Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

A politikán múlik a nemzeti park

A nemzeti park megvalósulása bizonytalan a Szigetközben. A tájidegennek és emiatt akadálynak kikiáltott nemesnyárasokat azonban az elterelés óta is ültetik a térségben, több mint ezer hektáron.
illusztráció
A nem őshonos fafajok, leginkább a tájidegen nemesnyáras miatt megfontolandó, lehet-e nemzeti park a Szigetközben – állítják az illetékes minisztérium munkatársai. Az előkészítő bizottságot felállították, a tervek elkészültek, ám az egy évtizede vajúdó ügyben továbbra sincs előrelépés.

A környezetvédelmi minisztérium helyettes államtitkára szerint hiányoznak hozzá a feltételek. A nemesnyárasokat pedig továbbra is ültetik, sőt, a Kisalföldhöz eljutott információk szerint az elterelés óta végzett erdőfelújítások során hetven százalékban ezt a fafajt ültetik a talajba. Mások szerint azonban a nemzeti park sorsa nem a fákon, hanem a politikán múlik.

A Duna 1992-es elterelésével a szigetközi szakaszon a felszíni és a felszín alatti vizek állapota lényegesen megváltozott. A főmederben levonuló víztömeg a korábbi természetes állapot 10–20 százalékára csökkent. A folyó másodpercenként kétezer köbméteres vízhozama négyszázra süllyedt. A hullámtér legmagasabb pontjain, ahol csak a nagy áradások alkalmával jelenik meg a víz, kialakultak a fehérnyárligetek. A Szigetköz 9157 hektáros természetvédelmi területén a hatezer hektáros erdő 70–75 százaléka nemesnyár. A csigolyafűzligetekből az elterelés után a magasodás és a szárazabbá válást követően feketenyárligetek alakultak ki. Németh Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat győri felügyelője szerint ésszerű átmenet szükséges a lecseréléshez. Napjainkban már megkezdődött ez a folyamat. Pshonos fajok – szürkenyár, fűz, éger, kőris, tölgy – fokozatos visszatelepítése folyik a Szigetközben.

Nemesnyár helyére nemesnyár

Az Állami Erdészeti Szolgálat győri felügyelőségének segítségével megszereztük a Duna 1992-es elterelése óta végzett erdőfelújítások listáját. Eszerint tíz év alatt 1500 hektáron végeztek ilyen munkákat a Szigetközben. Ebből 1055 hektárra ültettek nemesnyárat (70,3 százalék), tehát az őshonos fafajok kiszorítása a kilencvenes években sem kezdődött el. A fennmaradó részre – s a magasabban fekvő területekre –, 145 hektárra tölgyet (9,6 százalék), 130 hektárra egyéb keménylombúa-

kat, főleg kőrist és juhart (8,6 százalék) ültettek. Száztíz hektárra egyéb lágylombú fa, szürkenyár és éger (7,3 százalék) került, míg a kiemelkedőbb kúpokon, 60 hektáron a mostanában favorizált akác (4 százalék) hajladozik a Szigetközben. A fenti adatok alapján megállapítható, hogy az utóbbi évekig a nemesnyárak helyére visszakerültek ugyanennek a fafajnak a képviselői. Azokban az időkben is, amikor már országgyűlési szándéknyilatkozat fogalmazódott meg egy lehetséges közös magyar–szlovák–osztrák nemzeti park terveinek előkészítésére.
Németh Ferenc lapunk érdeklődésére elmondta: az erdőfelújítások és erdőtelepítések után állami normatív támogatás jár. A nemesnyárak után feleakkora összeget (130 ezer forintot hektáronként) kapnak a tulajdonosok felújítás esetén, mint a tölgyek esetében (250–300 ezer forint). Erdőtelepítések esetén ezen összegek közel kétszerese jut a gazdák zsebébe. Az erdőfelújításokra egyébként tízéves ütemtervek készülnek, melyben a termőhely potenciális termőképességét veszik figyelembe.
Dr. Kárpáti László, a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója a mosonmagyaróvári bizottsági ülésen kijelentette: ezeket a nemesnyárakat ötven év alatt alakították ki, s legalább ennyi idő kell a lecserélésükhöz.

