Kisalföld logö

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 13°C | 24°C

Hoffmann meséje

Vagy erősebb az orvoslobbi, vagy szemléletesebben tudja leírni, milyen sérüléseket okoz egy kisbalta, ha azzal egy avatatlan kéz hadonászni kezd. Az is lehet, hogy mindkettő egyszerre igaz – így mondjuk érthető, miért nem tudta (tudja) az egészségügyi államtitkár a saját elképzelései szerint újraszabni a hazai kórházrendszert, úgy, ahogy Hoffmann Rózsa az oktatást igen.

Hoffmannak az a legnagyobb pechje, hogy támadni lehetett addig, amíg a köz- és felsőoktatási reformterveit Orbán sorra lepöckölte az asztalról; s most még inkább, hogy kiderültek, mik is ezek a tervek.

Azzal nehéz vitatkozni, hogy kisbaltával esett neki a rendszernek, s bár most nyilvánvalóan nem leszek népszerű sok olvasó szemében, de erre azt mondom: nincs is ezzel baj. Igen, ehhez a rendszerhez drasztikusan kellett hozzányúlni, mert ne feledjük: évek óta a hibákat, az ellentmondásokat, a nemzetközi felmérések blamáit, a diplomával járó, szinte automatikus alulműveltséget szajkózták az érintettek.

Más kérdés, hogy a régi rendszer mozaikká tört elemeiből mit rakott össze Hoffmann titkársága; ha valóban ő rakta össze.

Stílszerűen sok sebből vérzik ez az új valami, amit leginkább a parancsszó tart össze, no és az életösztön: a KDNP-nek nem maradt más terület, ahol létjogosultságának okot tudna adni, mint az oktatás. De rosszul lavírozott vagy a lelkesedéssel vegyes küldetéstudat rossz partra vetette.

Egy biztos, Hoffmann és a pártja a senki földjén találta magát, ahol ugyan véget ért a szocializmus a felsőoktatásban, s a gyerekek népnevelését is megoldják a hit- és erkölcstanórák, de már csak egy ember van, aki Péntekként velük maradt, és azt mondja: ne bántsátok azt, aki jót akar. Az illetőt Pokorni Zoltánnak hívják.

Az elmúlt hónapok történéseit látva nincs logikai szál, amelybe bele tudnánk kapaszkodni; mégiscsak szövevényes Pokorni és Hoffmann meséje. Mint ahogy nem volt logika a Kisalföld szerdai címlaptörténetében sem, pedig kerestük az okokat, miért éri meg kivégezni a külsős tanműhelyek többségét. Mindezt akkor, amikor az élet a szakemberek után kiált, a kormányzati szlogen pedig valahogy így szól: a szakképzésé mostantól a jövő.

Válasz helyett egy biztos csupán: Hoffmann leteheti a kisbaltát, a mór megtette kötelességét, most már akár maradhat is a helyén. Kis szerencsével egy hónap múlva

Szócska veszi át tőle e hálátlan szerepet; az egészségügy éppolyan aknamező, mint most az övé. A szerencsénél persze többet is tehet a rég várt csendért, csak egy olyan kulcs kellene, amely jól zárja a tanulmányokkal teli fiókokat. Vagy egy zárszerelő, aki tudja a dolgát.

Olvasóink írták

  • 3. AranyKözépút 2012. március 11. 18:57
    „öröksoproni így van! Nem véletlenül ez a nickem már évek óta.”
  • 2. öröksoproni 2012. március 10. 15:05
    „Csak egyszer találnánk meg a középutat, csak egyszer, valamiben!”
  • 1. RickCartman 2012. március 09. 21:07
    „Apu kezdődik, kezdőőőőőődik!
    lásd: (Fn24):,,Levelünket az iskola váratlanul kétségbeejtővé vált pénzügyi helyzete szülte. Segítségért fordulunk Önhöz, mivel intézményünk most igazán nagy bajba került". Így kezdődik a Tomcsányi Péter igazgató és az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola Vezetősége által aláírt levél.

    Az állami költségvetés 2,7 milliárd forintot vont el az iskola fenntartójától, az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől (ELTE), ezért idén januártól az egyetem a gimnáziumra terhelte közüzemi díjaik felét, 22 millió forintot. Ez képtelen helyzetbe hozza a neves intézményt, ezért gyorssegélyt várnak többek között azoktól az öregdiákoktól, akik esetleg ,,helyzetüknél fogva megtehetik, hogy az ország második legeredményesebb tehetséggondozó iskolájának egyszeri, nagyobb összegű támogatást adjanak".”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A mi sztárjaink

„Végre egy buli a soproniaktól a soproniaknak!" „Egy fantasztikus élményt élhetett át,… Tovább olvasom