Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Egy héten belül jöhetnek az újabb oroszellenes szankciók

"A szankciók nem öncélúak, hanem eszközként szolgálnak annak demonstrálására, hogy ez a viselkedés nem elfogadható. Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború."

Egy héten belül jöhetnek az újabb oroszellenes szankciók


Rendkívüli módon aggasztják az ukrajnai válság fejleményei az Európai Tanácsot, ezért az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő, a legfőbb stratégiai döntéseket meghozni hivatott testület arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni Oroszországgal szemben.

"Ami Ukrajna keleti részén zajlik, az háború" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso, aki szerint egyetértés alakult ki, hogy ha Moszkva tovább súlyosbítja a helyzetet, akkor azért egyre nagyobb árat kell fizetnie.

"A szankciók nem öncélúak, hanem eszközként szolgálnak annak demonstrálására, hogy ez a viselkedés nem elfogadható. Ezt a válságot nem lehet katonai úton megoldani" - jelentette ki Barroso.

Fico megvétózhatja a szankciókat


Robert Fico szlovák miniszterelnök az Európai Unió vasárnap hajnalban véget ért brüsszeli csúcsértekezlete után "értelmetlennek és a kívánttal ellentétes hatást kiváltónak" nevezte az EU Oroszország elleni büntetőintézkedéseit, és azzal fenyegetőzött, hogy hazája megvétózza az esetleges újabb szankciókat.

"Amíg nem tudjuk, hogy a már bevezetett szankcióknak milyen hatása van, nincs értelme újabbaknak" - jelentette ki Fico újságíróknak nyilatkozva.

Robert Fico most kijelentette azt is, hogy küzdeni fog az olyan szankciótervek ellen, amelyek ártanak országa gazdasági növekedésének. "Ha lesznek javaslatok, akkor fenntartom magunknak a jogot, hogy megvétózzuk azokat, amelyek ártanak Szlovákia nemzeti érdekeinek" - mondta.

Tusk és Mogherini mellett döntött az Európai Tanács


Donald Tusk lengyel kormányfőt választották meg az Európai Tanács elnökének és Federica Mogherini olasz külügyminisztert az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU-tagállamok csúcsvezetői szombaton Brüsszelben tartott rendkívüli tanácskozásukon - jelentette be Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács leköszönő elnöke a Twitteren.

Az előzetes várakozásoknak megfelelő döntés meghozatalát követő sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy arról beszélt, hogy Tusk az Európai Tanács egyik legtapasztaltabb tagja, hosszú idő után az első kormányfő, akit újraválasztottak Lengyelországban, valamint átvezette hazáját a gazdasági válságon, fenntartva a folyamatos gazdasági növekedést.

"Donald Tusk államférfi Európa számára" - húzta alá a belga politikus,hozzátéve, hogy az EU-nak határozott vezetésre van szüksége. Van Rompuy egyúttal azt a három kihívást is megnevezte, amely szerinte a legjelentősebb megoldandó feladat az Európai Unió új vezetése számára: a stagnáló gazdaság, az ukrán-orosz konfliktus, valamint az Egyesült Királyság helye az unióban.

Mogheriniről szólva az Európai Tanács távozó elnöke közölte: a testület meggyőződése, hogy az olasz külügyminiszter az európai érdekek és értékek gyakorlott védelmezője lesz, Európa új arca a partnerekkel folytatott ügyletek során.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Herman Van Rompuy, az Európai tanács elnöke és Federica Mogherini olasz külügyminiszter (b-j) az Európai Unió csúcstalálkozóján. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Herman Van Rompuy, az Európai tanács elnöke és Federica Mogherini olasz külügyminiszter (b-j) az Európai Unió csúcstalálkozóján. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Tusk fontos pillanatnak nevezte megválasztását, és úgy véli, személyes tapasztalata fontos "energiaforrás" lehet Európa számára. Mint mondta, elődjétől megtanulta, hogy legfőbb feladata a kompromisszumkeresés lesz.

"A lengyelek 80 százaléka hisz Európában, és abban, hogy az Európai Uniónak nincs alternatívája. Magam is hiszem, hogy az EU-nak nincs alternatívája" - jelentette ki a lengyel miniszterelnök.

Tusk, aki az eurótagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján is elnököl majd, világossá tette, hogy úgy véli, nincs ellentmondás a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedés között. "Nekünk is sikerült" - mondta.

Mogherini felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniót válsággócok veszik körül, mint mondta, az ukrán válság európai területen zajlik, de kiemelte Irakot, Szíriát és Líbiát is.