„ Politikai döntés kérdése"

– Egyértelmű, hogy ezen a területen most a nemzeti park érdekében hatalmas tarvágások nem lehetségesek – kezdte dr. Kárpáti László. – Jó néhány évtized szükséges ahhoz, hogy az őshonos fajok vegyék át itt a vezető szerepet. Az erdő hosszú lejáratú dolog. Nem hiszem, hogy a nemesnyárasokon múlik minden: úgy gondolom, hogy a „Szigetköz Nemzeti Park" tábla kihelyezése politikai döntés kérdése. Elhatározástól függően kihirdethetik létrejöttét, hisz annak szándékáról való parlamenti határozat máig érvényben van. Egyébként létjogosultságát az is alátámaszthatja, hogy más, működő nemzeti parkokban is találhatók nemesnyárasok – mondta az igazgató.

Összeállított tervek a kétoldali mellékágrendszerre

A Szigetköz Nemzeti Park előkészítő bizottságának összeállított tervezetében térképek, a nemzeti park lehetséges határvonalai megtalálhatók, s a Szigetköz jelenlegi állapotát, flóráját és faunáját is bemutatják a szakemberek. Ebben leírják: a Szigetköz és a Csallóköz térségében a további élőhelyvesztés megelőzése és a kedvezőtlen folyamatok megfordítása a terület természeti értékei jelenlegi védettségi szintjének emelésével, azaz a nemzeti parkok kialakításával érhető el. Az előkészítés során ki kell jelölni azokat a részeket, ahol a két terület ökológiai hálózata összekapcsolható, ahol a védettség feltételei megteremthetőek. A közös nemzeti park lehetővé tenné a kétoldali mellékágrendszerek egységes kezelését is.

Hektáronként félmilliót igényelne

– Csak jelentős állami támogatás fejében ültetnék őshonos fajokat – mondta egy névtelenséget kérő szigetközi erdőtulajdonos. – A tölgyfa, mely 130–150 év alatt éri el a vágásérettséget, ráadásul tíz évig kell művelni – a kétéves gondozást kívánó nyár ellenében –, jó esetben csak az unokáimnak jelentene majd hasznot. Azt gondolom, hektáronként legalább ötszázezer forint állami támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy őshonos fákat ültessek újra a területemre. Különben ennek nagy része a művelésre úgyis elmenne. S nem mellékesen: a nyárfát 150 év alatt ötször tudom levágni, míg a tölgyet csak egyszer. Majdnem másfél hektár erdőterülettel rendelkezem, s nemrég vágtam le és ültettem be nemesnyárfákkal. Arról viszont lehet szó, hogy a csemeték közül azok helyére, melyek nem élednek meg, őshonos fajokat tegyek a földbe – mondta a férfi.

„ Nem akadályozhatja meg"

„ Az őshonos fajok utáni normatív támogatás mértékéről a jelenlegi helyzetben beszélni olyan, mintha egy tervezés alatt lévő ház esetén azon morfondíroznánk, milyen színű lesz a függöny. Véleményem szerint a Szigetköz Tájvédelmi Körzet területén – mely a nemzeti park alapja lehet – kevés a magántulajdonban lévő erdő, s az állami támogatás esetleges növelésére sincs még kidolgozott koncepció. A nemesnyárak kifutási ideje 25–30 év lehet, s ha garanciát látunk arra, hogy ezután csak őshonos fajok kerülnek a Szigetközbe, akkor ez nem akadályozhatja meg a nemzeti park létrejöttét."

Kapcsolódó cikkek >>

A fejünk fölött döntenek (2003-03-26) >>
Ismét a fejünk fölött döntenek (2003-03-26) >>
Dunamenti Nemzeti Park: Az érdek közös (2003-02-19) >>
A megyei bizottság Soboron tájékozódik (2003-02-23) >>
Másfél milliárd a Szigetköznek (2002-09-19) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszólal még a hajókürt?

A hétvégén a két évvel ezelőtt emlékhellyé nyilvánított volt dunaremetei kikötő mentén ünnepség… Tovább olvasom