Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

Kalauzkorúak

Rájöttem, hogy tudásuk esszenciája a dolgok sokféleségének optimista elfogadásában rejlik. Mindennek megtalálják az ésszerűbb, a jobbik oldalát.
Szép- és ezüstkorúaknak is titulálják finomkodva a harmadik korosztályhoz tartozókat, azaz a nyugdíjasokat, de ha már az „idős", pláne az „öreg" szót el akarjuk kerülni valami költőibb kifejezéssel, én a kalauzkorúak elnevezést vezetném be. Ez jól szemlélteti, hogy tanácsaikat érdemes megfogadni, sokat látott, megélt embertől kapott életkalauznak tekinteni, ami sínre teheti az ember ügyes-bajos dolgait.
S ez persze a vonaton jutott eszembe. A velem szemben ülő nagyszülők az újságban taglalt témákról a saját véleményüket osztották meg a közelben lévőkkel. Azt a kérdést olvasták fel, hogy „Ön hisz a különféle babonákban?". Erre a nyugdíjas asszony sommásan megjegyezte: „Az élet megtanított rá, hogy higgyek." S párja ráadásul egyetértően bólogatott erre. Ha valaki hirtelen meghúzza a vészféket, akkor sem lepődtem volna meg jobban. Ez a kedves tekintetű, ősz asszony, aki annyi évtized tapasztalatát gyűjthette össze, pont ezt a tanulságot szűrte le? Pont a babonák lennének ennyire fontosak? Bár magam is eljátszom olykor az ilyesfajta hiedelmek szülte gondolatokkal, azért azt nehéz elfogadni, hogy épp az élet iskolájának végső, fő leckéje függ velük össze.

Aztán ahogy több tájegységet is elhagyva zötyögött velünk a vonat, árnyaltabb lett a kép. Az említett idős pár eszmecseréje távolabbi utazásra vitt. Hallgatva őket úgy éreztem, menetjegyet vettem bölcsességükre, a Győr–Budapest távolság megtételéhez szükséges időre. Ők még azoknak a lányoknak a ruháját is dicsérték, akiket szinte mindenki furcsállva nézett, mert alig akadt rajtuk egy tenyérnyi hely, ahol ne lett volna masni vagy fodor. A legtöbb utas összesúgott a valószínűleg képregényrajongók találkozójára készülők mögött, az én nyugdíjasaim félhangosan nőiesnek nevezték viseletüket és megjegyezték, „milyen csinosak, hogy nem egyenfarmert viselnek".

Rájöttem, hogy tudásuk esszenciája a dolgok sokféleségének optimista elfogadásában rejlik. Babonára, bábelőadáshoz illő babaruhadivatra egyaránt nyitottak, mindennek megtalálják az ésszerűbb, a jobbik oldalát, meglátják a csacskaságban is a csodatevő csínyt. S emiatt meleg hangulatú kisugárzás ölelte őket körbe, ami hozzánk vonzotta a vasúti kalauzt, aki arra panaszkodott, hogy a többi utas nem beszélget vele. Pedig – mint ezúttal kiderült – sok hasznos információ megtudható a talpraesett MÁV-osoktól.

Én így egy úton több életre való kalauzt is kaptam.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mismás

Erős állítás, hogy „több európai országban hasonló rendszer működik", amennyiben igaz volna. Tovább olvasom