Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Fogy Szerbia lakossága: fizetnek a szülésekért

Pera Milenkov a szó valódi értelmében fizet Nova Crnja lakóinak azért, hogy a Szerbia északi részén lévő településükön maradjanak, és ott gyerekeik szülessenek.
Pera Milenkov a szó valódi értelmében fizet Nova Crnja lakóinak azért, hogy a Szerbia északi részén lévő településükön maradjanak, és ott gyerekeik szülessenek. Azért, hogy megállítsa a születési ráta csökkenését és az elvándorlást, a polgármester a gyerekeknek ingyen iskolabuszt és egészségügyi ellenőrzést ígér, továbbá 200 eurót minden újszülöttért. De hasztalan. 2002 óta Nova Crnja lakossága 20 százalékkal, majdnem 2500 fővel csökkent, miután bezárták a helyi cukor- és napraforgóolaj-gyárat, az etanolgyártó üzemet, valamint a hús- és konzervüzemet.

"A kilencvenes évek óta minden összeomlott. Új munkalehetőség híján az embereknek nincs okuk a maradásra" - panaszolta Milenkov a Reuters brit hírügynökségnek.

Nagy árat kell fizetnie az országnak

A volt szocialista Jugoszláviában valaha nagy befolyással rendelkező, de ma már elszegényedett Szerbiában Nova Crnja nincs egyedül. Szerbia több mint 377 ezer embert, a lakossága 5 százalékát veszítette el az utóbbi kilenc évben - derül ki az utolsó népszámlálásnak a múlt hónapban nyilvánosságra hozott adataiból.

A statisztika a falvakból a városokba történő elvándorlásról tanúskodik, arról, hogy a szerbek munkalehetőséget keresve szakítanak a falusi élettel. Mutatja ez azt is, hogy mekkora árat kellett fizetniük a szerbeknek az egy évtizedig tartó háborúért és a Slobodan Milosevic uralma idején bekövetkezett elszigetelődésért, és hogy milyen nehéz és fájdalmas a Milosevic bukásával elkezdődött átmenet.

A múlt század kilencvenes éveiben több százezren hagyták el egy jobb élet reményében az országot, és döntöttek úgy, hogy gyermekeiket külföldön nevelik fel.

Azok, akik maradtak, sok esetben túlságosan szegények ahhoz, hogy nagy családjuk legyen.

"Szerbiában az emberek egyre több Bensedint (idegnyugtató gyógyszer) szednek, és egyre kevesebb gyerek születik" - írta a Blic című napilapban Zoran Lukovic kommentátor.
A kormány maga is nyugtalanítónak és riasztónak minősítette a helyzetet. "Az államnak aktív népesedési politikával kell válaszolnia" - jelentette ki Rasim Ljajic munka- és szociálisügyi miniszter.
A 157 járásból mindössze 22-ben regisztráltak népességgyarapodást. A 23 városból mindössze háromban - a főváros Belgrádban, a vajdasági Újvidéken és a délnyugat-szerbiai kereskedelmi központban, Novi Pazarban - laknak ma többen, mint 2002-ben.

"A Romániával és Magyarországgal közös északkeleti határtól a Bulgáriával és Macedóniával közös délkeleti határig érő sávban lévő járásokban végig apadt a lakosság száma" - közölte Snezana Lapcevic, a népszámlálást végző állami hivatal vezetője.

A távozók túlnyomó többsége fiatal

Becslések szerint 700 ezer ember hagyta el Szerbiát a múlt század kilencvenes éveiben, amikor Jugoszlávia a Horvátországgal, Boszniával és végül Koszovóval kialakult konfliktusban összeomlott, és megszűnt létezni. A távozók túlnyomó többsége fiatal volt. Ők munkát keresve Nyugat-Európába, Kanadába és az Egyesült Államokba mentek, és ott alapítottak családot.

Akik maradtak, azoknak a hivatalos adat szerint 22 százalékos munkanélküliséggel és havi 380 eurós (108 ezer forint) átlagfizetéssel kell szembenézniük.

A piacgazdaságra történő átmenet során sok korábban dotációt élvező gyárat bezártak, és a közszolgálatból is sok embert elbocsátottak. A családok zsugorodásának trendje 42 évre növelte az átlagéletkort.

"Kelet-Szerbiában az a legnagyobb gond, hogy az ott élők zöme túl van a reproduktív koron - hangsúlyozta Dragan Vukmirovic, a szerb állami statisztikai hivatal vezetője. - Aggódom. A teljesen elnéptelenedett települések száma egyre csak emelkedik."

