Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

1956 - máig nem gyógyul a seb

„Október 26-án Mosonmagyaróváron nemcsak az egyes embert akarták elpusztítani, hanem a nemzet lelkét. De nem tudták és ma sem tudják felfogni, hogy céljukat nem érhették el, mert egy országot lehet térdre kényszeríteni, de egy nemzetet soha" – hangzott el vasárnap este a mosonmagyaróvári Gyász téren.
Nagy István államtitkár megemlékezésében arról beszélt, hogy 1956 őszének sebei több okból sem tudnak begyógyulni máig.

A felvételen: a gyilkos sortűz helyszínén, a Gyász téren emlékeztek az ötvennyolc évvel ezelőtti eseményekre a résztvevők. Fotó: Méhes Ákos
A felvételen: a gyilkos sortűz helyszínén, a Gyász téren emlékeztek az ötvennyolc évvel ezelőtti eseményekre a résztvevők. Fotó: Méhes Ákos

Október 26., a véres, 1956-os sortűz évfordulója Mosonmagyaróvár hivatalos gyásznapja. Tegnap a kórház épületénél elhelyezett emléktáblánál kezdődött a megemlékezések sora, majd Gulyás Lajos tábláját koszorúzták meg a résztvevők. Ezután a vár udvarán, a legyilkolt hat akadémista emlékművénél gyűltek össze az emlékezők, majd a városházához vonultak, ahol emléktábla őrzi az ’56-os nemzeti tanács létrejöttét.

Szándékos tömegmészárlás volt
„Ötvennyolc évvel ezelőtt itt vettek végső búcsút a sortűz áldozataitól. Negyven koporsó állt a halottasház előtt. Az ismeretleneket tömegsírba helyezték. Ma sem tudjuk pontosan, hányan voltak" – hangoztatta a magyaróvári temetőben tartott megemlékezésen Gábor Józsefné, a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület elnöke. „Előre megfontolt, szándékos tömegmészárlás volt, ami a laktanyánál fogadta a védtelen tömeget" – emelte ki a szónok. A temetőtől gyalogos felvonulás indult a Gyász térre.

Förtelmes maszatolás történt 1989 után
„Begyógyulatlan seb múltunkon a sortüzek okozta. Az idő begyógyít mindent, tanítja nekünk a történelem, de 1956 őszének sebei inkább látszanak évről évre föltépődőnek, mintsem gyógyulónak" – jelentette ki Nagy István államtitkár emlékező beszéde kezdetén a Gyász téren.
Szerinte ez a kínzó fájdalom több forrásból is táplálkozik. „Az egyik talán az a förtelmes maszatolás, ami 1989 után történt. Az a kínlódva kiizzadt igazságtétel, ami mindennek mondható, csak igazságtételnek nem. Az elmaradt katarzis" – fogalmazott Nagy István. Mint mondta: a bűnt nem követte büntetés. Csak olyan felemás büntetésféle. „Mert a nagy nehezen néven nevezés, a történtek félig-meddig feltárása nem elég. Az áldozatok és a gyilkosok összemosása, a felelősség világgá nem kiáltása ma is égeti azok lelkét, akik hisznek az igazságban" – hangsúlyozta.

Elmaradt a bocsánatkérés
Nagy István szerint a fájdalom másik forrása a bocsánatkérés elmaradása. A nyilvános és teljes elégtételé. Az államtitkár az 1956-os mosonmagyaróvári eseményeket felidézve elmondta: száznál is többen maradtak a vérrel áztatott téren. „Ennél a mondatnál meg kell állnunk. Mert ebben a mondatban égbekiáltó, kétségbeesett fájdalom van. Nem tudjuk pontosan, hányan voltak. Nem tudjuk teljes bizonyossággal mindnyájuk nevét" – hangsúlyozta.

A szónok szerint nincs bocsánat az elkövetett bűnökért, a szenvedésekért, a megaláztatásokért. „Ebben az ügyben Istennél van a döntés" – mondta. Nagy István hozzátette: a fájdalom harmadik forrása, hogy az elkövetők magyarok voltak. Azok vezényeltek, lőtték véreiket, akik közülük valók voltak.

A gyásznapi megemlékezések helyszínei mind-mind mementók, így a magyaróvári temető is, ahol koszorút helyeztek el az áldozatok emlékére.
Nincs bocsánat az elkövetett bűnökért, a szenvedésekért, a megaláztatásokért. Ezt a mai fiatalok sem fogják soha elfelejteni.
Ötvennyolc évvel ezelőtt itt vettek végső búcsút a sortűz áldozataitól. Negyven koporsó állt a halottasház előtt. Az ismeretleneket pedig tömegsírba helyezték. Ma sem tudjuk, pontosan hányan voltak.
Gábor Józsefné, a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesület elnöke
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Esélyt javító Tanoda

Halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknek nyitják meg jövő év elején a mosonmagyaróvári Tanodát. Tovább olvasom