Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 7°C

482 tonna hulladék Ausztriából

Négy és fél hónapon át úgynevezett zöldlistás hulladékot hoztak be Auszt- riából a jánossomorjai hulladéklerakóba.
Az uniós irányelveket követve hazánkban is a megelőzés elve az elsődleges a hulladékgazdálkodásban, azaz a cél az, minél kevesebb szemét keletkezzen. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv is egyértelműen előírja a megelőzés-hasznosítás-lerakás sorrendjét. A Kisalföld értesülése szerint a Rekultív Kft. jánossomorjai lerakójába Ausztriából is érkeztek szállítmányok. A társaság úgynevezett zöldlistás hulladékot hozott be Magyarországra, amit aztán továbbadott feldolgozásra.

Lapunk úgy tudja, a jánossomorjai vasútállomás melletti telephelyre is érkeztek ilyen szállítmányok.

A környezetvédelmi felügyelőség – állampolgári bejelentés nyomán – vizsgálódik a Ausztriából behozott hulladékkal kapcsolatban, ám még nem fejeződött be az eljárás. Így a Kisalföld érdeklődésére egyelőre nem kívánták kommentálni az ügyet.

Hatósági kontroll nélkül behozható

Kelemen József, a Környezetvédelmi Minisztérium főtanácsosa a Kisalföld érdeklődésére elmondta: a hulladékok országhatárt átlépő szállítását az Európai Unió rendeletileg szabályozza. Emellett a magyar hulladékgazdálkodási törvényben is szerepel egy kitétel, ami szerint az országba hulladékot csak hasznosítás céljából lehet behozni. Ez azt jelenti, hogy sem az unióból, sem pedig máshonnan lerakással, égetéssel vagy egyéb módon történő ártalmatlanításra szemetet az országba importálni nem lehet.

Az uniós szabályozás úgy rendelkezik, hogy az úgynevezett „zöldlistás hulladékok" – a viszonylag jól hasznosítható, nem veszélyes anyagok – viszont normál kereskedelmi ellenőrzés mellett szállíthatók az egyes tagországok között hasznosítási célra. A főtanácsos megerősítette azon felvetésünket, miszerint hazánk uniós csatlakozásával a tagországok közötti szabad árumozgás a hulladékszállítmányokra is vonatkozik. Ennek értelmében gyakorlatilag bármiféle hatósági kontroll nélkül érkezhet hazánkba az ilyen minősítésű hulladék.

– A rendelet szerint a zöldlistás hulladékok hasznosításra történő szállításához nem szükséges külön engedély, amennyiben a „címzett" rendelkezik érvényes hulladékhasznosítási engedéllyel. A zöldjegyzékben felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok szállítmányai általában mentesülnek az ellenőrzési eljárások hatálya alól, ugyanis az ilyen anyagok nem jelentenek kockázatot a környezetre, ha azokat az rendeltetési országban megfelelően hasznosítják – mondja a főtanácsos.

Az önkormányzat is vizsgálódott

Mosonmagyaróvár önkormányzata tulajdonosi bizottsága javaslatára levélben kereste meg a város a Rekultív Kft.-t még a múlt év végén, hogy tájékozódjon az osztrák import felől. Kovács Gergely alpolgármester lapunknak elmondta: a cég válaszlevelében leírta, hogy az Európai Unióból származó úgynevezett zöldlistás hulladékok, másodlagos nyersanyagok válogatása történik a jánossomorjai depóniában, amit kizárólag a magyar piacon értékesítenek. Az ebből származó bevételt a cég a jánossomorjai telephelyén gépek finanszírozására fordítja. Az így behozott és feldolgozott hulladékok közül 9692 köbméter papír, 2130 köbméter fém, 2721 köbméter fólia, 2600 köbméter fa és 490 köbméter PET-üveg, illetve újságpapír volt.

A Rekultív-levélben a cégvezető megjegyezte továbbá, hogy a depóniában évi 140 ezer tonna kapacitáskihasználásra van engedélyük. A behozott anyagokat az Alcufer, a Falco, a Csepeli Papírművek, illetve a Huka Sár vár vásárolja meg. Az alpolgármester elmondta továbbá: a helyszínen is meggyőződött a leírtak valódiságáról: tehát nem történt illegális hulladékbehozatal, a behozott anyagok pedig nem terhelik a lerakót.

A tulajdonos állítja: feldolgozzák

Martin Zuser, a Rekultív Kft. tulajdonosa lapunk felvetéseire elmondta: kizárólag zöldlistás hulladékot hoztak be Ausztriából az elmúlt év augusztus 25-től december 9-ig a jánossomorjai depóniába. Ez idő alatt összességében több mint 482 tonna érkezett Ausztriából.