A Milosevic uralmát megdöntő demokraták azt állítják: infrastrukturális és beruházási programokat indítottak el, hogy vidéken ösztönözzék a lakosság gyarapodását, és megállítsák az elvándorlást. A bírálók szerint azonban az erőfeszítések legjobb esetben is ad hoc jellegűek.

Egy lány se volt hajlandó idejönni, a nagy semmibe

A közép-szerbiai Jagodina járásban Dragan Markovic "Palma" polgármester párkereső partikat szervezett ötnapos görögországi pihenéssel 38 év fölötti nőtlen férfiaknak és férjezetlen nőknek. Jagodinának ma 301-gyel több lakosa van, mint 2002-ben, de ez jelenti a kivételt.

A délkelet-szerbiai Trgoviste járásban az agglegények 2006-ban klubba tömörültek, hogy a korábbi Szovjetunióban keressenek maguknak feleséget. "Komolyan meg akartunk nősülni, de egy lány se volt hajlandó idejönni, a nagy semmibe, úgyhogy most el akarok költözni" - árulta el egy Dragan néven bemutatkozó 47 éves szerelő.

A jugoszláv időkben Trgoviste gyengén fejlett régióként állami támogatást kapott. Azóta a helyi vállalatok - köztük egy cipőgyár és egy élelmiszercsomagoló üzem - összeomlottak, és több százan munka nélkül maradtak.

"Kilenc év alatt körülbelül 1200 embert veszítettünk - közölte Dragan Krstic trgovistei polgármester-helyettes. - A járás lakosainak száma 1961-ben 14 400 volt, most pedig 5200."

Krstic szerint a helyi hatóságok egy évben 70 csomag pelenkát és egyéb csecsemőholmit oszthatnak szét, és az idei mennyiségből 47 még gazdára vár.

"Luxus a gyerekszülés - magyarázta Snezana Ostojic pincérnő a délnyugat-szerbiai Cacakról. - Pelenka, bébiétel, ruha... Minden drága. És a nők azért se mernek gyereket vállalni, mert mihelyt teherbe esnek, elbocsátják őket a munkahelyükről. Akkor meg miért törjék magukat?"

Nova Crnján az 59 éves Marija Grubanova utoljára egy évvel ezelőtt volt esküvőn. "A fiam legjobb barátja házasodott. Megnősült, és azonnal elköltöztek Ausztráliába" - mesélte.

Olvasóink írták

  • 2. dunaketto 2011. december 29. 00:10
    „Felháborító, hogy úgy írnak szülőfalumról, Magyarcsernyéről, mintha egy idegen, ismeretlen közép- afrikai bennszülött kolónia lenne a dzsungel mélyén. Nem hiszek a szememnek, hogy magyarországi újság írja! Ha az MTI adta ki így a hírt, az botrányos. Nem tudatlanság, hiszen a község hivatalos nevét lefordították ???? ????-ról Nova Crnja-ra, tehát célzott támadás a bánáti magyarság ellen. Nem csak a szerbek próbálnak eltűntetni innen minket, magyarokat, még a magyar sajtó is gyaláz. Milyen idegen érdekek mozgatják az MTI-t? Hogy tudják, miről írnak a cikkben, röviden vázolom község felépítését.

    Csernyének alig 100 szerb lakosa van, szinte teljesen magyar falu. A szomszédos Tóba teljesen magyar. A községhez tartozik Klári és Szerbcsernye, eredeti nevén Németcsernye, ahonnan a német lakosságot sikerült elűzni, helyükbe boszniai szerbeket telepítettek. Van még két falu a községben, melyeket én is saját nevükön írok le, ???????????? és ??????? ?????, melyeket Trianon után hoztak létre. Az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a Szerb-Horvát Királyság különböző területeiről telepítettek ide a világháborút megjárt szerb katonákat. Ők vannak a legtöbben a községben, de ők is fogynak...

    Mindezek ellenére vannak még magyarok Magyarcsernyén. Ha a magyarországi újságok nem tudják elöljáróban a fentieket leírni, és szégyellik Magyarcsernye ősi nevét magyarul leírni, akkor ne is írjanak rólunk semmit! K.L.”
  • 1. Jandex 2011. december 28. 12:40
    „Velünk mi van? A népszámlálás eredménye 80 évre titkosítva?!:)))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pokolgép robbant: NATO-katonák haltak meg

Meghalt a NATO vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erő három katonája az ország keleti… Tovább olvasom