Kisalföld logö

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 17°C | 30°C Még több cikk.

Kimi kerekei és más bringacsodák

A legkönnyebb, az összecsukható, a havon hajtható, a dalmatapöttyös és a Forma 1-es versenyzőkkel reklámozott kétkerekű is bemutatkozott a milánói nemzetközi kerékpár kiállításon. Olaszországi olvasónk, Giuseppe Barbieri, aki maga is hosszútávú bringatúrákat teljesített több kontinensen, szakértő magyarázatokkal segítő élménybeszámolót küldött.
Már télen sem kell lemondaniuk kedvenc sportjukról a kerékpározás szerelmeseinek, ezentúl ugyanis akár a havon is biciklizhetnek. Köztudott, hogy Olaszországban rengetegen kerekeznek, ezért is volt nagy sikere a napokban Milánóban megrendezett EICMA elnevezésű nemzetközi kerékpár kiállításon annak a kanadai újdonságnak, amelynek segítségével hóban is hódolhatnak szenvedélyüknek a vállalkozó szelleműek.


Elegendő helyettesíteni a mountain bike hátsó kerékét a speciális, lánccal felszerelt kerékre. Ha valakinek a frissen hullott hóban támad kedve biciklizni, az első kerék helyére felszereli az erre kifejlesztett sílécet és máris indulhat. A hóbringa lejtőre kiválóan alkalmas, de a letaposott havon az emelkedőkön is fel lehet hajtani vele.
A kiállításon egyébként a legismertebb kerékpárgyártó cégek újdonságai mellett sokan nézelődtek a kézzel-lábbal hajtható biciklik körül is és az összehajtható kétkerekűt is érdeklődve szemlélték a biciklisek.


A Ferrari pirosában

A legtöbben mégis a Ferrari és a Colnago cég együttműködésének legújabb modellje körül tolongtak. Valószínűleg azért, mert a látogatók másutt nemigen találkozhatnak majd ezzel a különleges, karbonszálból készült típussal. Az új Colnago Ferrari CF7-esből ugyanis mindössze 99 készül, s ezek egyenként 9 ezer euróba (mintegy 2,25 millió forint) kerülnek. A Ferrari és a milánói Colnago cég 1987 óta tartó együttműködése révén már korábban is készült országúti versenykerékpár és mountain bike is, de azokból több 100 darabot gyártottak. A Ferrari Store honlapján például megrendelhető egy korábbi típus 2990 euróért.


A hozzáértők kíváncsian szemlélték és emelgették a Colnago másik újdonságát is, a minden eddiginél könnyebb országúti versenykerékpárt, amelynek súlya a két pedál nélkül kevesebb, mint 5 kiló, mindössze 4937 gramm.


Újdonságnak számított a Shimano cég Di2 jelzésű elektronikus váltója és az olasz Campagnolo cég Superrecord 11V elnevezésű, 11 sebességű váltója. A látogatók szívesen kicserélnék a régi sebességváltójukat ezekre, de a többség inkább ezek árán mégis egy új biciklit vásárol.
Giuseppe Barbieri szerint éppen a magas ára miatt a vártnál kisebb a sikere az elektronikus sebességváltónak, mert az körülbelül 1000 euróval (mintegy 250 ezer forint) drágább, mint a mechanikus változat. Pontos árat nem tudni, mert általában nem külön árusítják, hanem a biciklivel együtt.


A kevésbé szakértő érdeklődőknek megakadt a szemük a szinte ufóisztikus, űrkorszakot jelző, utópisztikusan áramvonalas formákon, az azokhoz társuló élénk színeken, meghökkentő mintákon. Például dalmatapöttyösre festettek egy kétkerekűt. A nyergek pedig hosszú madárcsőrre emlékeztetnek; az országúti versenykerékpárokon ezek és a vázak is karbonszálból készülnek.


Triál és velocipéd

Bicikli, bringa, bicaj, bicó, canga, kera, drótszamár – számos módon becézzük a kerékpárt, pedig nem is olyan régi találmány, mint maga a kerék. XIX. századi kifejlesztése után fokozatosan nyerte el a mai formáját. Evolúciója egy olyan járgánnyal kezdődött, aminek szinte nem is volt kormánya. Aztán jött az a fura formájú, aminek a hátsó kereke nagyobb volt, mint az eső. Persze miért ne próbálták volna aztán az elsőt megnagyobbítani.


Ezúttal már nem kispályáztak, első kerék óriási lett, a hátsó egészen pici. Ez a velocipéd már ismerősebb forma századfordulós filmekből. Olyan magasan ült rajta a kerekező, hogy a talpa legjobb esetben is majd fél méterre volt a talajtól. Így aki felmerészkedett a nyergébe, a megállásnál és a leszállásnál volt a legnagyobb bajban, az ilyesmi szinte akrobatikus tudást kívánt. Aztán persze létrejött a mainak nagyjából megfelelő küllem és a forma azóta kevésbé változott, a kormány, a nyereg, a meghajtás viszont sokat modernizálódott és az anyagok is, amikből megalkotják. Hiszen hajdanában még ügyes legények fából is faragtak biciklit.


