Kisalföld logö

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -3°C | 5°C Még több cikk.

Harc a másfél évezredes műkincsekért

A Sümegh József polgárdi kiskatona által talált, húszmilliárd forintra becsült római kori Seuso-kincseket jelenleg New Yorkban őrzik. A megtalálót huszonhárom éve – feltehetően – meggyilkolták. A Kisalföldnek most nyilatkoztak Sümegh egykori megyénkbeli katonatársai is.
Gyilkosság, műkincs-kereskedelem, nemzetközi per. Ez a másfél évezrede készített, római kori Seuso-kincsek huszonöt évvel ezelőtti felbukkanásának újkori története. A magyarországi megtalálót feltehetően felakasztották, a műkincskereskedők meggazdagodtak a leletből, ám származási helye miatt a magyar állam azóta is szeretné visszaszerezni egy angol lordtól jogos tulajdonát. A New York-i per időleges befagyasztásra ítélte a páratlan értékű kincset.

A történet a negyedik századig nyúlik vissza. Ekkor egy Seuso nevű, Pannóniában élő gazdag római egy különlegesen szép étkészletet kapott nászajándékba, feltételezések szerint a római császártól. A kilencvenszázalékos tisztaságú ezüstből készült, esküvői lakomát megjelenítő készlet leghíresebb darabja, a Seuso-tál mellett három másik tál, négy kancsó, egy kézmosó medence, egy ezüstdugós amfora, egy illatszertartó szelence és az úgynevezett Hippolytus-készlet az eddig megtalált darabok. Emellett legalább két tucat edény és pohár máig valahol a föld alatt van.

Azok minden bizonnyal akkor kerültek oda, amikor a negyedik század végén barbárok törtek be a birodalomba, s Seuso nászajándékát egy ezüstüstbe rejtve ásta el a föld mélyére. Másfél évezreden keresztül aztán ott is maradt, míg a hetvenes évek végén egy Sümegh József nevű kiskatona fel nem fedezte azt Polgárdi–Szabadbattyán–Kőszárhegy térségében. Az „amatőr lelőhely-fosztogató" nem volt tisztában azzal, hogy mit talált, s kisstílű orgazdák körében gyakran mesélt a megtalált leletekről. Vesztére: leszerelése előtt néhány nappal, 1980 decemberében egy pincében felakasztva találtak rá.

Fura, magának való ember volt

A mosonmagyaróvári Vincze Ferenc, aki katonatársa volt a gyilkosság áldozatává vált műkincsrablónak, titokzatos, különc fiatalembernek ismerte meg ifjabb Sümegh Józsefet.

– Gépkocsivezetőként töltöttem katonaidőmet Pápán, a munkásokat szállítottam ki egy építkezéshez – kezdte Vincze Ferenc. – Egy körletben laktam Sümegh Józseffel, akit igencsak különc, magának való embernek ismertem meg. Csak kevesekkel állt szóba, s nagyon furcsa dolgai voltak. Bár minden héten kaptunk eltávozást a laktanyából, ő sohasem ment haza. Így utólag azt gondolom, hogy a kincsek miatt valakik megfenyegették, s félt hazamenni. Úgy tudtuk, korábban egy markológép mellett dolgozott: valószínűleg eközben bukkant rá a leletekre. Környezetemben azonban nem hirdette, hogy nála értékes kincsek lennének.
Néha egyébként azt gondoltam, nem is teljesen normális: egyszer elkapott a laktanya udvarán egy varjút, megsütötte és megette.

„ Néhány nappal a leszerelése előtt hazament, s hiába vártuk, nem tért vissza a körletbe. Ekkor találták meg felakasztva egy pincében. A vizsgálat öngyilkosságot állapított meg, s mi a laktanyában sem gyanakodtunk másra. Úgy emlékszem, később édesanyja vetette fel azt a lehetőséget, hogy nem öngyilkosság történt."

– A Seuso-kincsek angliai felbukkanása után aztán 1991-ben minden egykori katonát, aki annak idején a pápai körletben tartózkodott, kihallgatott a rendőrség. Nekem is meg kellett jelennem Győrben, ahol két fővárosi nyomozó kérdezgetett bennünket. Legalább 100–150 egykori kiskatonát hallgattak ki – mondta Vincze Ferenc.

Hajlamos volt a depresszióra?

