Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Nincsenek fehér foltok

Pozsony - Trianon mást jelent a szlovákoknak és a magyaroknak, mást a szlovákiai magyaroknak és a magyarországi magyaroknak. A 88 évvel ezelőtt aláírt békeszerződésről Simon Attila történésszel beszélgettünk.
- Trianonnal kapcsolatban majdnem mindent tudunk, hiszen a békeszerződés és a békekonferencia anyaga közzé van téve. Ami még nem annyira feltárt, az az odavezető út. Az egyes nemzeti mozgalmak – a szlovák vagy a cseh – a monarchia iránti hűségtől eljutottak a szakítás gondolatáig. Amiben különbség van – nemcsak magyar–szlovák, hanem magyar–magyar viszonylatban is –, az az, hogy hogyan értékeljük a dolgokat. Minek tulajdonítjuk, hogy így végezte Magyarország Trianonban?

Simon Attila: - Magyar oldalon is van egy olyan irányzat a történetírásban, amely valamiféle nemzetközi összeesküvésnek, különböző Magyarország-ellenes összeesküvésnek véli mindazt, ami Trianonban az országgal történt, míg mások azt mondják, hogy nem összeesküvést kell mögötte keresni, a nemzetközi erőviszonyok számára akkor ez volt a megoldás. Látni kell Magyarország felelősségét is, hogy ide, egy ilyen elszigetelt helyzetbe jutott 1918-ra Európában - olvasható az interjú az Új Szó oldalán.

- Ez a kérdés a szlovák történésztársadalmat is megosztja?

Simon Attila:
- A szlovák történészek szerintem sokkal egységesebben állnak amögött a szerintünk nem teljesen reális értékelés mögött, hogy Trianon egyfajta logikus következménye a korábbi évszázadok nemzetiségi politikájának – amit ők szimbolikusan ezeréves elnyomásnak mondanak. Nos ebben van különbség: egyesek kitartanak az ezeréves elnyomás mellett, mások azt mondják, hogy itt nem lehet egy évezredes elnyomásról beszélni, csak a dualizmus kori nemzetiségi politika hibáiról. De abban, hogy ők ok-okozati összefüggést látnak eközött és a trianoni békeszerződés között, nem lehet a szlovák történésztársadalmon belül különbséget kimutatni. Mint ahogy abban sem, hogy úgy gondolják, hogy azok a határok, melyeket 88 évvel ezelőtt meghúztak, a lehető legjobbak voltak, és annál nem lehetett volna etnikai szempontból sem igazságosabb határokat húzni.

Simon Attila (Somogyi Tibor felvétele)
Simon Attila (Somogyi Tibor felvétele)


- Miben egyezik a magyar és a szlovák szakemberek véleménye?

Simon Attila: - Pozitivista módon nézve abban, hogy magát a tényt ugyanúgy látjuk. Az értékelésben van különbség.

- Mennyire számít frekventált témának a történészek között Trianon?

Simon Attila:
- Nem mondhatnám, hogy a legfrekventáltabb. Az utóbbi időben az 1945 utáni események értékelésével foglalkoznak viszonylag a legtöbben. De Trianon természetesen még mindig annyira velünk élő történelem, hogy még mindig nagy az érdeklődés. A közvélemény érdeklődése pedig arra serkenti a történészeket, hogy minden nemzedék megpróbálja újra és újra értékelni. Erre a legjobb példa Romsics Ignác Trianonnal foglalkozó könyve, mely pár éve jelent meg, s amely jelenleg egy nagyon tárgyilagos megközelítését adja a témának.

- Elmondható akkor, hogy a téma jobban foglalkoztatja a laikus közvéleményt, mint a szakembereket?

Simon Attila: - Igen. Másrészt szlovák oldalon ugyanilyen szintézis nem jelent meg. Míg tehát magyar oldalon látni valamilyen változást, a korábbi álláspontok bizonyos értelemben vett átértékelését Tria?nonnal kapcsolatban – nagyon sok önkritikus elemmel –, addig szlovák részről ez a fajta átértékelés hiányzik és nem is nagyon látni a szándékát. A probléma szerintem az, hogy a szlovákok számára az legitimizálja a határokat, ha Trianont a lehető legjobb megoldásként értelmezik. A szlovák társadalomban még mindig van egy nagyon erőteljes félelem a határok megváltozása iránt, és éppen ezért nem mernek hozzányúlni Trianon átértékeléséhez.

- Melyik társadalmat befolyásolja jobban Trianon, a szlovákot vagy a magyart?

Simon Attila: - Mind a kettőt befolyásolja. A magyar társadalmat ma már talán annyira nem, ez a két világháború közötti időszakban volt a legerősebb. A szlovák társadalmat abban befolyásolja, hogy Trianon, mint olyan egy nagyon fontos pont a szlovák nemzettudat kialakulása szempontjából. A probléma az, hogy annyira beleépült a szlovákokba a trianoni határok igazságossága, hogy minden olyan értékelést, amely kétségbe vonja ezt, támadásként értékelnek – emiatt nagyon érzékenyek a témára.

- Mennyire traumatizálja a szlovákiai magyar társadalmat ez a kérdés?

Simon Attila: - Ez egyéni dolog. Aki megtanult ezzel élni, az éppen a szlovákiai magyar kisebbség. Ma már csak olyan generációk élnek, akik beleszülettek ebbe a helyzetbe, megtanultak kisebbségiként élni, számukra ez természetes. A kisebbségi létnek van egy csomó hátránya, de ugyanakkor előnye is – kétnyelvű közegben mozgunk, két kultúrát ismerünk. Ezek olyan pozitívumok, amelyeket jól ki lehet használni.

Mózes Szabolcs
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halászok tüntetnek a magas üzemanyagárak ellen Brüsszelben

Belgium - Több száz európai halász gyűlt össze szerdán Brüsszelben, hogy az uniós intézmények előtt… Tovább olvasom