Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2014. 04. 19. szombat - Emma

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Külföldi Olvasóink Jelentik > A római Szent István Ház

A római Szent István Ház

Olaszország. Szent István Ház – zarándokház Rómában magyaroknak.

2013.05.10. 10:22
Megosztás: Facebook Twitter Iwiw E-mail
A Szent István Ház tulajdonosa és fenntartója a Szent István Alapítvány, amelynek mindig hét tagja van. A tagok egyházi és világi személyek, akik Rómában élnek és dolgoznak, közülük egy tölti be az elnök tisztét. Az alapítvány célja a zarándokház fenntartása és működtetése, valamint első szent királyunk tiszteletének ápolása. Jelenleg az alapítvány elnöke dr. Németh László Imre. A házat tavaly év végéig a Kalocsai Iskolanővérek vezették.

A ház a belvárostól csak kicsit van messze. Nyugodt helyen, zöldövezetben, szép környéken helyezkedik el és a busz, amivel oda lehet jutni, nagyon szép helyeken megy keresztül. Érdemes leszállni például a Gianicolo dombon, ahonnan szép kilátás nyílik a városra és Türr István szobra is itt található.


A Szent István Ház portáján magyar alkalmazottak fogadják a vendégeket. A ház – többek között – díjtalan belépőjegyeket biztosít a pápai kihallgatásokra és szertartásokra. Repülőtéri transzfer is rendelhető. Vannak 1, 2, 3, 4, 5 és 6 ágyas szobák is, továbbá nagytermi ifjúsági szálló hátizsákos turistáknak.


Amikor a vendég belép a ház kapuján, talán nem is sejti, hogy e modern épületben az ezeregyszáz éves magyar történelemmel fog találkozni. Mert ez a ház nem véletlenül viseli Szent István első királyunk nevét. Annak a műnek akar folytatója lenni, amelyet ő kezdett el egy évezreddel ezelőtt. Talán érdemes ezért megismerkednie létrejöttének történetével.

Szent István király nemcsak otthon rendezte az egyház ügyét, hanem arra is gondja volt, hogy a Szentföldre és Rómába zarándokoló magyarok védelemben és gondozásban részesüljenek. Jeruzsálemben és Rómában zarándokházakat létesített, sőt az oda vezető utakon Konstantinápolyban és Ravennában is biztosított menedékhelyet a magyar zarándokok számára, akik ott szállást és ellátást is kaptak.


Szent István megszerezte a Szent Péter bazilika tövében álló Szent István első vértanú tiszteletére emelt San Stefanino nevű templomot, mellette építtette fel a magyar zarándokházat és fenntartására gazdag alapítványt tett.

1776-ban a Szent Péter bazilika átépítésekor VI. Pius pápa elrendelte az új sekrestye megépítését és lebontatta a magyar templomot és a zarándokházat. A Szentszék 7500 scudo kártalanítást adott a két épületért és az összeg kezelését a Collegium Germanicum-Hungaricumra bízta, azzal a kötelezettséggel, hogy kamatai fejében gondoskodjanak a magyar zarándokokról. A zűrzavaros időkben azonban ez nem valósulhatott meg és gyakorlatilag ezzel a lépéssel a zarándokház megszűnt létezni a magyarság számára. A magyar templom egykori oszlopai ma a Szent Péter bazilika sekrestyéjét díszítik.

Mindszenty József bíboros hercegprímás 1946. június 20-án, a zarándokház lebontásának 170. évfordulóján arra kérte XII. Pius pápát, hogy adja át a Santo Stefano Rotondo templomot magyar nemzeti templomnak s a mellette lévő egykori pálos kolostort zarándokháznak. „Nem akarunk mást, mint hogy Szent István nagylelkű alapítása szellemében újból ősi atyai házat találjunk az Örök Városban." – írta akkor a bíboros prímás. Mindszenty nem ok nélkül kérte és kapta „tituláris templomának" éppen a Santo Stefano Rotondót. Hosszú időn keresztül az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostora és temploma volt. A templomban kőbe vésve ott vannak a magyar szentek nevei és itt temették el a Szent Péter bazilika két magyar gyóntatóját: P. Kelemen pálos szerzetest és Lázó János erdélyi papot is. A bekövetkezett események azonban megakadályozták tervének megvalósításában.

A szép terv más utakon valósult meg. Ennek megértéséhez azonban vissza kell lépnünk az időben 1927-be, amikor a Magyar Állam és a Római Katolikus Egyház közösen megvásárolták a Via Giulia 1. szám alatt lévő Falconieri palotát, ahol a Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Egyházi Intézet helyezkedett el egy fedél alatt. Az akadémia feladata az volt, hogy a Rómában tanuló ösztöndíjasok és kutatók számára megfelelő szállást biztosítson és képviselje a magyar kultúrát. A Pápai Magyar Intézet hasonlóképpen ösztöndíjasokat látott vendégül és képviselte a magyar egyházat a Vatikánban.

