Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 22°C Még több cikk.

Törvényes volt-e a terrorista vezért megölése?

Oszama bin Ladent megölték, nem pedig foglyul ejtették, ami az utóbbi esetben az amerikai jogtörténet egyik legbonyolultabb perébe torkollott volna. De vajon jogszerűen járt-e el az amerikai állam? - feszegette a kérdést kedden több amerikai sajtóorgánum.

Az elfogott terrorista vezérrel szembeni ítélkezés kérdések sokaságát vetette volna fel. Egyebek azt, hogy külföldön - a guantánamói amerikai haditengerészeti bázison - avagy az Egyesült Államok területén kellett volna bíróság elé állítani? Kapott volna-e betekintést az ellene felhozott bizonyítékokba? Ki védte volna, vagy ha maga vállalta volna el a védő szerepét, nem használta volna-e fel propagandacélokra az eljárást? A "mi lett volna ha?" típusú kérdések azonban mind okafogyottá váltak bin Laden vasárnapi lelövése után - írta kedden internetes kiadásában a The New Yorker.

Mégis, a terroristavezér megölésének általános ünneplése, valamint a Kadhafi líbiai vezető fiának és három unokájának egy NATO-légicsapással történt likvidálása iránti közömbösség jelentős fordulatot jelent az amerikaiaknak a kérdéshez való hozzáállásában.

Gerald Ford elnök, miután a Watergate-botrányt vizsgáló Frank Church vezette szenátusi bizottság leleplezett egy sor, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által Fidel Castro kidolgozott merénylettervet, 1976-ban kiadta az 11905-ös számú rendeletét, amelynek értelmében "az Egyesült Államok egyetlen alkalmazottja sem vehet részt politikai merényletben vagy szövetkezhet annak elkövetésére".

A CNN által elkészített áttekintés szerint Jimmy Carter 1978-ban, a hírszerzés átszervezéséről szóló rendelete 2-305-szakaszában megerősítette ezt a tiltást és így járt el Ronald Reagan is, az általa jegyzett 12333-as utasításban. A "merénylet" fogalmát azonban az említett elnöki rendeletek egyike sem határozta meg. A Fehér Ház lakói azóta ilyen szinten nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de mivel a vonatkozó reagani rendeletet senki sem vonta vissza, az a mai napig is érvényben lévőnek tekintendő.

A tilalom azonban magát Reagant sem tartotta vissza attól, hogy 1986-ban megbombáztassa Moammer el-Kadhafi házát, bosszúból egy berlini, az amerikai katonák által látogatott diszkó ellen elkövetett merényletért. Bill Clinton 1998-ban szárnyas rakétákat lövetett ki feltételezett afganisztáni kiképzőtáborokra, miután az al-Kaida robbantásos merényletet követett el az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a Fehér Ház úgy foglalt állást, hogy a merényletekre vonatkozó tilalom nem akadályozhatja meg az Egyesült Államokat az önvédelem gyakorlásában. A The Washington Post 2001. október 21-i kiadása szerint George W. Bush elnök arra utasította a CIA-t, hogy "halálos fedett műveleteket" folytasson bin Laden és az al-Kaida megsemmisítésére.

A Fehér Ház és a CIA ügyvédjei szerint az utasítás nem törvénysértő, mert a politikai merényletekre vonatkozó tilalom háborús időkre nem alkalmas. Értelmezésük szerint a tilalom nem gátolhatja Amerikát a terroristák elleni harcban.

"Többen azt állítják, hogy az általunk alkalmazott célba vételi gyakorlat megsérti a hazai jogszabályokat, elsősorban a merényletekre vonatkozó, régóta érvényben lévő tilalmat. A hazai törvények értelmében azonban az, ha törvényes fegyverrendszereket - a vonatkozó háborús törvényekkel összhangban - meghatározott magas rangú hadviselő vezetők nagy pontosságú célba vételére alkalmazunk, önvédelemből vagy fegyveres konfliktus esetén, nem jogsértő, így nem jelent +merényletet+" - jelentette ki márciusban Harold Koh, a Hillary Clinton vezette amerikai külügyminisztérium jogtanácsosa.

Bin Laden az őt "levadászó" kommandó jelentése szerint ellenállást tanúsított, ami további igazolásul szolgált a megöléséhez. A The New Yorker azonban emlékeztetett rá, hogy a merényletekre vonatkozó tilalom a hatalommal való visszaélés miatt született.

"Bin Laden nem kapott bírósági tárgyalást és nem is érdemelt ilyet. De azoknak a száma, akikre ez igaz, igen csekély. Vagy legalábbis annak kellene lenni" - írta az amerikai lap.

Olvasóink írták

  • 2. nane 2011. május 05. 18:10
    „Törvényes e terroristának lenni?”
  • 1. janika 2011. május 04. 13:24
    „Naná, hogy inkább eltették láb alól , mint, hogy fény derüljön a szept. 11.-i rombolásra.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Összeült a Terrorellenes Koordinációs Bizottság

Oszama bin Laden, az al-Kaida hálózat első számú vezetőjének likvidálása miatt kedden összeült a… Tovább olvasom