Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

EP-választás: másfél órás vitában csaptak össze a csúcsjelöltek

A vitában minden politikusnak egy-egy perce volt, hogy kifejtse álláspontját a feltett kérdésekben.
Másfél órás vitában csaptak össze csütörtök este az Európai Parlament brüsszeli épületében az európai pártcsaládok által az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek.

Az elsőként megszólaló belga liberális Guy Verhofstadt szerint az embereknek a jövő héten arról kell dönteniük, hogy visszalép-e Európa a nemzetállamok irányába, vagy halad tovább a mélyebb integráció felé.

Az Egyesült Európai Baloldal görög jelöltje, Alexisz Ciprasz annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Európának vissza kell térnie a szolidaritás alapértékéhez, és véget kell vetni a megszorításoknak.

Az Európai Néppárt részéről a luxemburgi Jean-Claude Juncker a mesterséges megosztottság felszámolása és a pénzügyi fegyelem mellett szállt síkra.

A német Martin Schulz, az európai szocialisták csúcsjelöltje egy olyan igazságos és méltányos Európa képét vázolta fel, amely a hétköznapi emberek érdekeit helyezi a középpontba.

A zöldek részéről a szintén német Ska Keller egy másfajta Európát ajánlott, amely jobban törődik az emberekkel, mint a bankokkal, fellép a klímaváltozás ellen, és amely a szolidaritás és a demokrácia, a nép Európája.

A vitában minden politikusnak egy-egy perce volt, hogy kifejtse álláspontját a feltett kérdésekben. Elsőként arra kellett felelniük, hogyan adnák vissza a jövőt annak azoknak a fiataloknak, akik jelenleg állástalanok. Ska Keller szerint csak zöldebb gazdasággal lehet fenntartható munkahelyeket teremteni.

Ciprasz foglalkoztatási "New Deal"-t sürgetett, s mint mondta: megszorítással biztosan nem lehet kezelni ezt a problémát.

Martin Schulz a kis- és közepes vállalkozások (kkv) hitelhez jutását segítené, mert mint mondta: most a bankok hiába kapnak hitelt 0,25 százalékra az Európai Központi Banktól, nem a kkv-kba fektetik, hanem spekulációba.

Juncker szerint túlzott megszorítás nélkül, de fenn kell tartani a pénzügyi fegyelmet, emellett lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok más tagállamokban tanulhassanak és vállalhassanak munkát. Úgy véli, a digitális szektor több millió állást teremthet, ha létrejön az egységes piac ezen a téren.

A liberális Verhofstadt szerint a szocialista és konzervatív receptek nem váltak be, új, intelligens megközelítésre van szükség, az egységes piacot újabb szektorokra kell kiterjeszteni.

Külön témát képeztek a megszorítások, az, hogy a jelöltek mit csinálnának másként. Keller az energiahatékonyságba és a megújuló energiába való beruházásokat sürgette, mint mondta: a megszorítás csak mélyebb válságot okoz. Ciprasz szerint a társadalmi kohézióból kell kiindulni. Célzott arra is, hogy egyes országok adósságának legalább egy részét el kellene engedni. Schulz a pénzügyi fegyelem mellett az adócsalás és -elkerülés elleni fellépést hangsúlyozta a költségvetési bevételek növelése érdekében. A néppárti Juncker természetesnek nevezte, hogy szükség van befektetésekre, ám arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a költségvetések nem teszik lehetővé, mert felhalmozódott az adósság és a deficit. "Olyan milliárdokat nem költhetünk el, amelyekkel nem rendelkezünk" - húzta alá.

Szóba került az ukrajnai konfliktus is. A liberális jelölt kemény szankciókat sürgetett Vlagyimir Putyin közvetlen környezete ellen, mondván: csak ebből ért. Ciprasz szerint a szankciók nem jelentenek megoldást, és párbeszédre szólított fel az EBESZ-en keresztül. Ska Keller arról beszélt, hogy helyesek a szankciók, és le kell állítani a fegyverszállításokat Oroszországnak, továbbá meg kell szüntetni az energiafüggőséget. Juncker amellett érvelt, hogy szükség esetén szigorítani kell a szankciókat, a háborút pedig el kell kerülni. A szocialista Schulz szerint komolyan fennáll a polgárháború veszélye Ukrajnában, és nagyon fontos, hogy a jövő vasárnapi elnökválasztást meg lehessen tartani, mert az új elnök Moszkva számára is elfogadható tárgyalópartner lehet.

A vita arra is kitért, hogy szabályozni kell-e a vallási jelképek nyilvános helyen történő használatát. Több jelölt szerint ezt nem kell uniós szinten szabályozni, mert ez a személyes szabadságot érintő kérdés. Alapvető uniós diszkriminációellenes szabályozás mellett viszont Juncker és Verhofstadt is felszólalt. Utóbbi szerint egyes alapértékek, például a vallásszabadság, a sajtószabadság annyira fontosak, hogy uniós szinten kell őket garantálni.

"Ha nem így teszünk, folytatódhat az, amit Orbán úr csinál Magyarországon. Ötpercenként változtatja az alkotmányt, hogy új értékeket foglaljon bele" - hozta fel ismét korábban már hangoztatott érvét a liberális politikus.

A vita moderátora, Monica Maggioni olasz újságíró arról is kérdezte a csúcsjelölteket, hogy mi van akkor, ha az állam- és kormányfők nem közülük jelölnek valakit a bizottság élére. Keller szerint az nagy csapás lenne a demokrácia számára, mert azzal felülbírálnák a lisszaboni szerződést. Verhofstadt úgy vélekedett: akkor színjáték volt az egész, be lehet zárni az Európai Parlamentet, és el lehet felejteni a demokráciát. Jean-Claude Juncker szerint akkor 2019-ben senki nem fog elmenni szavazni, hiszen a szavazata semmit sem jelent majd. Hasonló álláspontra helyezkedett Ciprasz is. Schulz szerint, aki jelenleg az Európai Parlament elnöke is, a válasz egyszerű: ha ezt meg merik tenni a tagállamok vezetői, akkor az Európai Parlament nem fogja megválasztani a jelöltet.

A vita elején a jelöltek megemlékeztek a csütörtökön elhunyt Jean-Luc Dehaene volt belga kormányfőről, aki halála napjáig EP-képviselő volt. Verhofstadt, aki utóda volt a belga kormány élén, európai államférfinak nevezte, akinek a népszerűtlen dolgok kimondásához is megvolt a bátorsága. A vita végén a Nigériában elrabolt több mint 200 diáklány szabadon bocsátását követelő feliratot emelt magasba mind az öt jelölt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szükségállapotot hirdettek ki Kaliforniában

Az államban kilenc erdőtűz pusztít, mintegy 36 négyzetkilométeren. Tovább olvasom