Döntő hányada papír és fa volt, de hoztak műanyag- és fémhulladékot is. A tulajdonos hangsúlyozta: ezek az anyagok csak nevükben hulladékok, valójában teljes egészében újrahasznosítható másodnyersanyagok. Ezeknek csupán az előkezelése – bálázás, aprítás, válogatás – történt Jánossomorján, majd az így nyert nyersanyag egy részét Ausztriába, másrészt pedig Magyarországon értékesítették. A fahulladékot teljes egészében Magyarországon adta el a szombathelyi Falcónak, míg a többi anyagnak mintegy harmincöt százaléka került vissza Ausztriába.

Kérdésünkre, hogy miért Magyarországon történik az előkezelésük ezeknek az anyagoknak, a tulajdonos elmondta: a jánossomorjai lerakóban lévő bálázó-válogató gép kapacitása nem volt teljesen lekötve. A gép próbaüzeme során azonban teljes kihasználtság mellett akartak meggyőződni a megfelelő működésről.

– A környezetvédelmi felügyelőség többször, decemberben és januárban is tartott szúrópróbaszerű ellenőrzést. Csupán az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan tártak fel hiányosságokat, a hulladék összetételével kapcsolatban nem találtak problémát – hangoztatta Martin Zuser.

A tulajdonos megerősítette: más jánossomorjai telephelyre is szállítottak zöldlistás hulladékot Ausztriából válogatásra, illetve ideiglenes raktározásra a továbbfeldolgozásig. Martin Zuser hangsúlyozta: a behozott anyagokból semmi sem került a lerakóba, azt teljes egészében újrahasznosítják az Európai Unió elvárásainak szellemében.

Osztrák import húsz éve

A mosonmagyaróváriak fülében nem cseng ismeretlenül a szemétimport kifejezés. Éppen húsz éve több ezer tonna osztrák hulladékot raktak le a város határában lévő szeméttelepre. Az egyik szereplő akkor is Martin Zuser volt.

A mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalat – akkor a városi tanács közüzemi vállalata volt – 1985-ben a Nikex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével szerződést kötött a grazi székhelyű Mülltrans társasággal (az osztrák céget Martin Zuser képviselte). A megállapodás értelmében a mosonmagyaróvári cég évi 60 ezer tonna fenyőfahamut, papírgyári hulladékot, osztályozott komposztálható és csatornaiszappal dúsított háztartási hulladékot vesz át az osztrákoktól.

A szállítás 1985 augusztusában kezdődött és egészen 1986 októberéig tartott. Ezalatt 2400 vagon osztrák maradványt hoztak be és raktak le a városi szeméttelepen. A Flexum Kommunális Vállalat az importból évi 30 milliós deviza bevétellel számolt. Ebből szerették volna megvásárolni azokat a berendezéseket, amelyekkel a hazai kommunális hulladék válogatását és komposztálását elvégezhetnék.

Azt mondták, az importhulladék kiváló komposztanyag, és az osztrák parasztok nehezményezik is, hogy azt ideiglenesen külföldre szállítják. Viszont az osztrák cég a magas szállítási költség mellett még fizetett is a mosonmagyaróvári vállalatnak az átvételéért.

A növekvő lakossági felháborodás hatására, kormányzati döntés alapján a beszállítást 1986 szeptember végén megszűnt. Ennek ellenére október közepéig további több mint hatvan vagon hulladékot hoztak be. Akkor dr. Szeredi Zoltán igazgatót fegyelmi eljárás során, munkakörében vétkes munkaszegés elkövetése miatt 20 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották. Fellebbezése folytán a tanács végrehajtó bizottsága a büntetést szigorú megrovásra mérsékelte. Alig két hónappal később az igazgató megkapta az akkori egyik legmagasabb állami kitüntetést, az Április 4. Érdemrendet., majd a Munka Érdemrendet is.

Dr. Szeredi Zoltán ma a Flexum Rt. tulajdonos-igazgatója. Megkeresésünkre kijelentette: ő húsz éve is gazdasági kérdésként tekintette az osztrák importot. Ellenfelei viszont politikai kérdésként fogták föl, s az ügyből máig ható politikai tőkét tudtak kovácsolni.

– Hazudik, aki azt állítja, hogy szemetet vagy veszélyes anyagot hoztunk volna Mosonmagyaróvárra. Ma egyébként ezt az anyagot osztrák virágföldkomposztként vásárolhatjuk meg a nagyáruházakban. Egyébként Martin Zuserrel évek óta semmiféle kapcsolatom nincs – jelentette ki.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Májusban kezdődhet az építkezés?

Bár tavaszra ígérték, májusnál előbb nem indulhat meg a dunacsúnyi vízi paradicsom kivitelezése. Az építési engedély beszerzése és a környezetvédők túzokot féltő aggodalma is hátráltatja a munkát. A megaberuházás a kis-csallóközi és akár a szigetközi turizmusra is hatással lehet. Tovább olvasom