"Világos és határozott szándékom az, hogy munkámat az Európai Unió minden egyes tagállamának és minden egyes állampolgárának az érdekében fogom végezni, együttműködve az Európai Tanáccsal és az Európai Parlamenttel" - mondta az EU következő külügyi főképviselője.

A tapasztalatlansága és az Oroszországgal szembeni békülékenysége miatt őt ért bírálatokra azt mondta: 41 éves, de 20 éve foglalkozik európai és nemzetközi ügyekkel, az olasz miniszterelnök és az Európai Tanács több tagja is fiatalabb nála, továbbá a politikai pályán és a civil szférában szerzett tapasztalatot is értékesnek tekinti. Elmondta, hogy az olasz elnökség kezdete óta az első útja Kijevbe, majd onnan Moszkvába vezetett, célja pedig az volt, hogy előmozdítsa a párbeszédet. Úgy fogalmazott, hogy a szankciós politika mellett a diplomáciai csatornákat is nyitva kell tartani. Bízni kell abban, hogy ez eredményre vezet, és egyelőre nem ez a helyzet - hangoztatta az olasz politikus.

Csoportkép az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevőiről 2014. augusztus 30-án. A második sorban balról a hatodik Orbán Viktor magyar miniszterelnök. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Csoportkép az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevőiről 2014. augusztus 30-án. A második sorban balról a hatodik Orbán Viktor magyar miniszterelnök. (MTI/EPA/Julien Warnand)

"Európa béketervként indult, és ezt sosem szabad elfelejteni, legfőképpen mind amiatt, ami körülöttünk történik" - nyomatékosította Mogherini.

Donald Tusk is beszélt az ukrajnai helyzettől, mint mondta, a konfliktusra az EU-nak egységes választ kell adnia.

"Az EU csak akkor bukik el, ha megosztottá válik - húzta alá. - A célunk az, hogy béke legyen."

Tuskot amiatt érték bírálatok több oldalról is, mert sem az angol, sem a francia nyelvet nem beszéli folyékonyan. Mikor egy újságíró szembesítette ezekkel a kritikákkal, Tusk azt ígérte, hogy mikorra hivatalba lép, decemberre, 100 százalékosan felkészül angolból.

A lengyel kormány jövőjét firtató kérdéseket Tusk azzal hárította el, hogy arról majd a jövő héten Varsóban fog nyilatkozni.

A csúcstalálkozóra érkezve Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésre, miszerint elfogadható lenne-e Magyarország számára, hogy Federica Mogherini legyen a külügyi főképviselő, Herman Van Rompuyt pedig Donald Tusk váltsa az Európai Tanács élén, azt mondta, ez ésszerű megoldásnak tűnik.

Van Rompuy kikotyogta, hogy megállapodtak Tuskról


Egy bekapcsolt mikrofon mellett közölte a ciprusi elnökkel szombaton Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, hogy a tagállamok vezetői megállapodtak arról, hogy Donald Tusk lesz az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az unió hivatalos műsorszolgáltatójának kamerája éppen vágóképeket készített a tanácskozás előtt a teremben, amikor Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök odahajolt Van Rompuyhöz, és a következőt mondta: "Jól tudom, Donald (Tusk) rendben van?"

"Igen, de maradjon köztünk" - válaszolt a felvételen jól hallhatóan az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy nem tudta, hogy be van kapcsolva a mikrofon.



A brüsszeli sajtó már a csúcs előtti napokban egyértelmű favoritnak tartotta Donald Tuskot az Európai Tanács elnöki posztjáért folyó versengésben. Az állam-, illetve kormányfők emellett az Európai Unió következő külügyi főképviselőjének személyéről is döntenek az este folyamán. Arra a posztra az olasz külügyminisztert, Federica Mogherinit tartják a legesélyesebbnek.

A felvétel az alábbi linken található, a párbeszéd 16'30"-nál hangzik el.

Megkezdődött az EU-csúcs


Az ukrajnai orosz agressziós cselekmények miatt az Oroszország elleni uniós szankciók lehetséges megszigorításáról szóló találgatások közepette kezdődött meg szombat délután Brüsszelben az EU-országok csúcsvezetőinek rendkívüli tanácskozása.

Az ülés eredetileg tervezett fő témája két uniós kulcspozíció betöltésének az eldöntése: miután az Európai Parlament (EP) már megszavazta az Európai Bizottság elnökének - a portugál néppárti José Manuel Barroso utódjának - Jean-Claude Juncker szintén néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt, az EP elnöke pedig ismét a német szociáldemokrata Martin Schulz lett, az állam- és kormányfőknek most minősített többséggel az Európai Tanács elnökének személyéről - vagyis saját testületük irányítójáról -, továbbá az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről kell dönteniük.

