel szemben a szakember. Szerinte a telepítések fokozása sem lehet követendő út, mert az évtizedek múlva a természetes populációk genetikai sokféleségének elvesztéséhez vezet. Az eredményes megoldás a zavartalan szaporodás és egyedfejlődés feltételeinek kialakítása lehet a kulcsfontosságú élőhelyek helyreállításával – szögezte le Guti Gábor.

A Duna szigetközi szakaszának ökológiai rehabilitációját azonban nem csak ez a célkitűzés vezérli kizárólag, az ennél sokrétűbb szakmai feladat. A vándorló tokfélék élőhelyeinek helyreállítása olyan összetett probléma, ami nemzetközi program keretében oldható meg. A Duna hazai szakaszán inkább a nem vándorló tokfélék, mint a kecsege és a simatok populációinak védelmét érdemes előtérbe helyezni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tisztújítás a Fideszben

Mosonmagyaróvár - Tisztújító taggyűlést tartottak a minap a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség… Tovább olvasom