Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Iskolák a szomszéd diákjaiért

A megyei pedagógiai intézet vizsgálata szerint 5–8 Mosonmagyaróvár környéki iskola van „kritikus helyzetben”.
Ezekben a tanulólétszám nem éri el az államilag meghatározottat. Szeptembertől a nebulókat így a szomszédos település fogadhatja be. A nagyobb intézmények és polgármesterek lobbizása már megkezdődött a tanulók átvételéért.

Püski Hédervárhoz vagy Darnózselihez, Máriakálnok Mosonmagyaróvárhoz vagy Halászihoz, Dunasziget Halászihoz vagy Dunakilitihez: a gyér tanulólétszám miatt szeptembertől átszervezendő intézetek tanulói más települések iskoláiba kerülhetnek. A bajban lévő községek szomszédai már most „lecsapnának" a diákokra, s az azzal járó állami fejkvótára.

Úgy tűnik, hogy legalább fél tucat Mosonmagyaróvár környéki település közoktatási intézményét fenyegeti ősztől az átszervezéssel járó elköltözés „réme". Van, ahonnan a teljes iskolást, másutt csak a felső tagozatot kell a szomszéd faluba vinni, vagy összevonások után tagintézményként működtetni. A megyei pedagógiai intézet ( MEPI) február végére dolgozza ki végleges formában ajánlását az összevonandó tanodákra. A döntés elvileg az önkormányzatok kezében van, ám egy kis létszámú intézményre jóval kevesebb állami normatíva jut: emiatt kényszerpályára kerülnek a hivatalok.

Érvek és ellenérvek

– Ismert, hogy a kistelepülések gazdasági gondokkal küzdenek intézményeik fenntartása érdekében – kezdte Botos Gábor mosonmagyaróvári főtanácsos, a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás titkára. – Az életbe lépő támogatási „tenderek" a kis létszámú osztályok esetén a társulási formákban, közösen működtetett intézményeket segítik leginkább. Nyilván több ellenérdeke is van ennek a lépésnek: a települések identitásának megőrzése mellett a pedagóguselbocsátások kérdése is az iskolák megtartása mellett szólhat.

A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás szeptemberben külső szakértőt kért fel egy, a 26 település intézményeit érintő vizsgálatra. Ebben az általános iskolák osztályainak létszámát és az átszervezések megoldásait keresik a megyei pedagógiai intézet munkatársai. Ennek február végére kell elkészülnie, de január végén valószínűleg már tudni lehet, melyek az érintett tanodák. A kiskörzetekben tartott MEPI-előadások után azért már sejthetik a településvezetők, hol kell tartani ilyen veszélyektől. Az intézet adatokat ad az iskoláknak, s véleményezi, hol maradhatnak meg, s hol kell átszervezni – akár csak csoportösszevonással – azokat.

5–8 iskola van veszélyben

A döntés az önkormányzatok kezében van, ám látniuk kell az állami normatívához szükséges feltételeket. A MEPI az átszervezések esetén a pedagógusok foglalkoztatására is javaslatot tesz: melyik iskolákban lehet – a szakos ellátottság függvényében – közösen mondjuk egy tanárt alkalmazni. Jelenleg az átszervezések kapcsán 5–8 település van kritikus helyzetben: ezeknél az óvodát, az alsó, a felső tagozatot vagy az egész iskolát érintheti az átszervezés. Itt a kevés tanulólétszám miatt a mostani helyzetet nem lehet tartani. A befogadó iskolák viszont a jelenlegi normatívának akár a dupláját is megkaphatják – mondta Botos Gábor.

Befogadó több is lenne

Botos Gábor konkrét neveket nem akart mondani az átszervezések kapcsán: információink szerint ez többek közt Püskit, Dunaszigetet, Lipótot és Máriakálnokot is érintheti. A befogadásra máris harcba szálltak a nagyobb falvak, hisz a tanulókra nekik is szükségük van. Püskin az egész intézmény átköltözhetne: a két lehetséges befogadó Hédervár és Darnózseli lehet. Zsoldos Ferenc püski polgármester szerint kevés az alsós gyermekük, ez okozza a gondot.

– Mi Kisbodak és Dunaremete diákjait is befogadtuk, s a három falu – mely akár mikrotérség is lehetne – hosszú évek óta „beleölte" a pénzt az intézménybe. Megtartanánk iskolánkat, ám ehhez a kieső állami normatíva helyett pluszforrásokat kellene találnunk – mondta Zsoldos Ferenc.

A költségvetést is meghatározza

Dunaszigeten a felső tagozatot érintheti az átszervezés. Ezért az 50–60 gyerekért lépett Dunakiliti is, amely a jobb közlekedési helyzetben lévő Halászival „küzdhet" a fejpénzekért. A bizonytalanság miatt a településvezetők is gondban vannak, hisz a költségvetést február közepén be kell nyújtaniuk, s ekkorra még nem készül el a MEPI-jelentés. Lipóton a felsős diákok már jó ideje Héderváron tanulnak, lehetséges, hogy hamarosan az alsósok is követik őket. Máriakálnokon sem lehet tudni még biztosan, mi lesz az iskolások és az óvodások sorsa.

Tagintézményként összevonással

– Az állami költségvetési előirányzatok szerint erre az évre az óvodára kilenc-, míg az iskolára huszonötmillió forint jut – kezdte Széles Sándor polgármester. – Ez utóbbi intézmény igénye éppen ennek duplája. Úgy tudom, Héderváron a két intézményre 44 százalékos a forráshiány. Kilátástalan helyzetbe kerültünk, ezt már így nem bírja el az önkormányzatunk: „hozzá kell nyúlni" az intézményekhez. A jelenlegi helyzet szerint az óvodában szeptembertől csoportösszevonások lehetnek, s tagintézménnyé válhatnak. Az iskola közös fenntartásúként működhetne tovább.

Ezen belül két lehetőséget látok: a számunkra leginkább elfogadható szerint a gyerekek helyben maradnának. A felső tagozatosok esetében azonban osztályösszevonások lehetnek: meg kell vizsgálni, ezeknek megvannak-e a tárgyi feltételei. Az 5–6. osztály és a 7–8. osztály összevonásával jelentős óraszámot lehetne megspórolni – főleg a készségtárgyak esetében.

Ezen alternatíva szerint a gyerekeknek nem kellene naponta ingázniuk: ám lényegesen kevesebb pedagógusra lesz szükség. Két település jöhet szóba befogadóként: Mosonmagyaróvár és Halászi. Előbbi mellett szól földrajzi elhelyezkedése: ha korrekt megállapodást tudunk valamelyik ottani iskolával kötni, akkor ezt választhatjuk. Egyébként a máriakálnoki tankötelesek húsz százaléka így is Mosonmagyaróváron tanul – van, hogy egy osztályban hárman is –, jelentős gondot okozva ezzel most az önkormányzatnak.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Napraforgójukat akarták a gazdák

A lébényi mezőgazdasági szövetkezet udvarán gyűlt össze mintegy húsz becsapott termelő, hogy megpróbálják megakadályozni az ott tárolt több mint 800 tonna napraforgónak az elszállítását, aminek vételárát nem fizették ki számukra. Csaknem 200 millió forintot követel az a négy mezőgazdasági vállalkozás amelyek tavalyi napraforgótermésüket eladták egy győri kft. -nek. Tovább olvasom