Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Egyeurós sikkasztás? – német per bizarr kunkorral

Üvegvisszaváltásért kapott egy eurós zálogjegyet tett zsebre a pénztáros egy német boltban. Szerinte azért, hogy a vevőnek, aki elvesztette, visszaadja. Foglalkoztatója szerint sikkasztott és a bíróság is megerősítette a „jóvátehetetlen bizalomsértést". A bizarr fordulatokban gazdag esetről, visszhangjáról Hamburgban élő olvasónk, Galgóczi Róbert írt.
Galgóczi Róbert, Hamburg:

Könyörtelen szigor

Hajthatatlan ítélet. Az ember csak csóválja a fejét. Ép elmével lehetetlen megérteni és felfogni a berlini munkaügyi bíróság döntését. Ilyen ítélet a döntvénytárban még nincs. Csak a perfekcionizmus hazájában születhet ilyen, elvontsága miatt nehezen érthető határozat. Mi történt? A következőkben szólok róla. Két táborra oszlott az ország. Van, aki a bírónak ad igazat. Van, aki a vesztett pártjára áll. A sajtó sem bír közös nevezőre jutni. Neves újságok szerint a jelenlegi gazdasági, egyben nehéz pénzügyi válság izzó hevében teljesen felháborító, hogy az ügy tárgyalásra került. Némelyik bátrabb újság „fekete palástos félistennek" nevezi a törvény cikkelyein lovagló, engesztelhetetlen bírót. Viszont olyan is akad, aki jogosnak, sőt következetesnek tartja az ítéletet. Szerintük, a jog, az jog! A perérték összege nem mérvadó.


Íme a történet

25 éves munkaviszonnyal rendelkező pénztári alkalmazott sikkasztott, idegen tulajdont saját hasznára fordított – ilyen gyanút emelt ellene a munkaadó. Munkaügyi bíróságon elég a gyanú, bizonyításra nincs szükség? Felmondtak neki. Azonnali hatállyal el is bocsátották. Hazug koholmány, ürügyül felhozott alaptalan rágalom, nem más, mint jogtalan megtorlás – állítja a védőügyvéd, meg az illetékes szakszervezet. Mindegyik fél bíróság elé vitte az ügyet.

Sikkasztás – szigorúan büntetett cselekmény. A mi esetünkben nem készpénzről volt szó. Olyan vételjegyről kelt vita, amit automaták visszaadott zálogüvegekért nyomtatnak ki. A zálogjegy értéke potom 1,30 euró volt. Bárhogy is történt, nem került beváltásra. Talán a vevő a pénztárnál a szalagon felejtette? Ezt a pénztárosnő észrevette és zsebre dugta. Figyeljünk a részletre: zsebre dugta. Tehát nem váltotta be! Senkit sem károsított vele? Idegen tulajdont tehát nem fordított saját hasznára. Állítása szerint, alkalom adtán vissza is akarta adni az illetékes vevőnek. Nem hitték el neki. Így ez lett a veszte. Feljelentették. Sikkasztás vádjával bíró elé vonszolták! A szóban forgó munkaadó Magyarországon is ismert, elterjedt üzletlánc.

Az elbocsátott pénztárosnő szakszervezeti bizalmi tagként is tevékenykedett. Helybeli üzemi bizottságot akart alapítani.

Mindennemű üzemi szinten tett kibékítő kísérlet csődöt mondott. A munkaadó nem tanúsított megértés, konokul ragaszkodott, hogy a munkatársnő hagyja el a vállalatot. Az ügy bíróság elé került.

Négyszázért perelni lehet? És épp most, a válságban?

A szóban forgó zálogjegy potom 1,30 eurós értéke dacára Berlinben egy kerületi munkaügyi bíróság elfogadta, nem utasította vissza a munkaadó keresletét. Felháborodott a nép!

A sajtó is kétségbe vonta az eljárás értelmét és több kérdőjellel látta el a perlefolytatás időpontját. A jelenlegi gazdasági válság ugyanis mindenütt érezteti hátrányos hatását. Amikor azt mondják sokan, hogy a világ tőzsdéin felelőtlen ügynökök milliárdnyi összegeket változtattak levegővé. A felelősöket ki idézi bíróság elé? – kérdezik többen. A perben forgó zálogjegy értéke eleve nevetségessé teszi a multinacionális vállalat keresetét. Védtelen pénztárosnőt bíróság elé lehet 1,30 euró végett állítani. Ha akiknek milliárdok eltűnéséért kellene felelni, ma is arcátlanul felveszik vastag fizetésüket és bírói alkalmatlankodás nélkül élik az életüket, akkor hol az igazság? – kérdi az ember igazságérzete.

Most jön az ügy netovábbja. A munkaügyi bíróság megerősítette a munkaadó felmondását. A pénztári alkalmazott magatartását „jóvátehetetlen bizalomsértésnek" minősítette. A perben forgó 1,30 euró nem játszhatott szerepet, nem lehetett enyhítő indok. Az illetékes törvénycikk összeget nem ismer. Perdöntő volt – hangzott el a „bűnösség" kihirdetésekor –, hogy a sikkasztás gyanúját nem lehet „megalapozatlannak" tekinteni. Ennek alapján a felmondás jogerős. A védőügyvéd nyomban benyújtotta fellebbezését. Szerinte védence sikkasztással nem vádolható. Idegen tulajdont nem fordított saját javára. Szükség esetén keresletét az Alkotmánybíróság elé terjeszti. A szakszervezeti szövetség támogatja az ügyvéd szándékát. A sajtó is marasztalja a törvény cikkelyein lovagló bírót. Apropó: a zálogjegy időközben visszakerült jog szerinti tulajdonosához.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mindenhol védik a hazait?

A külföldi olvasóinknak címzett új körkérdés témája ismét a válság hatásaival foglalkozik. Tovább olvasom