1949-ben, Mindszenty bíboros hercegprímás letartóztatása után a két intézmény között feszült viszony alakult ki. A pápai intézet vezetői és pap lakói politikai menekültekké váltak. A volt emigráns lakók számára új fedelet kellett keresni. Mi sem volt természetesebb, mint felújítani Mindszenty bíboros elgondolását és megkísérelni a Santo Stefano Rotondo és a mellette épült, volt pálos kolostor megszerzését. Ez a kísérlet azonban nem jutott révbe.

Amikor már-már bele kellett nyugodni a változtathatatlanba, a gondviselés csodálatos módon új irányt szabott a nagy magyar probléma megoldására. Egy nemes lelkű, a magyar nagyasszonyok hagyományaiban élő hölgy azzal az ajánlattal fordult Zágon József prelátushoz, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt régenséhez, hogy Szent István király alkotásának felújítására felépíti Rómában a tervezett intézményt, ha a külföldön élő magyarság megfelelő telket tud rendelkezésére bocsátani.

Fáy Erzsébet, aki ugyancsak menekült magyar volt, éveken át ápolta a dúsgazdag Duncan Oliver angol lordot, aki halála után nagy vagyont hagyott rá. Erzsébet asszony Mészáros Tibor svájci magyar lelkész révén szerzett tudomást a Rómában kialakult helyzetről. Zágon József és Mester István, a Pápai Magyar Egyházi Intézet volt vezetői nekiláttak a telekkérdés megoldásának.

Mester István így írja le az elkövetkező eseményeket: „A Via del Casalettóra esett a választás. Akkoriban még nagy mezőség volt mindenfelé: dombos, szép vidék, a telek alatt nagy nádtenger. A telek tulajdonosa, Pasini ügyvéd fogadott bennünket egy 18. századi kis palotában. Mennyibe kerülne? Mikor fizethetnénk? Mennyi a foglaló? Megegyeztünk, hogy egy hónap alatt kifizetjük a 120 millió lírát (akkor 200 000 dollár). Letettünk tízmilliót foglalónak: ha egy hónap alatt nem fizetünk, elveszítjük a foglalót és a telket. Mindössze tizenhat milliónk volt."

Szent Imre napja volt, 1965. november 5. Megindult a gyűjtés és a telek ára baráti kölcsönökből kifizetésre került. Az ügy megvalósítása érdekében Zágon József alapítványt hozott létre 1965. december 15-én, melynek célja a szép terv megvalósítása volt. 1968-ig a ház Mester István nevére volt írva.
Mészáros Tibor, nagy áldozatot vállalva elindult Amerikába gyűjteni, heteken keresztül utazott egyik városból a másikba, egyik magyar plébániáról a másikba.

A ma álló 11.811 köbméternyi palotából 8.130 készült el. 1967. augusztus 20-án, az ünnepélyes felavatásra Európa minden részéből, de Amerikából is összesereglettek a magyarok.
1971. október 2-án Mindszenty József bíboros prímás tett látogatást a házban.

A háznak különleges művészi értéket biztosított a ház megépítése óta 1999-ig itt lakó, kalocsai születésű Prokop Péter papfestő és író, aki Rómában fejezte be képzőművészeti tanulmányait. Ő alakította át képeivel a ház belső tereit galériává. A kápolna szentélyét a magyar szenteket ábrázoló szekkója zárja. A főbejárat fölött Szent István – betonba foglalt színes ablak – fogadja az érkezőt. Az oldalfalak a keresztút stációit sorjázó, mennyezetig nyúló ólomüvegei reggeltől estig váltakozó ragyogásban színezik az imádság helyét. A házat körülvevő szép kert szintén Prokop Péter ízlését dicséri.

A harminc év leforgása alatt sok ezer magyar volt a Szent István Ház vendége, az első időkben főleg külföldi magyarok, de ahogy a helyzet lazulni kezdett a vasfüggöny mögött, a zarándokok egyre nagyobb számban érkeztek hazulról, de Erdélyből, a Felvidékről és Délvidékről is. Megfordultak a házban nem magyar vendégek is, nagyobb számban németek és olaszok, de más európai nemzetek fiai is.

A Szent István Ház zarándokház elsősorban olyan szervezett csoportokat vár, amelyeknek tagjai Rómába, a Katolikus Egyház központjába azért jönnek, hogy leróják tiszteletüket Szent Péter sírjánál, megtekintsék a keresztény emlékeket, elzarándokoljanak a katakombákba, az első keresztény vértanuk sírjához, részt vegyenek a pápai kihallgatásokon és megismerkedjenek Róma és környéke nevezetességeivel. Természetesen nyitva áll minden jó szándékú turista előtt is.

A Ház kápolnája nyitva áll az imádkozni kívánók előtt és ha a csoport lelkipásztorral érkezik, szentmisét is tarthatnak.

www.szih-roma.com
Megosztás: Facebook Twitter Iwiw E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...