Az előbbi posztot eddig a belga néppárti Herman Van Rompuy, az utóbbit a brit munkáspárti Catherine Ashton töltötte be.

Jöhetnek az újabb oroszellenes szankciók


Francois Hollande francia elnök szerint a szankciók "kétségtelenül bővülni fognak ma este" – derül ki a Financial Times tudósításából. A lap szerint főleg a németek lobbiznak azért, hogy keményebbek legyenek a szankciók, miután a NATO szerint pénteken több, mint ezer orosz katona lépte át az ukrán határt.

"Az Európai Bizottságnak a (büntetőintézkedések) szintjének növelésén kell majd dolgoznia" - fogalmazott a francia elnök az ukrán válsággal kapcsolatban, miután meghívására délelőtt, az uniós csúcs kezdete előtt néhány órával Párizsban egyeztettek az EU baloldali kormányfői.

"Nincs vesztegetnivaló idő" - mondta Hollande, aki szerint megvan a kockázata annak, hogy "a konfliktus valóságos háborúba torkollik".

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szombaton a Petro Porosenko ukrán államfővel tartott tanácskozás utáni közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EU már világossá tette, hogy a válság további súlyosbítása, Ukrajna további destabilizációja újabb intézkedéseket, szankciókat von majd maga után. Barroso arra számít, hogy az uniós tagállamok vezetői készen állnak további büntetőintézkedések elrendelésére Oroszországgal szemben.

Orbán: önbecsapás azt állítani, hogy sikeres a szankciós politika Oroszországgal szemben


A kormányfő úgy véli: a konfliktust tárgyalásos úton lehet megoldani, a csúcstalálkozó pedig a jelenlegi politika áttekintésével és korrekciójával fog foglalkozni.

A kormányfő rámutatott: vita van arról, hogy a szankciók beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, s kiemelte, hogy ehhez "tudnunk kellene, mik is voltak pontosan a hozzájuk fűzött remények". Orbán Viktor elmondta, hogy voltak, akik úgy vélték: a szankciók eredményre fognak vezetni, és voltak mások, köztük ő maga is, akik szerint nem.

Orbán Viktor miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozik Brüsszelben, az Európai Tanács épületében az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója előtt. Fotó: Burger Barna
Orbán Viktor miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozik Brüsszelben, az Európai Tanács épületében az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója előtt. Fotó: Burger Barna

"Az én álláspontom az, hogy a szankciós politika eddig nem volt sikeres, és önbecsapás azt állítani, hogy igen, és elegendő ezt folytatni, és az majd megoldja a válságot" - húzta alá a miniszterelnök, aki szerint egy katonai konfliktust nem lehet szankciókkal megoldani, csak katonai erővel vagy tárgyalással, ám előbbit, szerinte helyesen mindenki kizárja, ezért csak a tárgyalásos rendezés vezethet eredményre.

"Magyarország a békében érdekelt" - jelentette ki a miniszterelnök, kifejtve, hogy Magyarország számára a béke és a nyugalom a legfontosabb, valamint az, hogy a szomszédos országokban, így Ukrajnában is béke, nyugalom és kiszámíthatóság legyen a mostani, növekvő veszéllyel és fenyegetéssel szemben.

Donald Tusk lengyel (b) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőinek EU-csúcs előtti egyeztetésén. Jobbra Györkös Péter nagykövet. Fotó: Burger Barna
Donald Tusk lengyel (b) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a visegrádi országok kormányfőinek EU-csúcs előtti egyeztetésén. Jobbra Györkös Péter nagykövet. Fotó: Burger Barna

Újságírói kérdésre, miszerint elfogadható lenne-e Magyarország számára, hogy Federica Mogherini legyen az Európai Unió új külügyi főképviselője, Herman Van Rompuyt pedig a lengyel Donald Tusk váltsa az Európai Tanács élén, a kormányfő azt mondta: az ésszerű megoldások híve, és ez ésszerű megoldásnak tűnik. Mint fogalmazott, régóta dolgoznak azon, hogy a visegrádi országcsoport kellő elismerést kapjon.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szíriai menekültek holttestjeire bukkantak Líbia partjai előtt

A minden bizonnyal Európába tartó, zömmel szíriai menekülteket szállító hajó valószínűleg a hét… Tovább olvasom