Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Lázármandering

A technikának két típusa van, mindegyik azt célozza, hogy az ellenfélnek minél több elvesztegetett, azaz mandátumot nem eredményező szavazata legyen.

Volt egyszer egy massachusettsi kormányzó, bizonyos Elbridge Gerry, aki 1812-ben egy törvényben úgy szabta át az állam választókerületeinek határait, hogy abból pártja a lehető legtöbbet profitálja. Akadt körzet, amely már-már szalamandrához hasonlított, s a Boston Gazette című újság az efféle trükközésre rögtön megalkotta a gerrymandering kifejezést a Gerry és a salamander szavak összevonásából.

A technikának két típusa van, mindegyik azt célozza, hogy az ellenfélnek minél több elvesztegetett, azaz mandátumot nem eredményező szavazata legyen. Az egyik a csomagolás, amikor a politikai erők támogatóit amennyire lehet, egy blokkba szorítják, hogy másutt kisebbségben maradjanak. A másik a megosztás, amelynek lényege, hogy azokat a településeket, településrészeket, ahol a rivális viszonylag népszerű, minél inkább szétszórják a körzetek között, hogy kevés helyen kerülhessenek többségbe.

Kétség sem fér hozzá, hogy a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által vasárnap este benyújtott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatból kiolvashatók a gerrymandering ismertetőjegyei, bár a választókerületek ránézésre sem szalamandra, sem más állatfajta alakját nem öltik magukra. A kormánypárt a megyében mindkét módszerrel élt, nyilván, miután hosszan elemezte az elmúlt két évtized szavazókörökre lebontott eredményeit.

A megosztásra jó példa Győr. A megyeszékhely eddig két olyan körzetet alkotott, amelyhez nem tartozott más település, s közülük a 2-es számú baloldalibbnak számított a nagy lakótelepek révén. A panelházas tömböket most szétszórnák: kisebb részüket az inkább jobboldali északi résszel és öt szintén jobboldali érzelmű községgel vették egy kalap alá, nagyobbik felét harminc másik vidéki településsel. Hasonló módszer érvényesül Szeged, Miskolc és Pécs esetében, miközben például Debrecenben lesz csak városi körzet is. A mosonmagyaróvári kerület határainak látványos kiterjesztése Abdáig, Vámosszabadiig klasszikus csomagolás: azt szolgálhatja, hogy a korábban többször MSZP-s polgármestert választott város hatását ellensúlyozzák a falusi lakosokkal, főként a rendre jobbra ikszelő Alsó-Szigetközzel. A tóközi, Csornához kötődő, összesen néhány száz lelkes Rábcakapi és Cakóháza Óvár mellé rendelését kevés ésszerű érv magyarázhatja, hacsak az nem, hogy a Fidesz általában e két faluban kapja az egyik legmagasabb szavazatarányt a megyében (tavaly tavasszal például 89, illetve 87 százalékot).

A gerrymandering kifejezés ma is használatos az angolszász világban, jelezve, hogy a gyakorlat Nyugaton sem ment ki a divatból a 199 év alatt. Nincs benne semmi törvénytelen, a politika pedig nem a lovagiasságról szól, Magyarországon különösen. Demokráciában nem létezik olyan választási rendszer, amely alkalmas lenne bármely párt hatalmának bebetonozására. Semmilyen törvény nem mentette volna meg a Magyar Demokrata Fórum vezette koalíciót 1994-ben vagy a szocialista kormányt 2010-ben – ugyanakkor választókerület-manipulációval Horn Gyula 1998-ban vagy Orbán Viktor 2002-ben miniszterelnök maradhatott volna. Szóval előfordulhat, hogy a Lázár-féle törvénytervezet legnagyobb hatású része nem a 27 paragrafus, hanem a körzethatárokat megállapító melléklet lesz akár már a legközelebbi voksoláson.

Olvasóink írták

  • 1. Madarász 2011. november 25. 07:53
    „Szerintem hiába trükköznek, ha végre a sarkára állna a nép, már az év végéig sem húznák, nem hogy a választásokig.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kritika a Sade koncertről: Halleluja!

Sade Adu (Helen Folasade Adu) született a nigériai Ibadanban, 1959. január 16-án. A nigériai apa és… Tovább olvasom