Kisalföld logö

2017. 06. 22. csütörtök - Paulina 19°C | 32°C Még több cikk.

Hiányzik az etnikai intézményrendszer

Felsőpulya - A szórványosodás veszélye ott áll fönn leginkább, ahol a település már csak elkorcsosult etnikai intézményrendszerrel rendelkezik, a lakosságon belül a kisebbség számaránya 10 százalék alá esik. A szórványosodással néz szembe a határon túli magyarság jelentős része.
A napokban háromnapos konferencia témája volt a felszívódás veszélye a burgenlandi Felsőpulyán „Kufstein X." alcímmel. Ezzel is jelezve, hogy eddig már tíz tanácskozás foglalkozott a kisebbségi sorsra jutott magyarság ügyeivel. A mostani konferenciára Európán kívül Amerikából és Ausztráliából is érkeztek előadók.
 
Gyurgyík László szociológus gyorsuló felvidéki szórványosodásról beszélt, Göncz László Lendváról pedig megállapította, hogy minél gyorsabban ki kell dolgozni egyfajta szórványstratégiát. Úgy látja, a szlovéniai magyarság körében megfogyóban van a közösségi erő.

A burgenlandi magyarság még erősebben ki van téve a szórványosodásnak, hiszen tömbben csak az Őrvidéken él.

Szórványosodását a szlovéniaival és a szlovákiaival együtt erősíti az is, hogy nincs pozitív példa, nem tudnak felnézni az „anyaországra", s riadtan szemlélik a gyűlölködést és a széthúzást.

A tanácskozás zárónyilatkozatában megfogalmazták, hogy „a szórványok számos területen a magyarság utolsó bástyáit jelentik. Fennmaradásuk, megerősítésük összmagyar érdek. Ehhez elengedhetetlenül szükséges: a magyar állami és kormányzati felelősségvállalás, a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozandó intézményesült kapcsolat, melyhez elengedhetetlen a Kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése további fogyásuk mérséklése, illetve megállítása céljából, valamint integrációjuk a szerves magyar szellemi életbe és társadalmi kapcsolatokba."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem csökkent a véradók száma

Győr-Moson-Sopron – Sokan – elsősorban a Nyugat-Dunántúlról – Ausztriába járnak át… Tovább olvasom