Napjainkban mintegy 1 milliárd kerékpárt használnak világszerte közlekedésre, szállítási, szabadidős és sportcélokra. A mai világban a kerékpár az egyéni közlekedés leghatékonyabb módja. Egyre különlegesebb csomaghordókat is szerelnek rá vagy akár utánfutót, amiben kutya, gyermek szállítható. Egykerekű típusa a monocikli, a háromkerekű a tricikli. Van fekvőbringa sportcélokra vagy trial, ami könnyű, lecsupaszított hegyi kerékpár. Jellemzője, hogy a váz nagyon alacsony, általában nincs rajta nyereg, mert főleg trükkök bemutatására használják. Egy sajátos sportág épül rá. S a sorból még kiemelhetjük a kondizásra való, rögzített teremkerékpárt, amivel komoly sprintekkel edzhető szívünk.


A kerékpáron a lánchajtás a legfontosabb szerkezeti egység, amely az 1885-től máig épített kerékpárokat a velocipédtől megkülönbözteti. A velocipéden az első óriási keréken voltak a pedálok, amelyek közvetlenül hajtották meg a kerékpárt. Viszont a lánchajtás a mechanikai energia átvitelének egy hatékony módja két párhuzamos tengely között. A két tengelyre lánckerék van szerelve, melyeknek fogaiba alkalmasan készített lánc illeszkedik, a nyomatékátvitel a lánc segítségével történik.


Scala és Prada

A 67. alkalommal megrendezett EICMA nemzetközi kerékpár szakkiállítást az idén három nap alatt 45 ezren keresték fel Milánóban, Európa egyik legnagyobb és legmodernebb vásárközpontjában. A 2005-ben átadott pólus a milánói metró Rho végállomásánál található, számtalan kiállításnak és vásárnak ad otthont egész évben.


Az előző évekhez képest az EICMA-nál annyi változás történt az idén, hogy ezúttal külön választották a biciklis és a motorkerékpáros szekciót. Korábban ugyanis együtt rendezték a kerékpárok és a motorok seregszemléjét. Szeptemberben inkább a szakmai jelleget helyezték előtérbe. Novemberben láthatja a közönség a motorokat, de akkor is jelen lesznek a kerekesek: hatnapos pályaversenyt is rendeznek.


A helyszínről érdemes tudni, hogy Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa, Lombardia régió székhelye. Terület 182 négyzetkilométeres, lakosainak száma mintegy 1,3 millió. Milánóról mégis inkább dómja és operaháza jut először eszünkbe. A kelták alapította város mai neve olaszul Milano, lombardul Milan. Eredeti nevének (Mediolanumot semilanuta) jelentése a félig gyapjas, ami egy legendával függ össze, miszerint a városalapító gall vezér álmában egy vaddisznót látott meg e helyen. Ezért a vaddisznó sokáéig a város jelképe volt.


Ma már inkább Milánót Olaszország gazdasági fővárosának tartják, hiszen az ország legnagyobb ipari központja az alpesi hegylábfelszín és a Pó-síkság határán. Világhírét divatházainak is köszönheti, a világ egyik divatközpontjának számít. Itt székel többek közt az Armani, a Dolce & Gabbana, a Prada, a Versace. A divat csaknem 3 százalékát adja a város gazdaságának. Nem csoda, hogy a mostani vásáron kiállított bringák formája, külleme is olyan, mintha modellkellékeknek, divatkiegészítőknek alkották, tervezték volna. De azért a milánói divat fő utcája a Via Montenapoleone, nem a vásárközpont.


Milánó már a 15. században a Visconti és a Sforza (Erőszakos) nemesi családok uralkodása alatt Itália egyik legjelentősebb reneszánsz központjává nőtte ki magát. Látnivalóinak nagy része az egykori városfal helyén levő körút által határolt részen (Centro storico) található, melynek központja a Piazza del Duomo (Dóm tér). A Santa Maria delle Grazie-templom Milánó egyik leghíresebb temploma, amely 1980 óta szerepel az Unesco Világörökség listáján.


A templomban található az Utolsó vacsora című falfestmény, Leonardo da Vinci egyik legismertebb alkotása. A Piazza del Duomo Milánó szíve és egyben geometriai középpontja is, de a turizmus részesedése a város gazdasági életében csökkenőben van. A látogatók többsége átutazik a városon. Pedig híres szülöttei közé tartozik Szent Ambrus és Silvio Berlusconi is. 


Örök körforgás

A tűz és az élelemtermelés után a kerék a harmadik forradalmi lépés az emberiség történetében. Feltalálása folyamatos és közös tett lehetett, mert eredete bizonytalan. Gondolata talán a görgőkként használt farönkökre vezethető vissza. Szimbolikája szerint álomban változást jelent. A néphitben a kerék kör alakja azt sugallja, hogy részesül a tökéletességből. Kapcsolódik az időhöz is: bizonytalanságot, folytonos teremtést és elmúlást, az élet körforgását, az örök visszatérést jelképezi, a sors változékonyságát sugallja.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felnőttképzések divatja – a teljes válaszok

A külföldi magyar olvasóinknak feltett körkérdés ezúttal a felnőttképzések divatjára vonatkozott. A… Tovább olvasom