Egy Mosonmagyaróvárhoz közeli településen élő, katonai szolgálatát Sümegh Józseffel töltő, névtelenül megszólaló férfi elmondta: a meggyilkolt fiatalember az egészségügyiseknél dolgozott. Úgy emlékszik: a depresszióra is hajlamos Sümeghet felettese egyszer – szimulálásra hivatkozva – fizikai munkára fogta, ám ő öngyilkosságot kísérelt meg. Ezért aztán hamarosan visszatették az egészségügyisek közé.

A Pelso szó buktatta le

A Seuso-kincsek – melyek értéke egyes becslések szerint 40 millió font, vagyis közel 20 milliárd forint – 1990-ben bukkantak fel egy New Yorki-i árverésen. A Sotheby’s cég egy kiállítás előtti aukciót rendezett belőlük egy angliai főnemes, Lord Northampton megbízásából. Addigra hamis, libanoni eredetpapírokat kaptak a kincsek. Annyi bizonyos, hogy egy Halim Korban nevű, libanoni származású bécsi és Anton Tkalec svájci műkincskereskedő kezén is átment a páratlan régészeti ritkaság.

A műkincs egyébként a drogkereskedelem után a második legjövedelmezőbb ágazat a feketepiacon. Közben a tálalókészletet ismeretlen kezek megrongálták: eltüntették belőle azokat a darabokat, melyek pannóniai eredetére utalhattak volna. Vétettek azonban egy végzetes hibát: a Seuso-tálon látható lakomázó társaság egy tó mellett mulat, rajta a Pelso felirat.

Ez pedig a Balaton kelta–latin neve. Így az árverésre azóta sem került sor, mert a hamis dokumentumok miatt több ország is igényli a kincseket. Libanon, Jugoszlávia és Magyarország közül mi tudtuk a legtöbb bizonyítékot a New York-i bíróság elé tárni az eredetet illetően, ám azt mégsem találták elégségesnek ahhoz, hogy elvegyék Lord Northamptontól. A kincs azóta eladhatatlan, s a magyar állam továbbra is fenntartja igényét. Újabb bizonyítékokat keresnek, s tízmilliós jutalmat is felajánlottak a leletegyüttes felbukkanásának körülményeit tisztázó jelentkezőnek.

Egyelőre a magyar állam nem szorgalmazza a lorddal való megegyezést, hisz méltatlan lenne, ha egy olyan műkincsért fizetnénk, mely jog szerint is hazánkat illeti meg.
A Kisalföld információi szerint a Seuso-kincseket azóta is egy New York-i trezorban őrzik.

Új nyomozás, újabb tanú

Vukán Béla alezredes, az ORFK alosztályvezetője nemrégiben kijelentette: Sümegh József ügyében megerősödött a gyanú, hogy gyilkosság történt. A rendőrséghez 1990-ben került az ügy emberölés alapos gyanújával. Az eljárást 1996-ban megszüntették, miután nem sikerült megtalálni az elkövetőket. Ám három éve ismét elrendelték a nyomozást, mert újabb információk kerültek a rendőrség birtokába. Tavaly áprilisban felbukkant egy új tanú, aki elmondása szerint a gyilkosság előtt többször beszélt Sümeghgel. P állítólag teherautójával segített a lelőhely-fosztogatónak elszállítani a nagyméretű ezüsttárgyakat.

Egyre több a közvetett bizonyíték

Dr. Atházi Gábor, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium műemléki főosztályának vezetőhelyettese szerint a Szabadbattyánban fellelt, az ókori Pannónia eddig ismert legnagyobb római kori épületének feltárási munkája is segíthet a Seuso-rejtély megoldásában.

– A római kori villa feltárási munkái egyre több közvetett bizonyítékot szolgáltatnak a Seuso-kincsek eredetéről – állítja dr. Atházi Gábor. – Az aquincuminál is nagyobb palota régészeti feltárásai megteremthetik azt a jogi helyzetet, mely egy esetleges perújrafelvételhez szükséges. Ennek ellenére a minisztériumunk által felajánlott tízmillió forintos nyomravezetői jutalom továbbra is érvényben van – mondta a vezetőhelyettes.

Bánkutiné Hajdú Éva miniszteri biztos azonban korábban kijelentette: tudományos értékű bizonyítékot egyelőre nem sikerült arra vonatkozóan felmutatni, hogy a Seuso-kincs a szabadbattyáni területről származna.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Önkormányzati garancia a befejezésre

A tervek szerint jövő év április közepére készül el Mosonszolnok többfunkciós sportcsarnoka. A… Tovább olvasom