Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

NATO-csúcs - Megállapodás a gyorsreagálású erő létrehozásáról

Megállapodás jött létre a NATO walesi csúcsértekezletén egy új gyorsreagálású alakulat létrehozásáról - jelentette be pénteken Anders Fogh Rasmussen főtitkár az észak-atlanti szövetség kétnapos csúcstalálkozójának főbb eredményeit ismertetve.
Rasmussen a walesi Newportban rendezett értekezlet hivatalos programjának végén, péntek délután elmondta: az alakulatot "bárhol a világon" nagyon rövid idő alatt be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására.

A főtitkár szerint az alakulat "néhány ezer fős" szárazföldi erőből áll majd, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják.

Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének "keleti térségeiben" hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.

Nem sokkal korábban David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz. Cameron hozzátette: az alakulatot a kivezénylési utasítástól számítva 2-5 napon belül lehetne bevetni.

A NATO jelenleg is rendelkezik úgynevezett gyorsreagálású erővel, ennek azonban néhány hétre van szüksége a telepítéshez.

Rasmussenhez hasonlóan a brit kormányfő is úgy fogalmazott, hogy a gyorsreagálású NATO-erő "a világ bármely pontján" alkalmas lesz műveletek végrehajtására.

Hozzátette: az alakulat a NATO megreformált reagáló erejének része lesz, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, valamint előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. Az Egyesült Királyság 3500 főt delegál e többnemzetiségű erőbe - mondta a brit kormányfő.

Korábbi információk szerint Nagy-Britannia mellett Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia delegálna egységeket a gyorsreagálású erőbe.

Cameron szerint most, amikor Oroszország "törvénysértő módon tapossa Ukrajna földjét", meg kell nyugtatni a kelet-európai szövetségeseket, hogy a NATO minden esetben tartja magát a kollektív önvédelemről intézkedő 5. cikkely kötelezettségvállalásaihoz.

Rasmussen főtitkár is kijelentette a NATO-csúcs eredményeit összegző péntek délutáni nyilatkozatában, hogy a gyorsreagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenettartalma: a NATO mindig mindegyik szövetségesét megvédi. A NATO világosan megüzeni "bármely potenciális agresszornak" azt is, hogy "ha csupán eszébe jut" akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe - fogalmazott Rasmussen.

A főtitkár elmondta: a walesi NATO-csúcson az elsődleges feladatok közé emelték a kibervédelem erősítését is. Rasmussen szerint a részvevők egyetértettek abban, hogy a kibertámadások ma már olyan intenzitást érhetnek el, amely a szövetség és az egész euroatlanti térség stabilitását és biztonságát veszélyeztetheti, és ugyanolyan károkat okozhatnak, mint egy hagyományos katonai támadás.

Ennek jegyében a NATO a walesi csúcson deklarálta, hogy a kibertámadások elleni védelem immár a NATO kollektív védelmi feladatai közé tartozik - mondta a szövetség főtitkára.

Bejelentette azt is, hogy a csúcsértekezleten döntés született egy védelmi kapacitáskiépítő kezdeményezés elindításáról. Ennek célja a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettség megerősítése, és annak elősegítése, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.
E kezdeményezést a NATO a csúcstalálkozón megszületett döntés alapján kiterjeszti Grúziára, Moldovára és Jordániára, emellett hajlandó Líbiának is támogatást nyújtani a biztonsági kapacitás javításához, "amint ezt az ottani körülmények megengedik" - mondta a főtitkár. Hozzátette: a NATO Iraknak is kész segítséget nyújtani, ha az iraki kormány ezt kéri.

A jövőbeni bővítési lehetőségekről Rasmussen kijelentette: a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll, a szövetség minden jelentkező országot "egyéni érdemek alapján" bírál el, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben. A NATO-tagságra törekvő országok mindegyikének van még tennivalója különböző területeket, és a szövetség megadja nekik azt a támogatást, amelyre szükségük van - mondta Rasmussen.

Hozzátette: ennek jegyében döntés született a csúcson arról, hogy a NATO "tartalmas intézkedéscsomagot" állít össze Grúzia számára a grúz NATO-csatlakozási előkészületek támogatása végett. Emellett megállapodás jött létre "intenzívebb és koncentrált" tárgyalások elkezdéséről Montenegró jelöltségéről is - fogalmazott a NATO-főtitkár. Kijelentette: a szövetség legkésőbb 2015 végéig elbírálja Montenegró NATO-csatlakozási meghívásának lehetőségét.

A következő NATO-csúcstalálkozót két év múlva Varsóban tartják.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több halottja van a bosznia-hercegovinai bányabalesetnek

Legalább négy halottja van az előző napi bányarobbanásnak Tovább olvasom