Kisalföld logö

2017. 11. 22. szerda - Cecília 4°C | 11°C Még több cikk.

Illegális szemét: Szigorítanák a törvénykezést

Máriakálnok - Kistérségi segédlettel az Országgyűlés szakbizottsága elé vinné az illegális hulladéklerakással kapcsolatos elképzeléseit a máriakálnoki polgármester. Szigorúbb szankciókat és önkormányzati alapot hozna létre a büntetésekből: ebből honorálnák a bejelentőket.

Máriakálnok 2000-ben – az illegális szemétlerakások megfékezése érdekében – már közzétett egy felhívást, ugyanis az aranyosszigeti úgynevezett malacátvevő hely rendszeresen hulladékkal telt meg. Azt kérte a községháza: aki tud valamit a környezetszennyezőkről, s bizonyítéka van, jelentkezzen az önkormányzatnál. „Jó néhányan tettek is bejelentést, ám ezért pénzt soha nem fogadtak el" – meséli Széles Sándor máriakálnoki polgármester, aki most törvénymódosítást kezdeményezne a szigorúbb szankciók érdekében – kistérségi segédlettel.

Több mint 100 ezer köbméter

– A civil önkormányzati és állami lépések ellenére az illegálisan lerakott hulladék mennyisége csak átmenetileg csökkenthető – kezdte. – A hazánkban képződő szemét akár egy százaléka is ilyen lerakóhelyekre kerül, ami több mint 100 ezer köbmétert jelenthet. Nemrégiben a máriakálnoki díjlovagló központ német vendégei jelentkeztek az önkormányzatunknál elkeseredve, mert lovaglás közben rengeteg ilyen szeméthalmot láttak: azt kérték, tegyünk valamit. Máriakálnokon a vadászok tavaly 20 köbméter szemetet gyűjtöttek össze, most iskolások mennek szedni, évente kétszer lomtalanítunk, mégis megtelik az erdő alja. A mostani szabályozás szerint, akinek a területén van a
szemét – hacsak nem tudja bizonyítani, hogy más tette oda –, annak kell gondoskodnia az elszállításról.

Jó néhány esetben osztatlan közös tulajdonú erdőbe viszik ki az utánfutónyi törmeléket, szemetet. Tetten érni nehéz őket, a büntetési tétel pedig nem elrettentő. Mértéke húsz és négyezer euró között van, szemben a holland példával, ahol jogi személy akár 450 ezer, vagy az észt szabályokkal, ahol 65 ezer euróval is sújtható. Véleményem szerint Magyarországon olyan hulladékgazdálkodási törvényt kell létrehozni, amely a kemény szankcionálás mellett a megelőzésre is hangsúlyt fektet.
Megemelni az őrök számát

– Fontos változást jelenthet, ha a környezet- és természetvédelmi őrök számát jelentősen megemelik (jelenleg mindössze hárman dolgoznak a Szigetközben – a szerk.). Be kell vonni a vad-, mező- és gátőröket ebbe a tevékenységbe: de ne csak megfigyeljenek, hanem igazoltathassanak, s legyenek megfelelő eszközeik is. Az 1995-ös környezetvédelmi és a 2000-es hulladékgazdálkodási törvény uniós jogharmonizációjával és a megfelelő kiegészítésekkel jó lehetőséget teremthet a végrehajtó szervek számára. Át kell gondolni, hogy a legjellemzőbb építési törmelék elhelyezését már a bontási és lakhatási engedélyek kiadásánál is határozatban rögzítsék. A nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer keretében hulladékudvarokat ígértek. Az önkormányzatok rengeteg pénzt fektettek ebbe a rendszerbe, de egyelőre nem látjuk, mikor valósulhatnak meg ezek.

A parlament elé terjesztik

– Egy alapot kellene létrehozni, s az illegális szemétlerakás utáni büntetés az önkormányzatnál maradhatna: ebből fizethetnénk ki a bizonyítékkal rendelkező bejelentőket. A következő mosonmagyaróvári kistérségi társulási ülésen javasolni fogom: alakítsunk egy szakemberekből és polgármesterekből álló munkacsoportot, fogalmazzuk meg a szempontrendszereket, majd terjesszük ezt a parlament környezetvédelmi bizottsága elé. Azt szeretném, ha a jövő év elején ennek alapján már módosítanák a törvényt – mondta Széles Sándor.



Cséfalvay Attila

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jó vagy közepes? - Különböző a kórház értékelése

Mosonmagyaróvár - A Liberális Napok rendezvénysorozat keretén belül az egészségmegőrzés, a sportolás… Tovább olvasom